Az idén a költségvetési és gazdasági folyamatok nem nagyon támogatták az államadósság csökkenését. Olyannyira nem, hogy számításaink szerint az államadósság-csökkenés az idén nagy eséllyel nem teljesül. Erőlködni ugyan lehet, de kérdés, hogy megéri-e a kockázatot.
Egyre többen gondolkoznak azon, hogy időskorukra külföldre költözzenek, vagy legalább a nyugdíjas éveik egy részét valamelyik jó klímájú, mediterrán országban töltsék. Egy magyar nyugdíj mellett azonban ez komoly árfolyamkockázattal jár, hiszen a havi jövedelmünk forintban kerül folyósításra, amit át kell váltani. Erre kínálnak megoldást a deviza alapú magán nyugdíjbiztosítások, amikkel a 20 százalékos adóvisszatérítés mellett ügyfélbónuszt is kaphatunk.
A digitalizáció hatása már a humánerőforrás (HR) back office jellegű feladatait is elérte. A munkavállalók adatainak kezelése helyett a HR-szakemberek munkájában egyre nagyobb szerepet kap a kollégák pénzügyi edukálása és a tanácsadás, amelyet az adminisztratív típusú feladatok automatizálása és a mesterséges intelligencia alkalmazása tesz lehetővé. Mihók Krisztina, az Erste Bank HR vezetője szerint egy vállalat üzleti folyamatainak fejlesztése során a HR folyamatokat sem szabad kihagyni, hiszen az a munkavállalók igénye, hogy az ügyintézés minél egyszerűbb és gyorsabb legyen. Emellett mára a munkavállalói élmény részévé vált, hogy segítsenek nekik eligazodni a juttatási kérdésekben, legyen szó adókedvezményekről vagy a vállalat kínálta csomagokban rejlő lehetőségekről.
Donald Trump nyerte az amerikai elnökválasztást, hogy mindez mit jelent az európai gazdaságok, a kontinens versenyképessége és a forint számára, az nem feltétlenül egy vidám sztori. A tőzsdéken viszont annál nagyobb a derű, az elnökválasztást követően azonnal beindult az úgynevezett "Trump-trade": számos eszköz árfolyama az egekbe szökött, lehet itt gondolni a bitcoinra, az amerikai részvényindexekre, a dollárra vagy akár a Teslára, egészen elképesztő mozgásokat láthattunk az elmúlt napokban. Egy ilyen történelmi jelentőségű választást követően, ebben a turbulens és bizonytalan környezetben adódik a kérdés: mi az, amit még nem áraztak be a piacok? Melyik szektor, mely vállalatok nyerhetnek még nagyot Donald Trump elnökségével hosszabb távon? Ezzel kapcsolatban mutatunk most egy izgalmas lehetőséget.
Fél évvel elhalasztotta a kormány a 2025-ös költségvetés beterjesztését, ami hétfőn vált így effektívvé. Ugyanis Varga Mihály pénzügyminiszter ma 10 órakor átadta a törvényjavaslatot az Országgyűlésnek. Az eseményen a tárcavezető hangoztatta: jövőre is csökken a költségvetési hiány és az államaddósság. Szerinte a jövőre tervezett 3,4%-os gazdasági növekedést a legtöbb elemző reálisnak tartja.
Magyarországról szóló elemzést tett közzé a Bank of America, amely úgy kezdődik, hogy a nyugati befektetők egy része Európa Brazíliájaként tekint Magyarországra. Szerintük az összehasonlítás nem helytálló, Magyarországnak ugyanis erősebbek a fundamentumai, a piac viszont a gazdaságpolitika hitelessége miatt aggódik. Donald Trump amerikai elnökké választása nem tesz jót a forintnak, Magyarországot érintené ugyanis legsúlyosabban, ha az amerikai kormány vámokat emelne. Szerintük ha a magyar gazdaságpolitika hitelessége nem áll helyre, akkor csak a drasztikus kamatemelés mentheti meg a forintot, amely enélkül akár 430-ig is gyengülhet.
A Költségvetési Tanács kiadta véleményét a jövő évi költségvetésről. Ebben részleteket is közöl az államháztartás 2025-re tervezett bevételi és kiadási oldaláról, így például megismerhetjük az inflációkövető adóemelés részleteit, de azt is megtudhatjuk, hogy 2025-től megszűnik a Rezsivédelmi Alap, valamint a Honvédelmi Alap is. A Pénzügyminisztérium számításai szerint az szja-bevételeket 80-85 milliárd forinttal csökkenti a családi kedvezmény első lépcsőben megvalósuló emelése jövőre.
Csütörtökön tárgyalta a Költségvetési Tanács a kormány által megküldött 2025-ös költségvetésről szóló törvényjavaslatot, amit - mint a PM mai közleményéből tudható - a kormány hétfőn terjeszt az Országgyűlés elé. A KT három tagja, Horváth Gábor elnök, Matolcsy György jegybankelnök és Windisch László ÁSZ-elnök a Tanács véleményében hangsúlyozza, hogy a jövő évre tervezett kormányzati célok elérését kockázatok övezik (így például a hiány teljesülését, vagy a GDP-növekedés elérését). A KT véleményéből fény derül a büdzsé több fontos paraméterére is: 3,4%-os GDP-növekedés, 3,7%-os hiánycél, 3,2%-os átlagos infláció, 397,5 forintos euróárfolyam. Külön érdekessége a Tanács véleményének, hogy kiderül: a kormány 2025-re nagyon alacsony költségvetési tartalékot tervezett be, olyannyira, hogy saját szabályrendszerének nem felel meg. A Pénzügyminisztérium tisztában van ezzel, de nem úgy reagál, hogy megfogadja a KT ajánlását és emeli a tartalékot, ezáltal növelve a büdzsé stabilitását, hanem - ígérete szerint - megváltoztatja a szabályrendszert, és megengedi majd saját magának, hogy kisebb tartalék is elegendő legyen jövőre. Vagyis a költségvetésben rejlő feszültségeket nem tompítja a kormány, hanem épp ellenkezőleg.
A két elnökjelölt, Donald Trump és Kamala Harris gazdaságpolitikai, kereskedelempolitikai, külpolitikai elképzelései, az állam és a jegybank szerepével, társasági adózással vagy a tőkepiacok szabályozásával kapcsolatos tervei nagyban különböznek egymástól. A Portfolio Investment Day 2024 konferencián makrogazdasági és tőkepiaci elemzőkkel arra kerestük a választ, hogy milyen világ jön az új amerikai elnökkel, és mibe érdemes befektetni.
Donald Trump győzelme a belső amerikai piac számára deregulációt, adócsökkentéseket, piacvédelmet hozhat, a világgazdaságnak a protekcionizmus növekedését. Az Európai Unió és a magyar gazdaság új kihívásokkal szembesül, de közben lehetőségek is nyílnak. Gyorsértékelés.
Legutóbb közel két éve volt ilyen gyenge a forint az euróval szemben. Csütörtökön már a 410 forintos szint közelében is járt az EUR/HUF kurzusa, ami meglehetősen aggasztó annak fényében, hogy nagyon nehéz napok várnak most a forintra. Megnéztük, hogy mit mutatnak a grafikonok, és hogy meddig gyengülhet még a forint. Tényleg elszállhat az euró árfolyama?
A kormány a következő három évben jelentős mértékben emelné a minimálbért, amit a munkavállalói képviseletek üdvözölnek, miközben a vállalkozások problémákat látnak. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége a bérterhek csökkentését kéri a kormánytól a jelentős béremelésért cserébe, a költségvetés helyzete azonban rövid távon aligha engedhet meg magának érdemi adó- és járulékcsökkentést. A gyáriparosok arra figyelmeztetnek, hogy a jelentős béremelés veszélyeztetheti a munkahelyeket, miközben az infláció is meglódulhat.
Az előzetes terveknek megfelelően pénteken késő este közzétette Magyarország szuverén adósbesorolásának új minősítéséről hozott döntését a Standard and Poor's, és ezek szerint nem változtatott a besoroláson, valamint a hozzá tartozó stabil kilátáson. Előzetesen benne volt a levegőben, hogy a hitelminősítő az eddigi stabilról negatívra rontja a "BBB-" kategóriához tartozó kilátást, nem véletlen volt egyfajta izgalom az elmúlt napokban a forintpiaci mozgásokat látva. A hitelminősítő indoklása szerint a magyar gazdaság fellendülése, a dezinfláció, és a kamatkiadások mérséklődése mind támogatja a kormányt, hogy rendbe tegye a költségvetést. Azt ugyanakkor elismeri, hogy az alappályát övezik kockázatok, közeledik ugyanis a 2026-os parlamenti választás, ami nyomást gyakorol a kormánypártokra. Az elemzés érdekessége továbbá, hogy várakozásuk szerint a következő évek mindegyikében magasabb lehet a deficit a kormányzati céloknál.
Az S&P hitelminősítő ma esti döntése a magyar adóbesorolásról önmagában aligha hoz további forintgyengülést, Donald Trump győzelme az amerikai elnökválasztáson viszont jelentős kockázatot jelent a magyar deviza számára – vélik a Portfolio által megkérdezett elemzők. Az elnökválasztás eddig is hozzájárult a forint gyengüléséhez a geopolitikai konfliktusok és a Fed várható kamatpályájának eltolódása mellett. Az elemzők szerint jelentős erősödésre nincs tér a forintban, és az MNB keze is meg van kötve a következő hónapokra, aligha fognak csökkenni a kamatok Magyarországon. Sőt, ha tovább romlik a helyzet, a kamatemelést sem lehet kizárni, ám ettől még messze vagyunk.
A forint korábban is látványosan érzékeny volt a külső sokkokra, így nem meglepő, hogy az elmúlt hetek fejleményei láttán leértékelődött a magyar deviza. A rövid távú kockázatok között a legjelentősebb az amerikai elnökválasztás, amely a feltörekvő devizák mindegyikét nyomás alá helyezi. Egy esetleges hármas republikánus győzelem további leértékelődést hozhat, a forint számára rövid távon inkább a demokrata jelölt győzelme hozhatna enyhülést. Az MNB a szigorú előretekintő iránymutatással egyelőre megtette, amit megtehetett, ennél keményebb lépésre csak akkor számíthatunk, ha a devizagyengülés kontrollálatlanná válna. Van esély rá, hogy év végére visszatér 400 alá az árfolyam, ám ez csak átmeneti lesz: 2025 ismét forintgyengülést hozhat.
Olyan megállapodás körvonalazódik a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán, amelynek a középpontjában a 3-as szám áll. A legalább 3%-os GDP-növekedés és a 3%-os infláció köré épülhet a 3 éves bármegállapodás - értesült a Portfolio. Ugyanakkor információink szerint jövőre nem várható adó- és járulékcsökkentés a bérek jelentős emelésének kompenzálására. Erre a Portfolio információi szerint legfeljebb egy évvel később nyílhat lehetőség, amennyiben 2025-ben 3% felett lesz a GDP-növekedés. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter kedden egyeztetett a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) tagjaival. A tárca azt közölte, hogy a költségvetési helyzet javulásával a munkaadói adóterhek a következő években tovább csökkenhetnek.
Szinte alig esik szó róla, de egyre nagyobb a baj a világ adórendszereivel, ami egyre erősebb nyomást helyez az egyes országok költségvetéseire. Az államoknak egyre több és több pénzre lesz szükségük az elöregedő népesség ellátására, valamint a klímaváltozás hatásainak tompítására. Egyelőre hiányoznak a válaszok rá, mit és hogyan kellene megváltoztatni, de az Európai Bizottság 2023-as közkiadásokról szóló jelentése, valamint az abban felvázolt gazdasági helyzet- és jövőkép alapján már most égető szükség lehet egy reformra.
A héten több fontos piacmozgató adat érkezik. A legfrissebb makronaptárunkban megmutatjuk, melyik napokon érkeznek a legfontosabb adatok, és milyen eseményekre kell figyelnie a befektetőknek ezen a héten.
A hazai pénzügyi szektor képviselői egy panelbeszélgetés keretében osztották meg a véleményüket a magyar gazdaság kilátásairól és a nemzetközi környezet hatásairól. Szóba került Kína, Németország, a globális kamatcsökkentések, a magyar gazdaság növekedési kilátásai, a hazai kamatpolitika és a várható forintárfolyam is.
Rendkívül turbulens időszakban van a magyar kiskereskedelem. A forgalom a reálbéremelkedés ellenére hosszú idő óta a 2021-es szinten mozog, az online szegmensben egyre több külföldi szereplő jelenik meg, az adók magasak, sok a piacbefolyásoló kormányzati intézkedés és a boltoknak kezelniük kell a betétdíjas rendszert annak minden gyerekbetegségével együtt. Mindezek tetejében nem úgy tűnik, hogy a nagy külföldi láncok lennének a kormány kedvencei. Mindezekről kérdeztük Kozák Tamást, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkárát.