A Magyar Nemzetnek adott ünnepi nagyinterjút a kormányfő, aki többek között beszélt az Ukrajnában dúló háborúról, az energiaárak elszállásáról, és Matolcsy György kormányzati gazdaságpolitikájával kapcsolatos kritikájáról. Azt sem zárta ki, hogy a háború évtizedekig tart.
Matolcsy György december 5-én az Országgyűlés Gazdasági Bizottságához intézett beszámolója élénk szakmai és politikai vitát váltott ki. Kiemelkedő jelentőségű Surányi György elemzése (Portfolio 2022. december 12), Virág Barnabás MNB-alelnök reagálása (Portfolio, 2022. december 16), majd Surányi Virág írására adott válasza ((Portfolio 2022. december 21.) Ezen vita egyik elemére szeretnék reflektálni.
Három év alatt kilenc akvizíciót zárt sikeresen, ezzel a magyar tőzsde egyik legaktívabb és leghangosabb szereplőjévé lépett elő a Gloster. A növekedést nem csak a felvásárlások hajtják: a cégcsoport a rendszeres bevételt hozó szerződések mellett az euró alapú megrendelésekre is koncentrál, amelyek aránya már az idei év első felében megközelítette a harminc százalékot. A fejlődésben kiemelt szerepet kap az európai, ezen belül a németországi piac, de a hazai hátország megerősítésére is nagy hangsúlyt fektet a menedzsment. Szekeres Viktor, az igazgatóság elnöke szerint a folyamatosan épülő, komplex portfoliót csak világos stratégia mentén lehet egyben tartani és 2023-ban kiderül, hogy vizsgázik az általuk megálmodott válságálló modell.
A modern magyar gazdaságtörténetben eddig egyetlen jegybankelnöki beszéd sem ért el akkora figyelmet, mint Matolcsy György december 5-én az Országgyűlés Gazdasági Bizottságában tartott beszámolója. Átalakuló világunkban a gazdaságunkat fenyegető veszélyeket és a fenntartható felzárkózási pályánkat megalapozó ötleteket taglaló elnöki gondolatok napokig tematizálták a szakmai diskurzusokat. Sajnálatos módon azonban többen is voltak, akik egy-egy állítást a szövegkörnyezetéből hamisan kiragadva próbáltak meg kritikát megfogalmazni. A politikai szférából érkező, minden józanságot nélkülöző és a pénzügyi stabilitást veszélyeztető hangulatkeltés teljességgel elfogadhatatlan. De ugyanígy problémás, amikor a jegybank korábbi elnöke tesz téves és félrevezető állításokat.
Jelentős növekedésről számolt be az Opus Global a harmadik negyedévre a működési bevételek és az EBITDA szintjén, az adózott eredményre azonban nyomást gyakorolt az energetikai vállalatok magasabb adóterhe - derül ki a cégcsoport negyedéves gyorsjelentéséből.
Az idei 5 százalékos GDP-növekedés után 2023-ben legfeljebb jelképes növekedésre lehet képes a magyar gazdaság, miközben az infláció még magasabbra emelkedhet, mint idén – derül ki az Egyensúly Intézet friss negyedéves makrogazdasági előrejelzéséből. A szakemberek szerint a forinttól sem várható jelentős erősödés a mostani 400 körüli szintről, de legalább, ha szerencsénk van, a nagyobb zuhanást is megússzuk.
Komoly ambíciókat fogalmazott meg a Rába új menedzsmentje, mikor átvette a stafétát a korábbi vezetéstől azzal a feladattal, hogy egy új, modern, a mai autóipari beszállítói sztenderdeknek megfelelő vállalatot kell létrehoznia a Rábából. A vállalatvezetés összeállította a jelentős beruházásokat, átszervezéseket, a termelési folyamatok szinte teljes átalakítását, optimalizálását, a kiegészítő technológiák, ezen belül az energetikai eszközök modernizációját és többek között a vállalati filozófiaváltást is tartalmazó Rába Modernizációs Program 2025-öt, majd el is kezdte megvalósítani a megfogalmazott terveket. A vállalat átalakulásáról, a kihívásokkal teli gazdasági környezetről, és a további tervekről kérdeztük Hetzmann Bélát, a Rába elnök-vezérigazgatóját. Az interjú keretében a Rába győri telephelyén jártunk, az itt készült képek láthatók a cikkben.
Nem kis feltűnést keltett Matolcsy György MNB-elnöknek a Parlament Gazdasági Bizottsága előtt december 5-én elhangzott beszámolója. Írásomban - néhány általánosabb megállapítás után - mindössze egy elemet emelnék ki a jegybankelnök hozzászólásából.
Ahogy a magyar, úgy dönt történelmi csúcsokat az eurózóna inflációja is, novemberben 10%-ot tett ki az áremelkedés. Idén ráadásul egész évben a forint gyengülését lehetett végignézni, így annak, aki védené magát az inflációtól, miközben a forint további gyengülésére számít, jó választás lehet a Prémium Euró Magyar Állampapír, amely inflációkövető eurós kamatozást biztosít. Azoknak, akiknek még tavaly sikerült venniük PEMÁP-ot, a papír már 10% feletti eurós hozamot hoz, a jelenleg elérhető konstrukció 2024-ben fizeti majd ki az idei inflációt.
Sok oka volt annak, hogy az utóbbi másfél évben nem csak a forint, hanem a feltörekvő devizák többsége is komolyabb gyengülő pályán volt. Ugyanakkor könnyű lenne mindig a nemzetközi környezetet és a háborút hibáztatni ezért, az ING Bank friss elemzése éppen arra világított rá, hogy nagyobb szerepük volt a helyi tényezőknek, vagyis esetünkben a magyar fundamentumoknak és a befektetői megítélésünknek. De mi várhat ennek alapján a forintra 2023-ban? Ebben már megosztottak az elemzők, elsősorban az uniós források sorsának alakulása miatt.
Már a várt feletti magyar inflációs adat előtt is szenvedett reggel a forint, aztán a kiábrándító képet mutató adatra, a gigantikus külkereskedelmi mérleg hiányra, az éjjeli rendkívüli különadó-emelés befektetői bizalmat rontó hatására, továbbá a brüsszeli huzavona újabb fejleményeire együtt még tovább ütötték a magyar fizetőeszközt és kora délutánra 419 feletti eurónál csaknem kéthavi mélypontra bukott. Közben az üzemanyagár-stop elengedése és a várt feletti infláció miatt elszálltak a magyar állam forrásbevonási költségei, ami az államháztartás egyébként is nyomasztó helyzetét tovább nehezítheti. Ezek szintén hozzájárulhattak a forint eséséhez, akárcsak a 150 euró fölé ugró tőzsdei gázár, hiszen az az energiaköltségeket még tovább fokozhatja. Ezek mellett egy technikai hatás is fokozhatta a forint esését, hiszen az árfolyam kiesett az elmúlt hetekre jellemző kereskedési sávból is. A délután második felében aztán kezdett visszaerősödni a forint.
Szerdán délelőtti erősödést mutatott a forint arra a hírre, hogy a magyar 480 forintos hatósági ársapka eltörlése enyhítheti a külkereskedelmi mérleg hiányt, ami támogathatja a forintot. Aztán az euró/dollár fordulatával együtt a késő délutáni órákban esni kezdett a forint is: 410-ről rövid idő alatt egészen 414-ig visszaütötték. Csütörtök reggel jön a friss magyar inflációs adat, illetve az uniós forrásokkal kapcsolatos tárgyalások fejleményei is mozgathatják majd a forintot.
Mára a demográfiai folyamatok miatt a feje tetejére álltak a bő 100 évvel ezelőtt kitalált jóléti nyugdíjrendszerek és a kilátások sem túl rózsásak, és ez Magyarországra különösen igaz. Másfél évtizeden belül minimum egymillióval kevesebb járulékfizetővel kellene biztosítani a várhatóan kétszázezerrel több nyugdíjas ellátmányát, ami lehetetlen vállalkozásnak tűnik. A beavatkozás elkerülhetetlen, azonban nem árt tisztában lenni, milyen mellékhatással járhatnak a nyugdíjreform a korábbi rendszerátalakítások tapasztalatai alapján.
Mivel az előző világválságot részben szabályozási hiányosságok idézték elő, a világ jegybankjai igyekeztek tanulni az esetből: újabb és újabb szabályokat hoztak, hogy megelőzzenek egy következő hasonló helyzetet. Mindez viszont mára már-már túlbiztosította a bankrendszert.
A hazai tulajdonú UBM Holding Nyrt. gazdasági igazgatója, Janositz Balázs vehette át az év legjobb pénzügyi-gazdasági vezetőjének járó CFO of the year 2022 díjat idei Future of Finance konferenciánkon. A több mint 200 milliárdos árbevétellel rendelkező, takarmánygyártással, illetve gabona- és fehérjenövény-kereskedelemmel foglalkozó cégcsoport üzleti eredményei mellett a kihívásokkal teli gazdasági környezetről és a kilátásokról is kérdeztük a pénzügyi szakembert.
Szembe kell néznünk azzal, hogy a magyar gazdaság válságközeli helyzetben van – mondta hétfőn a parlament gazdasági bizottsága előtt Matolcsy György az RTL tudósítása szerint. Tordai Bence, a bizottság ellenzéki képviselője szerint a jegybank elnöke elismerte, hogy Magyarország a világ öt legsérülékenyebb országa közé került.
Európában negatív hangulatban telt a kereskedés, a vártnál erősebb egyesült államokbeli munkaerő-piaci adat pedig a már megszokott ellentétes hatást váltotta ki a tőkepiacokon: a jegybanki kamatpolitika kilátásainak változása borúlátóbbá tette a szereplőket, a dollár erősödése mellett esnek a vezető részvényindexek.
December 8-án 17:30-kor Portfolio Signature Online Klubeseményt szervezünk előfizetőink számára. Az év vége felé közeledve számba vesszük a legfontosabb makrogazdasági folyamatokat, globális eseményeket és azok várható következményeit, hogy referenciapontokat adjunk magánbefektető olvasóink, előfizetőink számára a következő időszak tekintetében. Mindezt a magyar közgazdászpiac legfelkészültebb szakembergárdájával tesszük.
Rendkívül izgalmas időszak előtt áll a hazai ingatlanpiac, lassan kezd kikristályosodni, hogy mely termékek lesznek a válság nagy nyertesei. A prémium kategóriás irodaházak úgy tűnik, hogy nem tudnak veszíteni a fényükből, míg az energetikailag nem hatékony épületek egyre több sebből kezdenek elvérezni. Az ingatlanbefektetők egyértelműen kivárásra játszanak, és a tranzakciószámnak az sem tesz jót, hogy nem tud találkozni egymással a vevői és eladói ár, illetve hozamszint. Egy múltbeli visszatekintés alapján ugrottunk neki a jövőbeli várakozásoknak Tuza Ritát és Zeller Gábort, a JLL tőkepiaci részleg igazgatóit kérdezve. A szakértők 50-100 bázispontos különbséget látnak most az ingatlanpiaci vevők és eladók hozamelvárásai között.
A mezőgazdaság forgóeszközigénye magas, az agráriumból legalább 500-600 milliárd forintnyi forgóeszközhitel hiányzik, ezt kellene pótolni - hangzott el a Portfolio Agrárszektor 2022 Konferenciáján. Az agrárfinanszírozás helyzetéről, a hitelkeresletről és a hitelkínálatról, a szektor jövő évi kilátásairól és agrármoratóriumról is szó volt konferenciánk második szekciójában.