Már nem kapnak hat hónap után kegyelmet a büntetőzászlóaljakba toborzott orosz elítéltek, és jelentősen megváltoznak szolgálati feltételeik – írja az amerikai Institute for the Study of War (ISW) csütörtöki jelentése.
Boris Pistorius felhívást intézett a társadalomhoz egy komoly nemzeti vita lefolytatására, amelynek témája az ország hadseregének jövője lenne – írja beszámolójában a The Guardian. A német szociáldemokrata védelmi miniszter egyben arról is beszélt, hogy hadseregük jelenlegi állapotában nem lenne alkalmas az Európát fenyegető számos biztonsági kihívás kezelésére.
Ítéletet hozott az orosz bíróság Igor Girkin FSZB-tiszt, a "Donyecki Népköztársaság" korábbi védelmi minisztere ügyében, akit "extrémizmus" miatt tartóztattak le.
Nagy-Britannia teljes civil lakosságának fel kell készülnie arra, hogy háborúba kerülhet Oroszországgal, nem elég csupán a reguláris erőket modernizálni, mert a katonai konfliktusokat a „polgári hadseregek” nyerik meg – jelentette ki Patrick Sanders, a brit hadsereg vezérkari főnöke egy nyilvános eseményen. Beszédében „háború előtti generációnak” nevezte a jelenlegi brit lakosságot.
Elkezdtek drogcsempészekre vadászni a Wagner zsoldosbrigád korábbi harcosai az úgynevezett „Luhanszki Népköztársaság” területén, anélkül, hogy a helyi hatóságokkal egyeztettek volna. Miután egy luhanszki "rendőrt" is letartóztattak, a helyi hatóságok úgy döntöttek: őrizetbe veszik az ismét túlságosan önállóan cselekvő wagnereseket.
Egyre mozgalmasabb események bolygatják fel a muszlim világot, eddig úgy tűnik, hogy az október 7-i Hamász támadás Izrael területe ellen valóságos földcsuszamlást indított meg. A Gázai övezet ellen indított hadműveletet követően katonai események zajlottak Libanonban, Szíriában, Irakban, de most újabban Iránban és Pakisztánban is. Ez utóbbi új fejezetet nyit az eddigi konfliktusok sorában, ráadásul erre jóval kevésbé lehetett számítani. Nagy kérdés, hogy lesz-e újabb kiterjedt háború az iszlám világban, és mit gondolnak erről a globális nagykutyák.
A magyarországi akkumulátoripar kiépülése kapcsán joggal merülhet fel az a kérdés, hogy mi történik az akkumulátor-értéklánc végén keletkező hulladékkal. A 2023 nyarán elfogadott új európai akkumulátorszabályozás és az újrahasznosítás technológiai folyamatainak ismeretében kijelenthető, hogy az akkumulátor-értéklánc magyarországi telepítése jóformán szükségszerűvé teszi a hulladékfeldolgozás magyarországi telepítését is. Ez azonban a jelenleg rendelkezésre álló technológiák mellett egy üzletileg veszteséges és környezetre veszélyes tevékenységnek számít, ami újabb érvet jelent a magyarországi akkumulátorgyártás államilag történő erőltetése ellen. Kétrészes cikksorozatom első részében az akkumulátorhulladék kezelésével kapcsolatos környezeti kihívásokat, valamint az akkumulátor-újrahasznosítás európai uniós szabályozási keretét mutatom be.
A VSquare oknyomozó portál értesülése szerint Magyarország a BYD elektromos járműveinek beszerzését támogatná uniós pénzből. A kormány 240 millió eurót kért a REPowerEU forrásból, amelyet elektromos-autóvásárlási támogatásra fordítanak majd, ez pedig a BYD-t hozhatja helyzetbe. Brüsszel a kifizetések előtt nem vizsgálja a programot, de később fájdalmas kereskedelmi lépéseket tehetnek.
2023 a Nyúl éve volt a kínai asztrológiában, a türelmet és a szerencsét szimbolizáló állat azonban nem végezte jól a dolgát, ugyanis rengeteg szerencsétlenség érte a világ második legnagyobb gazdaságát, ami végül a befektetői türelem látványos elvesztéséhez vezetett. Február elején viszont beköszönt a Sárkány éve - ez már egy olyan energiájú állat, ami méltóbbnak tűnik az országra leselkedő, rendkívül sok és szövevényes nehézség legyűrésére. Félretéve az asztrológiát: az ingatlanpiaci válság után rengeteg a kérdőjel a kínai gazdaság helyzetével kapcsolatban, de már fel-felbukkannak a pozitív előjelek - adódik a kérdés, hogy van most már potenciál a kínai befektetésekben, vagy a Nyúl után a Sárkány sem hoz szerencsét?
Az elmúlt évtized egyértelműen Kínáé volt, hatalmas gazdasági fejlődésen ment keresztül az ország, miközben technológiai és katonai szempontból is az Egyesült Államok egyik legfontosabb vetélytársává lépett elő. A fejlődés megkérdőjelezhetetlen – nem véletlenül tekintenek most már Washington után Európában is vetélytársként Pekingre – viszont vannak figyelmeztető jelek, amik arról árulkodnak, hogy akár már jövőre megszakadhat a felívelési ciklus. Felmerül a kérdés, hogy mégis mi lehet annyira nagy kockázat, amely a világ második legnagyobb gazdaságát meg tudja kívülről ingatni. Ezekből sorolunk fel tízet.
Az Európai Unió versenyhatósága vizsgálatot indított, hogy kiderítse, a Microsoft OpenAI-ba történő többmilliárd dolláros befektetése felülvizsgálható-e az unió vállalati összefonódást ellenőrző rendelete alapján - közölte kedden az Európai Bizottság.
Kubában több mint ötszörösére emelik a benzin és a gázolaj árát február 1-jétől. A kormányzat szerint a lépéssel biztonságosabbá válik az üzemanyagellátás, és ez az intézkedés is hozzájárul a kubai gazdaság újraélesztéséhez.
Az amerikai Szövetségi Légügyi Hivatal biztonsági ellenőrzés céljából ideiglenesen megtiltotta bizonyos Boeing 737 MAX 9 típusú repülőgépek felszállását, miután korábban egy kabinpanel-robbanás miatt kényszerleszállást kellett végrehajtani egy ilyen járaton - számolt be a Reuters.
Jemen a világ egyik legszegényebb és leginstabilabb országa, mégis van egy olyan, jelenleg kellemetlennek nevezhető tulajdonsága, hogy a világ egyik legfontosabb kereskedelmi útvonalán, az Ádeni-öböl és a Vörös-tenger mellett fekszik. Az ország jelentős részét most Iránbarát iszlamista lázadók, az Anszár Allah (közismert nevükön húszi) mozgalom milíciái uralják, akik az elmúlt hetekben számos Szuezi-csatorna felé haladó hajót megtámadtak drónokkal, irányított rakétákkal. A sokasodó támadások miatt sorra függesztik fel a térségben a teherforgalmat a nagyobb hajózási vállalatok, ami egyre nagyobb problémát okoz az Ázsia és a Földközi-tenger közti áruforgalomnak. Amerika tegnap enyhén burkolt fenyegetést küldött a húsziknak: ha folytatják a támadásokat, háború lesz.
Az Európai Unió jelentős külpolitikai fordulatot hajtott végre 2023-ban, amelynek részeként átértékelte a Kínával szembeni megközelítését: bár kereskedelmi partnerként tekint az ázsiai országra, egyre inkább leválik gazdaságilag róla az államszövetség. Az EU megkezdte az ellátási láncai diverzifikálását, technológiai téren is egyre inkább elzárkózik a Kínával való együttműködéstől. A cél egy egyensúlyibb kereskedelmi mérleg fenntartása, miközben pár éve még Angela Merkel német kancellár egy szorosabb EU-Kína együttműködésért lobbizott.
A ChatGPT új fejezetet nyitott a mesterséges intelligencia történetében, és elindította a generatív AI-robbanást. 2023-ban szinte hetente jelentették be az új AI-modelleket, magyar emberek tömegei kezdtek el társalogni a Chat GPT-vel és gyakorlatilag minden épkézláb menedzsment azon kezdett el lázasan dolgozni, az ő cégük hogyan ülhet fel az AI-vonatra, ez történik éppen Magyarországon is. A mesterséges intelligencia szabályozása közben rohamléptekben követi az eseményeket, az EU máris lépett. Mindennek tetejébe év végén jött a Sam Altman kirúgási dráma. Mutatjuk, miért volt 2023 egyik top sztorija az AI.
Egyedülálló beszámoló olvasható az ukrajnai háborúról, immár magyarul is. Egy külföldre szökött orosz katona, Pavel Filatyjev megírta az emlékiratait, középpontban Herszon elfoglalásával, melynek a légideszant-csapatok tagjaként részese volt. A hadjáratról szóló izgalmas tudósításon kívül a szerző leleplezi az orosz haderő korrupt világát, a fejetlenséget és a technikai elmaradottságot, ami a háborúba küldött orosz csapatokat jellemezte, és ami nagyban hozzájárult a „különleges katonai művelet” kezdeti, súlyos kudarcaihoz. A könyv címe: ZOV – Az orosz katona, aki nemet mondott a háborúra, ahol a ZOV egyrészt az orosz katonai járművekre festett Z, O és V jeleket jelenti, másrészt az orosz nyelvben régiesen „hívás”, „szólítás” értelme is van.
Argentínai elnök, Javier Milei a napokban írta alá a gazdasági reformokat tartalmazó rendelkezését, mely többek között megszünteti az exportkorlátozásokat és egy sor deregulációs intézkedést tartalmaz.
Görögország azt tervezi, hogy 2024 áprilisától csoportonként akár 5000 euróért exkluzív idegenvezetést kínál az Akropoliszban a szokásos nyitvatartási időn kívül - tudósított a Bloomberg.
Az Európai Bizottság úgy határozott, hogy kötelezettségszegési eljárást indít Csehország, Franciaország, Horvátország, Magyarország, Málta, Hollandia, Ausztria és Lengyelország ellen az idénymunkásokról szóló 2014/36/EU irányelv rendelkezéseinek nem megfelelő vagy hiányos átültetése miatt - közölte a testület.