Az Európai Központi Bank a bankrendszerre nehezedő nyomás ellenére kitart az 50 bázispontos emelés mellett holnap, mivel az inflációt továbbra is túl magasnak értékelik, és a következő évekre is tartósan magas inflációval számolnak – írja a Reuters központi banki forrásokra hivatkozva.
Amióta szabadon lebeg a forint árfolyama, a hétfői volt a 18. legnagyobb zuhanása az euróval szemben napon belül, hiszen több, mint 12 egységgel ugrott a jegyzés, de a napon belüli százalékos változás csak a 44. legnagyobb volt – derült ki a Portfolio gyors vizsgálatából. Ezzel együtt is figyelemre méltó az, hogy míg a forint 3% feletti mínuszban is járt, a régiós devizák közül a lengyel zloty és a cseh korona fél százalék körüli mínusszal megúszta az amerikai bankrendszer felől érkezett piaci vihart. Ez arra utal, hogy magyarspecifikus okok is meghúzódhatnak a hétfői mozgások mögött.
Közel 600 milliárd forint profitot termelt tavaly az OTP, vagyis termelt volna, ha nem lett volna 246 (!) milliárd forintnyi extra tétel, például bankadó és extraprofit adó, vagy a kamatstop negatív hatása, amik miatt a "tényleges" profit "csak" 347 milliárd forint volt. Az se kevés, a 2008-as válság előtti csúcs másfélszerese. És ebben még nincs benne az új szlovén és üzbég bank eredménye, szóval azokkal együtt van még tér felfelé. A bankcsoport hozta azt, amit a menedzsment 2022-re célként kitűzött, a 2023-as célok pedig már jóval óvatosabban lettek meghatározva, az orosz-ukrán háború vagy a lehetséges magyarországi kormányzati és jegybanki intézkedések miatt nagy a bizonytalanság.
Erősödéssel kezdett szerda reggel a forint az euróval szemben, azonban hiába a csökkenő inflációs adat, a jó hangulat nem tartott ki sokáig. Délelőtt 380 fölé emelkedett az euró jegyzése, azonban kora délután ledolgozta a hátrányát.
Mint a hideg és meleg légtömegek, úgy csapott össze az elmúlt néhány hónapban a piacon az optimizmus és pesszimizmus, és a heves kilengések formájában a mennydörgés sem maradt el. Mindent az amerikai infláció mozgat: ha a befektetők épp azt hiszik, hogy az infláció töretlenül csökkenni fog, vadul elkezdik a bevásárlást, ha a meginog a hitük, visszamenekülnek a dollárba és szabadulnak a kötvényekből. Ezeket az aggodalmakat csak felerősítették a héten elhangzott jegybanki nyilatkozatok, különösen az amerikai jegybank vezérének szavai. Nem csoda, hogy most épp megint egy kisebb vérengzést látunk a piacokon. Pedig ahogy a jelenkori időjárás, úgy a piaci érzület is végletekig szeszélyes: lehet, hogy a mai mennydörgést holnap már verőfényes napsütés követi. A jó hír, hogy már csak kettőt kell aludni, hogy ezt megtudjuk.
Magyarországon 2023 márciusában egyetértés látszik abban, hogy az áremelkedés üteme januárban érte el a csúcsát, s év végére elérhető lesz az egyszámjegyű infláció, 2024-ben pedig folytatódhat az árszínvonal gyors csökkenése. Valóban adottak ennek előfeltételei, kellőképpen eltökélt ehhez a kormányzat?
Varga Mihály pénzügyminiszter beszélt a jövő évi költségvetésről, az inflációról, a forint árfolyamáról és a különadókról is az Indexnek adott interjújában.
Ma már egy olyan világban élünk, ahol minden csak megszokás kérdése: ez van a forinttal és ez van az orosz-ukrán háborúval is. Tavaly éppen a forint erős volatilitásán kerestek sokat a privátbanki ügyfelek, a szakma kissé átcsapott deviza tradingbe – mondta el a Portfolio-nak adott interjúban Katona Ildikó, az iPrivate Banking Zrt. vezérigazgatója. Bár most erősebb forintot látunk, a szakember szerint könnyen elképzelhető egy jelentősebb lefordulás még a hazai fizetőeszközben. Elmondása szerint nehezen, ugyanakkor példaértékű nyugodtsággal vészelték át a tavalyi piaci lefordulást a vagyonosabb magyarok, idén pedig a kötvénypiacok adják az egyik legizgalmasabb befektetési lehetőséget. Az interjúból kiderül az is, miben hibáztak nagyot a hazai bankok.
A devizapiaci pozícionáltságból arra lehet következtetni, hogy időnként próbálkoznak a magyar deviza ellen pozíciókat felvenni a befektetők, azonban a jelenlegi kamatszintek mellett továbbra is öngyilkosság ezeket hosszú ideig fenntartani. Az igazán érdekes majd az lehet, hogyan reagál a forint az esetleges kamatcsökkentésre, bár az MNB legutóbbi kommunikációja alapján az továbbra sincs a küszöbön.
Az elmúlt időszakban egy jelentősebb korrekció vette kezdetét a tőzsdéken, miután az Egyesült Államokból és Európából is a vártnál rosszabb inflációs adatok érkeztek. A héten a német, a francia és a spanyol inflációs adat is váratlan gyorsulást mutatott februárra, így a befektetők már inkább azt kezdték árazni, az infláció talán tartósabb lehet, mint amire sokan korábban számítottak, ez pedig szükségessé tehet további kamatemeléseket, vagy a kamatok hosszabb távon való magasan tartását. Összességében tehát inkább negatív a hangulat mostanában a piacon, az ázsiai tőzsdék is estek ma, Európában a zárásra szépíteni tudtak a tőzsdék, az amerikai piacokon is egyre jobb a hangulat.
Rendkívül jó napja van ma a forintnak, már bőven eltávolodott a 380-tól az euróval szemben, és napközben 374-öt is átvitte. A forinterősödés mögött alapvetően a nemzetközi hangulat javulása áll, és az MNB tegnapi kamatdöntése is segíthetett. A folyamatokba ezúttal nem rondított bele egy adatközlés sem, a német infláció az euró erősödését támogatta, a semmitmondó amerikai BMI-adatok nem hoztak piacmozgást. Holnap kiderül, hogy a mai dollárgyengülés csak egy korrekció volt-e, vagy fordulatról beszélhetünk, és ez a forint árazását is eldöntheti.
Az év eleje kifejezetten erősen indult a tőzsdéken, azonban az egyrészt meglepően erős makrogazdasági adatok, és a vártnál magasabb inflációs számok miatt beindult egy erőteljesebb korrekció. Nemcsak a részvénypiacok adták vissza a januári emelkedés egy részét, de a dollár is komolyabb erősödésbe kezdett a hónapok óta tartó gyengülő tendencia után. Ezzel párhuzamosan a negyedik negyedéves gyorsjelentési szezon is okozott mozgásokat a piacon, nem kivétel ez alól a magyar tőzsde sem, ahol többek között a Magyar Telekom és a Masterplast jelentése hozott nagyobb mozgásokat.
Tavaly október óta a forint az euróval szemben 14, a dollárral szemben pedig 22 százalékot erősödött, egymás után töri át a fontos szinteket, utoljára tavaly április végén volt olyan erős a magyar fizetőeszköz, mint most. A spekulánsokat az MNB a magas irányadó alapkamattal alaposan elijesztette a forint shortolásától, de sok más tényező is szerepet játszik abban, hogy egyre erősebb a magyar deviza. Megnéztük, meddig tarthat még ki a forinterő.
Ellentétes erők feszülnek egymásnak most az építőiparban, az energiaárak és az infláció eddig nem engedte, hogy az építőipari láncolat árat csökkentsen, a visszaeső kereslet, a kifutó beruházások várhatóan egy árverseny felé terelik a szereplőket minden szinten. Az állam pedig mind szabályozói, mind megrendelői oldalon elképesztő hatással van a szektorra. Izgalmas, kritikus, lehetőségekkel és kihívásokkal teli a helyzet, ami esélyt teremt arra, hogy egy kivételesen eredményes szakmai találkozó helyszíne legyen idén is az Építőipar 2023 konferenciánk. Mielőtt azonban személyesen is összegyűlne a szakma március 30-án, hogy megvitassa a prioritásokat, egy helyzetértékelő interjúban kérdeztük Scheer Sándort, a Market Építő Zrt. vezérigazgatóját és az esemény kiemelt partnerét, a Marketre és a piacra vonatkozó várakozásairól.
Tavaly messze az infláció mértéke alatt, 7,6%-kal növekedett a magyar biztosítási piac díjbevétele – közölte szerdai sajtótájékoztatóján saját tagjainak adatait a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ). Az MNB várhatóan hétfőn teszi közzé részletesebb biztosításpiaci adatait. Tavaly a 112 milliárdos biztosítási adó mellett 51 milliárdos új pótadót fizethetett a szektor, idén stagnáló díjbevételek mellett is 124, illetve 85 milliárd forintra kúszhat fel ez a kettő, amivel könnyen veszteségessé válhat az ágazat. A MABISZ stratégiai ajánlásokat fogalmazott meg és együttműködést kezdeményezett a jogszabályalkotókkal, ennek részleteit is bemutatták a sajtóeseményen.
Heves devizaárfolyam-mozgások idején az elemzők nehezen mérik fel a hatásokat, úgy tűnik, hogy a politikusok még nehezebben – kezdte a Richter negyedéves eredményeit bemutató tájékoztatót Orbán Gábor vezérigazgató. Bogsch Erik elnök hozzátette, hogy tárgyalásokat fognak kezdeményezni a 2023-as különadóval kapcsolatban, mert ha nincs árfolyamnyereség, akkor nincs mire hivatkozva fizetni a különadót, ráadásul nagy versenyhátrányt jelent a magyar cégeknek a külföldi gyógyszergyártókkal szemben. Ha hosszabb távon is fennmaradna a különadó, akkor egy olyan vállalatnak, ahol az árbevétel nagy része külföldön keletkezik, könnyű megoldani, hogy az adóalap máshová kerüljön - tette hozzá Orbán Gábor. A működés idei kilátásaival kapcsolatosan a vezérigazgató elmondta, hogy árfolyamszűrten 10 százalékos növekedést céloznak az idei évre minden szinten, stabil eredményhányadosokkal.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter vezeti a repülőtér megvásárlására irányuló tárgyalásokat - mondta el interjújában az Indexnek. A miniszter elmonda, a banki extraprofit megadóztatásának mértékét a jegybanki kamatláb határozza meg.
Franciaországban a TotalEnergies olajipari vállalat 3400 töltőállomásán március 1-től az év végéig az üzemanyag ára nem fog 1,99 euró (758 forint) fölé emelkedni - jelentette be Patrick Pouyanné, az energiaóriás elnök-vezérigazgatója a TF1 kereskedelmi televízióban.
Közzétette legfrissebb számait a Rába, amelyek a kihívásokkal teli gazdasági és működési környezet ellenére pozitív képet festettek a cégnél végrehajtott változtatásokról. A meredeken emelkedő költségekre sikerült jól reagálnia a cégnek, ami az elmúlt 5 év legmagasabb üzemi eredményét hozta a vállalat számára, emellett pedig a csoport szintű EBITDA meghaladta a 4,6 milliárd forintot, így az EBITDA-tömeget tekintve az elmúlt 10 év második legnagyobb eredményét realizálta a vállalatcsoport.
Mitől tart legjobban az ingatlanszakma? Vajon a hozamemelkedés, a piaci kereslet csökkenése, az energiakrízis, vagy a dráguló, szűkülő hitelkínálat, esetleg a forintárfolyam jelenti most a legnagyobb kihívást? – tette fel a kérdést a Property Warm Up 2023 konferencia záró panelbeszélgetésén Madár István, a Portfolio vezető elemzője. Hogy hogy áll a magyar gazdaság, mikor indulnak el lefelé a kamatok és lesz-e ingatlanpiaci recesszió, azt a panelbeszélgetés során részletesen is kifejtették a szakértők. Az esemény kiemelt partnere a Gránit Pólus volt.