Az infláció mérséklése, ezáltal a családok megélhetési terheinek csökkentése továbbra is központi eleme a kormány gazdaságpolitikai stratégiájának. A 2022-ben tapasztalt kiugró áremelkedést követően a kormány számos intézkedést tett az árstabilitás visszaállításáért, amelynek eredményeként 2024-re az infláció már a jegybank toleranciasávjába süllyedt. Az utóbbi hónapokban azonban az áremelkedés üteme ismét felfelé mozdult, amelyben jelentős szerepet játszottak a banki és távközlési szolgáltatások területén bekövetkezett díjnövekedések.
2024-re sikerült leszorítani az inflációt, tavaly ősz óta azonban ismét emelkedni kezdett, jelentős részben az egyes gazdasági szektorokban látható, indokolatlan vállalati áremelések miatt. A magyar kormány a családok védelme érdekében gyors és határozott lépéseket tett az áremelések letörésére, célzottan a legnagyobb és legkevésbé indokolható módon árat emelő szektorokra fókuszálva. Az utóbbi hónapok emelkedő inflációja ellen fellépve először a kiskereskedelemben vezetett be március 17-től árrés csökkentést egyes alapvető élelmiszerekre, ennek kiemelkedő hatásosságát bizonyítja, hogy már márciusban megállt az élelmiszerárak emelkedése. Emellett a bankszektorban és a távközlési szolgáltatások terén is elfogadhatatlan mértékben emelkedtek az árak, az egyeztetéseket követően ezen ágazatok meghatározó szereplői önként vállalták a tervezett vagy megvalósított áremelések visszavonását vagy kompenzálását. A kormány tehát sikerrel tárgyalt az érintettekkel és elégedetten vette tudomásul, hogy ennek következtében a távközlési szektor mind a három nagy szereplője visszavonta, vagy kompenzálja lakossági ügyfeleinél a 2025-ös inflációkövető áremelést.
Az inflációs válságot követően, a sajnálatos módon továbbra is velünk maradó háborús környezetben 2024 első felében a magyar lakosság fogyasztási szokásai megváltozni látszanak, ez a változás két tényezőből tevődik össze. Egyrészt az idei évben tapasztalt jelentős reálbér-emelkedés ellenére a lakosság óvatossági motívumának csak lassú oldódása figyelhető meg. A háztartások a fogyasztásuk erőteljes növelése helyett megtakarításaik reálértékének visszaépítését helyezték előtérbe, amely mind a betétállományuk és értékpapír-tranzakcióik, mind pedig a lakástranzakciók számottevő bővülésén megmutatkozik. Emellett, bár nemzetközi összehasonlításban az EU átlagát meghaladó növekedés látszik a hazai kiskereskedelmi forgalom volumenében, mégis az tapasztalható, hogy a lakosság inkább külföldön, illetve a külföldi online kereskedelemben növeli nagyobb mértékben a költéseit, valamint az elhalasztott lakásvásárlásait pótolja.
Az „armageddon-közgazdászok” ráhúzták a vizes lepedőt a magyar gazdaságpolitikára, mondván, hogy az kudarcot vallott, mivel a GDP-növekedés 2024-ben sem tudja visszanyerni korábbi dinamikáját. Az ilyen kritikák a válság természetének nem megfelelő megértésére utalnak. A 2024-re jelenleg várható 2 százalék körüli GDP-növekedést azonban nem szabad lebecsülni. Nemzetközi összevetésben ez egyáltalán nem rossz, sokkal inkább kiemelkedő teljesítménynek számít. A gazdaságpolitika hatékonyságának értékelésekor fontos megvizsgálni, hogyan képes az adott ország gazdasága alkalmazkodni a külső és belső kihívásokhoz. Legnagyobb külkereskedelmi partnerünk, Németország GDP-volumene már 4 negyedéve csökkenést mutat éves alapon, és az elemzők többsége 2024 egészében is csak 0 százalékos, vagy kicsivel azt meghaladó növekedésre számít, az USA-ban pedig a júliusi munkaerőpiaci adatok alapján aktiválódott a korábbi recessziókat mind előrejelző Sahm-szabály, ami jelentős globális tőzsdei turbulenciákat okozott, ez pedig tovább növelte a háborúk és kereskedelmi konfliktusok miatt már eleve magas külső bizonytalanságot. A jelenlegi gazdasági környezetben tehát a 2 százalék körüli növekedés olyan teljesítmény, amely azt jelzi, hogy a magyar gazdaságpolitika a kedvezőtlen belső és külső körülmények ellenére továbbra is képes stabil és fenntartható növekedést biztosítani.
