Martins Kazaks, az Európai Központi Bank Kormányzótanácsának tagja türelemre intett a monetáris politika kapcsán, és arra figyelmeztetett, hogy a legsúlyosabb hiba az lenne az elhamarkodott lazítás lenne, mert visszapattanhat az infláció.
11 éves mélypontra, 24,1%-ra esett a magyarországi áramfelhasználás importaránya 2023-ban – derült ki a Portfolio elemzéséből. Az importarány annak ellenére tudott csökkenni, hogy tizenöthavi folyamatos csökkenés után tavaly már trendszerűen újraindult a hazai áramfogyasztás növekedése. Eközben az áramtermelési mintázatban egyre jobban látszik a hatalmasra növekedett magyarországi naperőművi kapacitások hatása: a nyári hónapokban végig az elmúlt évtized legalacsonyabb importarányát produkálta az ország. Nagy kérdés, hogy az éves importarány meddig és milyen ütemben tud csökkeni, elérjük-e 2030-ra a megcélzott 20%-os arányt, hiszen közben óriási változások várhatók a magyarországi energiatermelésben, illetve a felhasználásban is. Látványos, ritkán látható ábrák segítségével mutatjuk be a tendenciákat.
A tavalyi év utolsó három hónapjában csökkent a foglalkoztatottak száma és nőtt a munkanélküliség Magyarországon. Utóbbi már hónapok óta növekszik, így mostanra olyan magas szinte emelkedett, amit utoljára a Covid-válságban láttunk.
A magyar gazdaság tavaly túljutott a 2022-es választások előtti osztogatás okozta belgazdasági, illetve az Ukrajna elleni orosz agresszió által előidézett világgazdasági következmények miatt kialakult válság legnehezebb szakaszán. A kormány elgondolásai azonban aligha állítják fenntartható növekedési pályára a gazdaságot, ehhez a szilárd eredmények és a jó gazdaságpolitika is hiányzik.
A Kereskedelmi Minisztérium Gazdasági Elemzési Hivatalának friss jelentése szerint az Egyesült Államok gazdasága a negyedik negyedévben a vártnál erősebb növekedést mutatott, amelyben jelentős szerepet játszottak a belső fogyasztás. Ez a teljesítmény látszólag dacolt a korábbi előrejelzésekkel, amelyek 2023-ra közelgő recessziót jósoltak, a Federal Reserve agresszív kamatemelési sorozata ellenére. Az évet 2,5%-os növekedési rátával zárták.
Az elemzőket is meglepte, hogy az Ifo német üzleti hangulatindex januárban tovább romlott. Ez már a második egymást követő csökkenés, amely azt jelzi, hogy Európa legnagyobb gazdasága a recesszió veszélyével küzd. Az üzleti klímaindex 85,2 pontra esett, ami alacsonyabb a szakértők által várt 86,7-es értéknél - írja a Reuters.
Az elmúlt időszakban több cikk és interjú is foglalkozott a „magas nyomású gazdaság” témájával a hazai szaksajtóban, többségében kritizálva a magas nyomású gazdaság koncepciójának gazdaságpolitikává tételét. Úgy vélem, a kialakult polémia a magas nyomású gazdaság fogalmának túlzottan leegyszerűsítő értelmezéséből fakad, miszerint az lényegében azonos a túlfűtött gazdasággal, ami inflációhoz vezet és veszélyezteti a pénzügyi stabilitást.
Megérkeztek a friss beszerzésimenedzser-index adatok (BMI) Franciaországból és Németországból. Meglepő módon az látszik, hogy a feldolgozóiparban már látszik némi javulás, miközben a szolgáltató szektor helyzete gyorsabban romlik.
Minden eddiginél magasabbra, 7441 MW-ra ugrott tegnap kora este a hideg időben a bruttó hitelesített rendszerterhelés a MAVIR közleménye szerint Magyarországon, azaz 45 MW-tal megdőlt az eddigi, 2022-ben felállított, történelmi rekord. A csúcsdöntésre a tartósan hideg napon, -4,1 Celsius fokos átlaghőmérséklet mellett, került sor, a napnyugta után fél órával.
A Fed márciusban kamatcsökkentésbe kezd, és idén négy alkalommal fogja vágni a kamatokat, az infláció pedig eléri a jegybank 2%-os célját – jelezte előre Joshua Schiffrin, a Goldman befektetési stratégája.
2023 végén is tartott még az év során tapasztalt élénk munkavállalói aktivitás Magyarországon. Az utolsó negyedévben 20,9%-kal több pályázat érkezett a meghirdetett állásokra, mint az előző év azonos időszakában. Az ország két vármegyéjét leszámítva mindenhol nőtt a jelentkezések száma, a legnagyobb arányban Tolna, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Pest vármegyében – derült ki a Profession.hu legújabb negyedéves jelentéséből.
Fontos és sokoldalú elemzést közölt a Pénzügyminisztérium nevében Banai Péter, az államháztartásért felelős államtitkár a Portfolio-n. Szikár tények sokaságával próbálja bizonyítani, hogy a gazdaságpolitika, kiváltképp a költségvetési politika a kétségkívül nem egyszerű körülmények között a lehetséges, ésszerű kompromisszumok révén vezérelte a magyar gazdaságot az elmúlt másfél évtizedben. Nem megkérdőjelezve a szerző kétségkívül imponáló felkészültségét, szándékának tisztaságát, elismerve a helyzetéből adódó megfelelési kényszer nyomását – ami viszont engem nem korlátoz –, elemzése nem kevés ellenvetésre ad okot. Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül ezeket veszem sorba a szerző írásának logikai sorrendjét követve.
A nyomás alatt levő olasz gazdaság 2024-es növekedési kilátásai attól függnek, hogy a kormány milyen gyorsan tudja felhasználni az EU által megítélt helyreállítási forrásokat. A kamatcsökkentés segíthet, ám ennek hatásai csak lassan érvényesülnek majd – véli az ING Bank elemzője.
Kihívásokkal és lehetőségekkel teli év lesz 2024 a vagyonkezelői piac számára a Capgemini friss előrejelzése szerint. A világszerte berobbanó AI alaposan felforgatja az iparágat, de eddig nem látott segítséget is nyújthat. Mindeközben egyre inkább előtérbe kerül a privátbanki ügyfelek mellett a prémium ügyfélszegmens, a generációváltás pedig óriási vagyonokat mozgat meg. A Capgemini összeszedte, melyik az a 10 trend, ami leginkább befolyásolja majd a vagyonkezelői piacot idén.
A műtárgypiaci eredmények változatos képet mutattak az elmúlt év során. A bizonytalansággal terhelt hónapokat követően, 2024 ígéretteljesen indul. Bár a gazdasági növekedésben lassulást jósolnak, illetve a geopolitikai feszültségek sem mutatják az enyhülés jeleit, a művészeti piac – többek között részben az infláció csökkenésének és az alacsonyabb kamatlábaknak köszönhetően - optimista hangulatot tükröz.
Makrogazdasági szempontból szerencsétlen, befektetési szempontból szerencsés volt a tavalyi év, idén viszont számos tényező van, ami mindkét területen bizakodásra ad okot - mondták az OTP elemzői a bank pénteki sajtóeseményén. A rendezvényen kiderült az is, hogy milyen irányba mehet idén az infláció, a globális és hazai gazdaság, vagy hogy részvénybe vagy kötvénybe kell-e fektetni idén.
A 2024-es költségvetés esetében van még tér és idő arra, hogy ha szükségessé válik a beavatkozás, megtörténjen a költségvetés módosítása - jelezte a Portfolio-nak adott interjújában Horváth Gábor, a Költségvetési Tanács múlt héten hivatalba lépett új elnöke. A két évtizedes banki és kockázatkezelői múlttal rendelkező szakember az együttműködés fontosságát hangsúlyozta az új pozíciójában adott első interjújában, nevezetesen azt ígérte: mindenkivel kommunikálni fog, akivel szükséges a fiskális fegyelem ügyének előmozdítása érdekében. A Tanács új elnökével beszélgettünk a hazai fiskális politika kilátásairól, az újra élesedő uniós költségvetési szabályokról, valamint az állam működésének finanszírozásáról is. Szerinte a piac a pénztárcájával szavaz és a legutóbbi devizakötvény-kibocsátások bizalmat tükröznek.
Közel 8000 milliárd forintos prémium banki vagyon és 600 ezret meghaladó ügyfélszámla – erős ütemben folytatódott a bővülés a prémium banki szolgáltatók számaiban tavaly. A Portfolio Prémium Banki Felmérése alapján a „tagsághoz” havi szinten már 300 ezres fizetés is elég lehet, bár sok helyen változtak a prémium banki limitek, egyre inkább felfelé tolódik a küszöb. A szolgáltatók adatközléséből kiderül, hogy továbbra is az OTP a legnagyobb prémium banki szolgáltató Magyarországon kezelt vagyont tekintve, de nem sokkal marad le mögötte az Erste. Miközben betörnek új szolgáltatók a piacra, vannak, akik felhagynak a prémium banki szolgáltatással.
A viselkedési közgazdaságtannal foglalkozók körében népszerű kifejezésnek számít az úgynevezett közelmúlt hatás (recency bias), amely azt írja le, hogy jellemzően aránytalanul nagyobb mértékben hatnak ránk a legfrissebb események a korábbiakhoz képest. Vajon ez a kognitív jelenség magyarázatot adhat arra, hogy számos elemző miért meglehetősen optimista a világgazdaság idei kilátásaival kapcsolatban? Vagy valóban megfigyelhetők olyan pozitív tendenciák, amelyek ellensúlyozzák a globális növekedést fenyegető nyilvánvaló és növekvő kihívásokat?
Már meghallgatható a Portfolio Checklist szerdai adása. A mai műsor első részében a magyar külkermérleg helyrebillenéséről volt szó. Egy év alatt ugyanis rekordmélységből rekordmagasságba jutott a hazai külkereskedelmi egyenleg, az okok pedig egyáltalán nem olyan egyértelműek, mint amit elsőre gondolnánk. A témáról Madár Istvánt, a Portfolio Makro rovatának vezetőelemzőjét kérdeztük. Adásunk második részében a vörös-tengeri helyzetről beszéltünk, a húszi lázadók által végrehajtott, kereskedelmi hajók elleni támadások ugyanis már látható károkat okoznak a nemzetközi kereskedelemben illetve a gazdaságban. Ezzel kapcsolatban Nagy Viktor, a Portfolio vezető részvényelemzője volt a vendégünk.