Bár ma piaci kereskedési időben közzétette tavalyi negyedik negyedéves és egész éves számait a Magyar Telekom, azzal együtt, hogy osztalékjavaslat is érkezett, a tavalyi számok szinte teljesen érdektelenek lettek, a Telekom menedzsmentje ugyanis a korábban megcélzotthoz képest alaposan visszavágta az osztalékot.
Eddig is gyanakodva néztem a négy fukarnak csúfolt uniós tagállam érvelését amellett, hogy a britek távozására hivatkozva miért kardoskodnak az eddiginél jóval kisebb 2021-2027-es uniós költségvetés mellett. Egy most kiadott közös cikk tartalma azonban még furcsábban hat pár nappal a rendkívüli EU-csúcs előtt, ráadásul több csúsztatás is belekeveredett a magyarázkodásba, így nem árt tisztázni az érvek mögöttes tartalmát.
Ritkán szólnak akkorát a versenyképességi tanács javaslatai, mint legutóbb, amikor a helyi iparűzési adó változtatását vetette fel. Eddig leginkább az önkormányzatok vesztesége volt a figyelem középpontjában, de érdemes azt is alaposan megvizsgálni, hogy a könnyítés mit is okoz a vállalkozások oldalán. Papadimitropulosz Alex, a Via Credit ügyvezető igazgatója kiszámolta a Portfolio-nak, hogy kik lennének a legnagyobb nyertesek, amennyiben megvalósulnának a Varga Mihály által bejelentett tervek.
Rekordarányú állami beruházással mutatkozik be a magyar ingatlanfejlesztési szakma az idei MIPIM-en, Cannes-ban, a világ első számú ingatlanszakmai kiállításán. A március 10-13 között zajló expó jó alkalom arra, hogy az ország ismertesse az ingatlanfejlesztési projekteket a több mint 100 országból érkező érdeklődőknek.
A Scope Ratings elemzése alapján rendben van a közmű vállalatok hitelképessége, és ez 2020-ban is így maradhat. Az iparágban jelentős a politikai kockázat, azonban az alacsony kamatok és a zöldfinanszírozás növekvő szerepe támogatólag hat a szektorra. A legnagyobb fenyegetettséget azonban szektoron kívülről érkező szereplők, elsősorban a nagy olajtársaságok jelenthetik, akik próbálnak zöldülni, új üzleti modelleket kitalálni.
A Hays szerint tavaly tovább növekedtek a bérek Magyarországon, saját felmérésük és tapasztalatuk alapján már nem ritka, hogy bruttó 1 millió forintos fizetést is elkérhet egy szenior munkavállaló. Bemutatjuk, hogy az egyes szektorokban miként alakultak a bérek a cég szerint.
Közel 35 millió dollárt máris elkülönített a kormány a 2027-es budapesti vizes világbajnokságra – derül ki a csütörtöki Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatból.
Magyar szempontból több területen is kedvezőbbnek tűnik a 2021-2027-es uniós költségvetés "végső" ajánlata, mint ami eddig hivatalosan az asztalon volt, mert 600 millió euróval (200 milliárd forinttal) több felzárkóztatási támogatást kapna Magyarország, az EU-s pénzeket kiegészítő kötelező állami társfinanszírozás nem nőne annyival és a jogállamisági feltételrendszer szankciós szavazási rendszerét is jócskán puhítanák – tudta meg a Bruxinfo a jövő pénteki rendkívüli EU-csúcs előtt.
Szárnyait bontogatja a Velencei-tavi kistérség, amely elhelyezkedésének köszönhetően robbanásszerű fejlődésen mehet végbe a következő 5-10 évben. Az érintett önkormányzatok egyelőre nem nagyon tudnak mit kezdeni a növekvő számú betelepülő adta helyzettel, a vállalkozói tőke és a magánerős építkezések viszont virulnak. Sorozatunk újabb részében azt nézzük meg, mi lett és mi lehet reális az egymás után felbukkanó tervekből.
Úgy tűnik, az elmúlt évtizedben Magyarország fokozatosan lecsúszott a lakásállomány megújulásában a szomszédos országokhoz képest, ráadásul az építőipart a munkaerőhiány mellett az alacsony hatékonyság is sújtja. Vajon megoldja a technológiai fejlődés az építőiparban jelentkező munkaerőhiányt? Mennyiben más ma egy építkezés, mint 10-20 évvel ezelőtt? Hogyan lehetne javítani a meglévő lakásállomány energiahatékonyságán? A hazai építőipar változásairól és a legújabb folyamatokról dr. Rázsóné Szórády Csillával, az újHÁZ Centrum cégvezetőjével beszélgettünk.
A Jefferies január végén már megemelte a Richterre vonatkozó célárát, azonban a társaság legutóbbi gyorsjelentése után a Jefferies új elemzést tett közzé, amelyben a vételi ajánlás fenntartása mellett 7 700 forintról 8 000 forintra emelte meg részvény célárat.
Hetedik éve tart a lakáspiac felívelő szakasza, de mostanra egyértelműen a konszolidáció időszaka zajlik – hangzott el az OTP Ingatlanpont mai sajtótájékoztatóján. Az áremelkedés lassulása viszont csupán árkorrekciót jelez az ingatlanpiacon, nem recessziót, ha pedig továbbra is növekednek a jövedelmek, néhány év stagnálás után ismét felpöröghet a kereslet. A lakáspiac legfontosabb folyamatairól, az ingatlanpiaci ciklusokról és a lakáshitelezés legfrissebb számairól beszéltek a szakértők.
Akkumulátor-gyártó üzemet létesít Európában a francia Total, a világ negyedik legnagyobb olaj- és gázipari vállalata a PSA és Opel autógyárakkal létesített közös vállalata keretében - tájékoztatta kedden az MTI-t a Total.
Gyakran feltűnhet mostanában a lakáspiacról szóló hírek kapcsán, hogy egymásnak látszólag ellentmondásos kifejezések és irányok szerepelnek a magukat szakmai elemzéseknek álcázó lakáspiaci hírek címében. Az egyre gyakrabban előforduló „visszaesés” szó hallatán sokan a piac azonnali összeomlására gondolnak és erről szóló véleményüket a közösségi oldalakon meg is osztják az arra alkalmas felületeken. A gyors ítélet előtt érdemes azonban tisztázni, hogy milyen folyamatok zajlanak most a piacon és mire is vonatkozik a visszaesés vagy a csökkenés.
A korhatár előtti nyugdíjak 2011. december 31-ével megszűntek, miután egy évvel korábban, 2010. december 31-ével már bevezették a nők kedvezményes nyugdíját. Azóta búvópatakként bukkan föl a közbeszédben, hogy a férfiak részére is lehetővé kellene tenni ezt a kedvezményes nyugdíjazási lehetőséget, hiszen a férfiak semmilyen módon nem tudnak az emelkedő nyugdíjkorhatáruk betöltése előtt nyugdíjat kérni (2011-ben a nyugdíjkorhatár 62 év volt, idén már 64 és fél év, 2022-től pedig 65 évre emelkedik). Bevezethető lenne-e a férfiak kedvezményes nyugdíja a nők kedvezményes nyugdíja mintájára?
Több ígéretes körzet van az országban és a fővárosban, ahol a következő 5-10 évben masszív pénztermelés folyhat az ingatlanpiacon. Most induló sorozatunk első részében Debrecen és környékének lehetőségeit és a fejlődést hátráltató tényezőket tárjuk fel.
Közzétette a negyedik negyedéves számait a Fiat-Chrysler, a cég járműeladásai visszaestek, azonban a társaság tisztított EBIT-je, és profitja is felülmúlta a Reuters elemzői által várt értékeket, a befektetők kedvezően fogadták a cég gyorsjelentését, emelkedik az árfolyam.
Egyszerre lenne érdeke a magyar kormánynak a további időigényes tárgyalás a 2021-2027-es uniós költségvetésről, mert így hátha javítható a magyar eredmény, és közben az is, hogy már ebben a hónapban megállapodjanak róla, mert ez kevésbé veszélyeztetné a 2021—2022-es itthoni gazdasági teljesítményt. Ugyanígy az EU-pénzek belső szerkezetében, a felzárkóztatási és agrártámogatásoknál is erős szorításba került a kormány, akárcsak a jogállamisági feltételek uniós kifizetéshez kötésében. Most úgy tűnik, hogy ebből a többszörös szorításból a február 20-i rendkívüli EU-csúcson ki fog törni a kormány, mert megszületik a nagy alku, de az, hogy mi lesz ennek az alkunak magyar szempontból az eredménye, még nagy kérdés.
Változatlan célárral továbbra is tartásra ajánlja a Zwack részvényeit az OTP elemzője a cég negyedéves gyorsjelentését követően – derül ki az OTP friss elemzéséből. A 12 havi célár 15 685 forint, ami közel 11 százalékkal van a jelenlegi árfolyam alatt.
Hatalmas sztori lett a Teslából, a cég piaci értéke már nagyobb, mint a Volkswagené és a Daimleré együtt, hamarosan a világ legnagyobb piaci értékű autógyártója lehet. A befektetők elkezdték árazni, hogy a Tesla lesz Az Elsőszámú Mobilitási Szolgáltató. Régen túl vagyunk már azon, hogy autógyártóról beszéljünk, a cég árazása is ennek megfelelő.