Győrffy Dóra

2024. január 17. 10:30 | Győrffy Dóra

Miért nem szabadna erőltetni az akkugyárak építését Magyarországon?

A magyarországi akkumulátoripar kiépülése kapcsán joggal merülhet fel az a kérdés, hogy mi történik az akkumulátor-értéklánc végén keletkező hulladékkal. A 2023 nyarán elfogadott új európai akkumulátorszabályozás és az újrahasznosítás technológiai folyamatainak ismeretében kijelenthető, hogy az akkumulátor-értéklánc magyarországi telepítése jóformán szükségszerűvé teszi a hulladékfeldolgozás magyarországi telepítését is. Ez azonban a jelenleg rendelkezésre álló technológiák mellett egy üzletileg veszteséges és környezetre veszélyes tevékenységnek számít, ami újabb érvet jelent a magyarországi akkumulátorgyártás államilag történő erőltetése ellen. Kétrészes cikksorozatom első részében a környezeti kockázatokat, illetve az azok kezelését célzó európai uniós szabályozást mutattam be, a második részben pedig az akkumulátor-újrahasznosítás jövedelmezőségi kérdését járom körbe, valamint azt, hogy mennyiben szükségszerű, hogy az újrahasznosítás Magyarországon történjen.

2024. január 16. 15:00 | Győrffy Dóra

Óriási kockázatot jelent az akkumulátorgyártás során keletkező hulladék

A magyarországi akkumulátoripar kiépülése kapcsán joggal merülhet fel az a kérdés, hogy mi történik az akkumulátor-értéklánc végén keletkező hulladékkal. A 2023 nyarán elfogadott új európai akkumulátorszabályozás és az újrahasznosítás technológiai folyamatainak ismeretében kijelenthető, hogy az akkumulátor-értéklánc magyarországi telepítése jóformán szükségszerűvé teszi a hulladékfeldolgozás magyarországi telepítését is. Ez azonban a jelenleg rendelkezésre álló technológiák mellett egy üzletileg veszteséges és környezetre veszélyes tevékenységnek számít, ami újabb érvet jelent a magyarországi akkumulátorgyártás államilag történő erőltetése ellen. Kétrészes cikksorozatom első részében az akkumulátorhulladék kezelésével kapcsolatos környezeti kihívásokat, valamint az akkumulátor-újrahasznosítás európai uniós szabályozási keretét mutatom be.

2014. március 21. 16:01 | Győrffy Dóra

Forradalom a status quo-ért: megérte?

2010. áprilisban a Fidesz-KDNP egy új korszak ígéretével kapott kétharmados felhatalmazást. Radikális változások sorát hajtották végre kormányzásuk kezdetétől, és a gazdaság átalakításának ígéretével a jogállamiság korlátait feszegették. Írásom fő kérdése, hogy vajon mennyiben lett sikeres ez az átalakítás. Az értékelés során a költségvetési politika minőségét a növekedési szempontok alapján értékelem hat dimenzióban - annak tudatában, hogy a növekedés nem a költségvetési politika egyetlen mozgatója, hiszen egyéb szempontok, mint pl. méltányosság, egyenlőség, stb. szintén fontos szerepet játszanak. Referenciaként egyrészt a megelőző négy év másrészt a többi kelet-közép-európai EU tagállam (EU-10) adatait használom. Az adatokból eredő következtetés, hogy a felszínen zajló radikális átalakítások meglepő módon konzerválták a korábbi időszak gyengeségeit, mely tükröződik a szinte változatlan növekedési teljesítményben, azaz a régiós lemaradás folytatódásában.

2010. május 27. 08:42 | Győrffy Dóra

Mit segíthet és mit ronthat el a költségvetési politika?

A Bajnai-kormány által végrehajtott erőteljes költségvetési stabilizációnak köszönhetően Magyarországot hosszú évek óta először nemzetközi összehasonlításokban a leginkább fegyelmezett költségvetési politikát folytató országok közé sorolják. Győrffy Dóra tanulmánya (Válság, euró, és utána? A költségvetési politika szerepe a felzárkózásban) ennek kapcsán teszi fel azt a kérdést, hogy ez a javulás mennyiben alapozza meg a jövőbeni felzárkózást, és járul hozzá a fenntartható növekedési pálya biztosításához. Az alábbi írás e tanulmány összefoglalója a szerző tollából. A teljes írás elolvasható Muraközy László (szerk.): Válságban és válság nélkül. A gazdaságpolitika rétegei című, a közelmúltban megjelent könyvében.