Az 1990 októberi mélypontok óta egyre dominánsabb szerepe van a technológiai részvényeknek az amerikai tőzsdéken. Érdekes módon az összes markáns mélypontot megelőzte egy technológiai felülteljesítési szakasz, illetve szinte az összes markáns piaci tetőt egy technológiai alulteljesítési szakasz. Éppen ezért nagy figyelmeztetés az, ami immár két hónapja zajlik az USA részvénypiacán.
Hétfőn látványos gyengülést szenvedett el a forint, egyértelműen kilógott a régiós devizák mezőnyéből, így elsősorban magyarspecifikus okokat sejthetünk a háttérben. Összeszedtük röviden azt, hogy melyek lehetnek a legfontosabbak, illetve a technikai elemzés szemüvegén keresztül is megnéztük, hogy melyek most a fontos szintek.
Szaúd-Arábia az elmúlt nyolc évben 1300 milliárd dollár értékben indított ingatlan- és infrastrukturális projekteket, melynek része mintegy 29 ezer szállodai szoba felépítése is. A Knight Frank ingatlan-tanácsadó csoport legfrissebb jelentése szerint a projektek volumene 4%-kal nőtt az előző évhez képest. A fejlesztések célja a gazdaság diverzifikálása és az ország vonzerejének növelése - írja a Bloomberg.
Augusztusban 3,4%-ra csökkent az infláció Magyarországon, ami jóval alacsonyabb a júliusban mért 4,1%-nál. A pénzromlás üteme nagyobb mértékben csökkent, mint ahogy az elemzők várták.
Miközben a csapból is az európai gazdaság gyengélkedése folyik, Spanyolország olyan növekedési számokat produkál, amelyek még válságoktól mentes időben is jónak számítanának, nemhogy az energiaválság, az infláció, a magas kamatok és a globális lassulás éveiben. A magas növekedés ráadásul kifejezetten egészséges szerkezetben, relatíve jó egyensúlyi mutatók mellett valósul meg. Európa negyedik legnagyobb gazdasága jó eredményeit leginkább annak köszönheti, hogy profitál az európai fogyasztás átalakuló szerkezetéből: a turizmus sosem pörgött ennyire Európában, és ennek Spanyolország az egyik legnagyobb nyertese. A növekedési sikersztori láttán érthetetlennek tűnik, hogy a helyi lakosok miért pont most üzentek hadat a turistáknak, hiszen a külföldiek elriasztásával saját fejlődési kilátásaikat rombolják. Pedig fejlődni még van hova, és ez – más tényezőkkel együtt – azért erősen árnyalja az ország gazdaságáról alkotott pozitív képet.
A vártnál gyengébb pénteki munkaerőpiaci adatra megütötték a tőzsdéket, 1-3 százalék közötti esést szenvedtek el a vezető amerikai indexek a múlt hét végén. Ezek után Ázsiában is hasonló volt a helyzet, az új kereskedési hét gyengén indult a térségben, viszont Európában már emelkedést láthattunk, és az USA-ban is megérkezett a felpattanás. A héten hazai és külföldi inflációs jelentésekre, az amerikai elnökjelölti vitára, és többek között az EKB kamatdöntésére lesz érdemes figyelni.
Magyar idő szerint este 7 órakor elkezdődött az Apple bemutatója a kaliforniai Cupertinóban. A cég bemutatta legfrissebb termékeit: a frissített dizájnnal érkező Apple Watch Series 10 mellett az Apple Watch Ultra 2, illetve AirPods 4 és frissített AirPods Max készülékeket is bemutatta a gyártó, a legnagyobb várakozás azonban az iPhone 16 bemutatását előzte meg.
Nagyot ugrott a hazai bankok állampapír-kereslete júliusban, ha minden így marad, akár 80 milliárd forinttal tudnák a bankszektor egészében csökkenteni az extraprofitadójukat a hitelintézetek, miután a teljes állampapír-állomány növelését írta elő ehhez a kormány. Mindeközben folytatódik a befektetési alapok és az állampapírok csatája a lakosságnál: előbbiek állománya eddig 1550 milliárddal nőtt, az állampapírok pedig 830 milliárdos növekménynél tartanak. Érdekes az is, hogy újra élénkül a lakossági kereslet egy olyan állampapír iránt, amelynek a hozama folyamatosan csökken. Ez a téma is terítéken lesz a Portfolio jövő heti Future of Finance konferenciáján.
A Portfolio által megkérdezett közgazdászok mediánvéleménye szerint 3,7%-ra csökkenhetett a hazai infláció augusztusban, az előző havi 4,1%-ról. A megkérdezett elemzők szerint a csökkenés elsősorban bázishatásoknak köszönhető. Az év végéig azonban fokozatosan emelkedhet az infláció és a többség szerint akár az 5%-ot is meghaladhatja.
Gazdasági sikert Magyarországon a gazdasági semlegesség hoz majd – jelentette ki a miniszterelnök szombaton a Somogy vármegyei Kötcsén újságíróknak nyilatkozva. Mint mondta, akkor lesz elégedett, ha a magyar gazdaság növekedése lesz a legnagyobb Európában, szerinte jövőre nem lesz lehetetlen a 3-5 százalékos bővülés. Az egészségügyben nem értek a munka végére, de szerinte minden évben sikerül előre lépni.
Ma reggel érkezett egy gyenge német ipari termelési adat, ami elrontotta a hangulatot a német tőzsdén, az pedig magával húzza az európai részvénypiacokat. Kora délután megérkezett a hét legfontosabb adatközlése, az amerikai foglalkoztatottsági adat, amire az első piaci reakciók ugyan mérsékeltek voltak, a folytatásban viszont jelentősebb esés bontakozott ki a Nasdaq vezetésével.
Augusztus végén az amerikai jegybank elnöke meghirdette a monetáris fordulatot, sőt, történelmi bejelentésében Jerome Powell több kamatvágást is előrevetített az idei évre. A világ legfontosabb jegybankjának paradigmaváltása tartósan átrendezheti a befektetési környezetet, éppen ezért egy korábbi elemzésünkben megnéztük, hogy milyen tőkepiaci hatásai lehetnek a változásnak. Ezt követően a részvénypiacra fókuszálva arról írtunk, hogy melyik szektorok lehetnek most a befutók. Legfrissebb elemzésünkben még tovább megyünk: egy szektort kiválasztva megnézzük, hogy konkrétan milyen részvényeket érdemes befektetési szándékkal megfontolni.
Fordulóponthoz ért nyáron a lakossági állampapírok piaca: amellett, hogy júniussal megkezdődött az első, 2019 júniusában induló Magyar Állampapír Pluszok lejárata, egy megújított MÁP Pluszt is piacra dobtak, jóval kedvezőbb kamatozással. Ennek ellenére még mindig sokan vannak a régi MÁP Plusz-hívők, az összes jegyzés közel 10%-át tartják a mai napig, annak ellenére, hogy lényegesen magasabb kamatot is zsebre tudnának tenni az új „szuperállampapírral”. Van azonban egy faramuci helyzet, ami miatt még logikusnak is mondható a régi MÁP Plusz mellett kitartók egy részének döntése.
A hét korábbi részében látott eladási hullám után mostanra inkább megnyugvás látszik a tőzsdéken. Az amerikai indexek tegnap vegyesen teljesítettek, míg Ázsiában szintén felemások voltak a mozgások, egyedül a japán piac került nagyobb mínuszba a kamatemelési várakozásokra ráerősítő júliusi bérstatisztikákat követően. Ami az európai tőzsdéket illeti, a globális hangulattal összhangban itt is oldalaznak a vezető indexek. Nincs ma hiány makroadatokból, itthonról és az EU-ból kiskereskedelmi statisztikák jöttek, míg az Egyesült Államokban többek között az ADP-munkanélküliség számait közölték. Az igazán fontos NFP munkaerőpiaci statisztika holnap érkezik az USA-ból.
A pedagógushiányról, az alacsony bérekről, illetve a pedagógustársadalom öregedéséről beszélt Szapáry György, a Magyar Nemzeti Bank elnöki főtanácsadója. Átfogó tanulmányában megoldást is kínál a problémákra.
Súlyosbítja a magyar bankszektor versenyhátrányát az október 1-jén megjelenő kiegészítő tranzakciós illeték, hiszen még inkább a fintechekhez és a külföldi szolgáltatókhoz pártolhatnak miatta az ügyfelek, de reménykednek még a bankok abban, hogy sikerül könnyítést elérni a kormányzatnál – hangzott el a 62. Közgazdász-vándorgyűlésen Nyíregyházán. A beszélgetésben szó volt a hitelpiac helyzetéről, a bankok jövedelmezőségéről és a megtakarítások alakulásáról is.
A tervezett négyből végül két jenalapú államkötvényt bocsátott ki a magyar Államadósság Kezelő Központ csütörtökön összesen közel 98 milliárd forintért. Ez csak a fele a bő két évvel ezelőtti szamurájkötvény kibocsátásoknak, és ez is érzékelteti, hogy óvatosak voltak a befektetők a mostani kibocsátással.
Bár egyes érvelések szerint a magas megtakarítás a ludas abban, hogy a magyarok nem fogyasztanak, a lakosság pénzügyi megtakarítása a GDP 70%-át sem érte el tavaly, ami a harmadik legrosszabb adat egész Európában az Eurostat friss adatai szerint. Kiderül még pár érdekesség: például az, hogy a kötvények egyik országban sem játszanak olyan fontos megtakarítási szerepet, mint Magyarországon, viszont túl sok pénz hever lekötetlenül, és cudarul állunk a hosszú távú öngondoskodásban.
Az idei év messze legkisebb, 203 millió eurós, külkereskedelmi mérleg többlete alakult ki júliusban a KSH előzetes adatai szerint Magyarországon, ami a megelőző öt hónap messze 1 milliárd euró feletti többlete után hirtelen beszakadást jelent. A fő ok szezonális lehet: tavaly is a júliusi hónapban volt a legkisebb az export értéke, és ahhoz képest idén csak alig tudott nőni a kivitelünk, miközben az importunk közel egyéves csúcsra ért, és így a többlet két irányból is "elolvadt".