Az indiai szabályozás hírére a helyi kriptotőzsdéken komoly esés alakult ki, csakhogy az olyan platformokon, mint a Binance, ennek nyoma sincsen. Ez egy dologot jelent: aki ma egy indiai kriptotőzsdén sikeresen bevásárol, az komoly arbitrázslehetőséget használhat ki - de persze azért nem ennyire egyszerű a helyzet.
Az elmúlt tizenhárom évben, mióta Satoshi Nakamoto bemutatta a világnak a bitcoint, számtalan olyan hálózat létrehozására tett erőfeszítést láthattunk, amelyek a decentralizált eszközök és alkalmazások következő generációjának igyekeztek elsőként teret biztosítani. Ezek a projektek jellemzően a bitcoin modelljén alapultak, de léteznek már energiahatékonyabb és környezetbarátabb megoldások is. Nemrég egy új jelölt érkezett a bitcoin és az ethereum trónfosztására az Avalanche személyében, cikkünkben utánajárunk az egyre népszerűbb kriptovalutának.
Szinte biztosra lehet venni, hogy tovább emeli majd az irányadó egyhetes betéti kamatot az MNB csütörtökön, csak ennek mértéke a kérdés. A 370 körüli euróárfolyamot elnézve minden bizonnyal megállja helyét a múlt héten emlegetett „piaci feszültségek” kitétel, amihez a heti kamatmeghatározást kötötték. A Portfolio által megkérdezett elemzők szerint az egyetlen kérdés az lehet, hogy a jelenlegi kamatfolyosón belül eleget tud-e szigorítani az MNB, vagy rendkívüli kamatdöntő ülést is össze kell hívni.
Néhány napos szünet után Elon Musk újra megkezdte Tesla részvényeinek eladását, és most már az ígéretének több mint félét teljesítette, vagyis az elektromosautó-gyártóban lévő részesedésének 5 százalékát már eladta.
2021-ben a 2020-ban mért kibocsátás offsetelésével már karbonsemlegesen kíván működni a Gránit Bank, emellett tovább bővíti zöld termékei körét, amin belül lecseréli bankkártyáit is. Miközben egy világelső mobilbanki funkcióval lehetővé teszi ügyfelei számára, hogy faültetéssel semlegesítsék kártyás vásárlásaik lábnyomát, vállalta, hogy decembertől minden új ügyfél után a bank is elültet egy fát - mondta el Jendrolovics Péter, a Gránit Bank lakossági ügyvezető igazgatója.
A Niantic kiterjesztett valóság (AR) platform - amely a Pokemon Go-t is fejleszti - 300 millió dollár tőkét vont be a Coatue technológiai befektetési alaptól, amely 9 milliárd dollárra értékelte a céget. A Niantic a forrást egy kiterjesztett valóságon alapuló metaverzum megalkotására fogja felhasználni.
Ahogy arról a Portfolio-n is beszámoltunk korábban, az építőipari alapanyagok és építőanyagok jelentős drágulásának megfékezésére a kormány idén különböző intézkedéseket hozott, melynek során exportregisztrációt és néhány bányászati céget érintő látványos extraprofitadót vezetett be, és ösztönözte a gyártókat, hogy belföldön és egy bizonyos árszinten értékesítsék termékeiket. Ezt követően jött a hír, hogy zártkörű tenderen értékesítették az ország egyik legnagyobb, 303 hektáros területen fekvő kavics- és homokbányájának kitermelési jogát, amit a Bayer Construct cégcsoporthoz tartozó Kvarchomok Kft. nyert el. Ennek indulása kapcsán nemrég körbejártuk, hogy melyek ma az ország legnagyobb kavics és homokbányászati cégei, melyre válaszul a legnagyobb hazai szereplő, az osztrák tulajdonban lévő magyar cég, a Lasselsberger Hungária Kft. is elküldte észrevételeit. Hogy a pénzügyi kimutatások alapján az elmúlt 3-4 évben látványos hasznot termelő (átlagosan 20-30%-os EBITDA-val rendelkező) bányászati vállalkozások között dúl-e a háttérben valamilyen "háború", vagy ez csak egyfajta kommunikációs helyezkedés és piacnyugtatás, azt egyelőre mindenkinek a saját fantáziájára bízzuk. Mindenestre az eddig mindig a háttérben lévő, csöndes szektor, most egyre több fényt kap, amivel remélhetőleg egy sokkal transzparensebb, egyre inkább versenyző, így egyre jobb minőségű árút, egyre jobb kiszolgálással, egyre hatékonyabban, és egyre olcsóbban kínálva fognak tudni értékesíteni a vásárlóknak. Lássuk mit reagált a Lasselberger a rövid körképünkre.
Egyszerűbbé, költséghatékonyabbá és környezetileg is fenntarthatóbbá tenné a banki szolgáltatásokat a Magyar Bankszövetség, a pénzforgalomtól a jelzáloghitelekig. Mondhatnánk, csak a bankokon múlik a fejlődés, de nincs így: „A fenntartható bankolás 10 pontja” címmel nemrég közzétett tanulmány egy sor előremutató jogszabály-változást javasol, amelyek egy része jó eséllyel hamarosan megvalósulhat, és messze túlmutat a mindennapi bankoláson.
A többszörösére emelkedő piaci áramárak, a pandémia által okozott szerződéses bizonytalanság és egyéb ágazati terhek együttesen oda vezethetnek, hogy Magyarországon az ipari nagyfogyasztók egy része akár korlátozhatja is a gyártói kapacitását, vagy akár le is leállíthatja a termelését, elkerülendő a további veszteségeket – érzékeltette a nagy áramfogyasztók súlyos aggodalmait az Ipari Energiafogyasztók Fóruma elnöke, Nagy Zoltán, az Indexnek. Mindez annak tükrében valóban nem zárható ki, hogy az elmúlt hetek kormányzati jelzései szerint csak a kisebb vállalkozásokat védenék meg az egyetemes szolgáltatói körbe való belépés megteremtésével, ami viszont azzal a következménnyel is járna, hogy még kevesebb versenypiaci fogyasztónak kellene összedobnia a KÁT és a távhőkassza költségvetését.
A magyar gazdaság állapotáról és kilátásairól ma roppant ellentmondásos állítások születnek. Aki maga vagy a vállalkozása számára képet szeretne kapni a tényleges helyzetről és a valószínűsíthető jövőről, értékelések zavarba ejtő szóródásával szembesül. Ez a külső véleményekre is igaz, amelyeket belpolitikai szempontok nem befolyásolnak: olvasható olyan banki elemzés, amely Argentína után Magyarországot nevezi meg a legsebezhetőbb gazdaságként, másfelől még hitelkockázati felértékelést is láthattunk az idén. Nem a nézetkülönbségek feloldása szándékával, hanem a jobb értelmezhetőség érdekében tekintek rá az alábbiakban a viszonyítási keret ügyére, egyben exponálva hazánk peremvidéki helyzetének következményeit.
Immáron hetedik éve, hogy a Deloitte Private és az ArtTactic megjelenteti az Art & Finance Reportját. Az idei adatokat tartalmazó beszámoló október 25-én jelent meg, a riport kiadása a Deloitte Art&Finance konferenciájával volt egybekötve, amelyet a járványhelyzetre való tekintettel ismét online tartottak meg.
Az Államadósság Kezelő Központ közzétette a mai állampapírpiaci referenciahozamait. A péntekihez képest képest emelkedtek a hozamok, elsősorban újra a hosszú lejáratokon.
Maurer Dóra 3-ból 5 című installációja életműrekordot jelentő, 31 millió forintos áron cserélt gazdát a Virág Judit Galéria háború utáni és kortárs művekből rendezett aukcióján, míg a legdrágább élő magyar művész rangsorát is vezető Bak Imre Sávok I. című alkotása 30 millió forintért kelt el - tájékoztatta a Portfolio-t a Virág Judit Galéria.
Eltűnt pár napja Peng Suaj, Kína egyik legismertebb teniszező világsztárja. A nemzetközileg elismert sportolónak azután veszett nyoma, hogy kitett egy posztot a közösségi oldalán, melyben megvádolta Hszi Csin-ping elnök egyik szoros szövetségesét, Csang Kao-lit, a Kínai Kommunista Párt (KKP) főtitkár-helyettesét azzal, hogy megerőszakolta. Pár napra rá Peng furcsa hangvételű e-mailt küldött a nemzetközi Női Tenisz Szövetség (WTA) elnökének, melyben azt írja, hogy nem tűnt el, semmi nem igaz a szexuális erőszak vádjából és egyetlen vágya a világon, hogy a kínai tenisz hírnevét öregbítse. Peng eltűnése mögött valószínűleg a Kínai Kommunista Párt áll, mely szervezet már többször is bebizonyította, hogy számukra teljesen mindegy, milyen híres, gazdag vagy befolyásos valaki, nem tűrik meg a kritikus retorikát. Peng nem az első és nem is a legbefolyásosabb kínai, aki rejtélyes módon hetekre eltűnt, majd a KKP leghűségesebb alattvalójaként került elő.
A Lakás- és Ingatlanpiaci Tanácsadó Testület (LITT) 2021. októberi ülésén a lakáspiac aktuális helyzetét és folyamatait vitatta meg. A Testület kiemelten foglalkozott az építőipari költségek alakulásával, az otthonteremtési intézkedések hatásaival és az MNB által elindított NHP Zöld Otthon Programmal. Az MNB Lakáspiaci Jelentése alapján részleteiben is megnéztük az egyes témákat.
Mintegy 360 milliárd forintnyi EU-támogatást küldött október elejétől november elejéig Magyarországnak az Európai Bizottság a 2014-2020-as fejlesztési időszak terhére, azaz még azt megelőzően, hogy pénteken egy fontos lépéssel közelebb kerültünk a hazánk ellen készülő jogállamisági eljáráshoz – derült ki a Portfolio számításaiból. A közel 1 milliárd eurós brüsszeli pénzküldés a július-augusztusi még ennél is nagyobb adagnyi pénzátutalást követte, de nagy kérdés, hogy a felerősödő jogállamisági viták mellett lesz-e ennek folytatása még idén. Mindenesetre a beözönlő brüsszeli pénzeknek is van abban szerepe, hogy szintén október elejétől november elejéig ritkán látott tempóra, 400 milliárd forintra felpörgette itthon a régi és új uniós ciklus támogatásainak kifizetéseit a kormány. Emiatt már a kerek 10 ezer milliárd forintos (!) határt is átlépték itthon a kiutalások, de amint a kintről érkező és az itthon kifizetett pénzek nagyságából is látszik: ezúttal nem az EU-pénzek miatt szállt el októberben az államháztartási deficit.
Októberben ugyan valamivel csökkent Magyarország bruttó villamosenergia-felhasználása az egy évvel ezelőttihez képest, de az év eddigi részében jóval több áram fogyott, mint a tavalyi hasonló időszakban, 2021 egészében pedig várhatóan új éves rekord születik.
Beindult az infláció emelkedése a világban, ennek hatására jelentős hozamemelkedés kezdődött meg a világ kötvénypiacain, ami az árfolyamok esésében, végső soron pedig a magyar kötvényalapok rossz teljesítményében csapódott le. Különösen októbertől kezdve láthatunk jelentősebb kötvénypiaci hozamemelkedést, de az inflációs félelmek gyakorlatilag egész évben jelen voltak. A forintos, hosszú kötvényalapok többségében idén már 7-10%-os bukóban vannak. De miért sínylik meg ennyire elsősorban a magyar hosszú kötvényalapok a hozamkörnyezet emelkedését? Mi a helyzet a rövid kötvénybefektetésekkel és mi hozhat javulást a közeljövőben? Cikkünkben ezeket a kérdéseket járjuk körbe.
A magyar katonák hamarosan a világ egyik legpokolibb helyén, a Mali, Niger és Burkina Faso határánál található Liptako-régióban fognak szolgálatot teljesíteni. A régió lakosságát állandó rettegésben tartják a különböző iszlamista csoportok, szinte mindennaposak a fegyveres összetűzések és az ártatlan civilek életét követelő támadások. Az ENSZ MINUSMA-missziója, illetve Franciaország Barkhane-hadművelete, valamint a hozzá kapcsolódó Takuba harci kötelék – amelyhez a magyarok is csatlakoznak – próbál a helyi erőknek segíteni, de az erőszakspirált egyelőre képtelenségnek látszik leállítani. Ráadásul a francia erők Maliból tervezett kivonulása miatt a volt francia gyarmat puccsista vezetése most az orosz magánhadsereggel, a Wagner Grouppal tárgyal, hogy segítsék a mali katonák kiképzését és a helyi tisztviselők védelmét. Oroszország megjelenése komoly aggodalmakat keltett Nyugaton. Közben Nigerben és Burkina Fasoban is vészesen romlik a helyzet. A terror elharapózását segíti a klímaváltozás, amely miatt egyre több ember megélhetése kerül veszélybe, akik közül sokan a terrorszervezetekhez csatlakoznak.