300 milliárd forintnyi EU-pénzből újulhatnak meg a lakások

A 2014-2020-as uniós fejlesztési ciklusban 150 milliárd forint vissza nem térítendő és ugyanennyi visszatérítendő támogatást oszthatnak ki lakások energiahatékonysági felújítására - írja a Népszabadság a fejlesztési tárca államtitkárától kapott információk alapján. Ez dupla akkora összeget jelentene, mint a minap sajtótájékoztatón elhangzott felújítási keretösszeg.

Hatalmas EU-keretből újulnak meg a magyar családi házak!

A múlt heti jelzéssel összhangban jövő tavasszal indul az az uniós pályázat, ami a korszerűtlen családi házak energiahatékonysági felújítását segíti elő, ma pedig azt is bejelentették, hogy összesen 150 milliárd forintos keretösszeg áll majd erre a célra rendelkezésre. A múlt heti jelzés szerint rövidesen a nagyobb panel- és társasházakkal indul az épületenergetikai pályázatok sorozata, majd tavasszal a családi házakkal folytatódik. Közben jelenleg is nyitott a minisztériumok és kormányhivatalok energetikai felújításának előkészítését szolgáló pályázat.

Odalép a szénerőműveknek az USA - A napenergia lehet az egyik nyertes

Tegnap Barack Obama bejelentette az Egyesült Államok első széleskörű szén-dioxid-kibocsátás csökkentési programját. Bár a tervek a korábbi javaslatnál ambiciózusabbak, a napenergia részvények árfolyama mégis esett.

A robotok elveszik a munkánkat, de vannak még ötleteink

Robotizáció, sharing economy, innováció - sokak szerint olyan változások előtt állunk, ami teljesen átalakítja a gazdaságok működését. Szétverni ugyan nem kell a gépeket, de a kihívásokhoz alkalmazkodni kell. Annál is inkább, mert óriási szükség van a termelékenység növelésére.

Amit a CSOK igényléséhez mindenképpen tudni kell

Július 1-től lehet vissza nem térítendő állami támogatást igénybe venni használtlakás vásárlásra, a lakásépítés és bővítés mellett. A támogatást hitelintézetektől lehet igényelni, a fő szabályok egységesek, de a gyakorlatban lehetnek eltérések a pénzintézetek egyes ajánlatai között: van, ahol már igényelhető a CSOK és van, ahol csak augusztus végén, vannak bankok, melyek a teljes összeget beszámítják önerőnek, mások csak a meglévő gyerekek után igényelt támogatást fogadják el. Ezen kívül jó tudni, hogy házépítés esetén szakaszos, használtlakás vásárlásnál pedig utólagos a folyósítás, de mindig a CSOK az utolsó részlet, illetve az építés és bővítés is támogatható a CSOK-kal, feltéve, ha az ingatlan legalább "B" energetikai besorolású - összegezte többek között a tudnivalókat az Otthon Centrum Hitel Center.

Egy Jaguar beszállító már itt van

Az amerikai tulajdonú BorgWarner TTS Kft. átadta kedden hétmilliárd forintos beruházással Oroszlányban épült hajtóműgyárát, amely induláskor 160 embert foglalkoztat.

Sosem gondoltad volna: tovább csúsznak a görög tárgyalások

Hétfő helyett kedden indulhatnak meg technikai szinten a tárgyalások a görög hatóságok és a nemzetközi hitelezők között az új hitelprogramról - tudta meg az athéni hírügynökség a görög külügyminisztérium egyik magas beosztású tisztségviselőjétől szombat este. A hitelprogram részleteiről szóló hivatalos egyeztetések az eredeti tervek szerint pénteken kezdődtek volna, ám állítólag technikai okok miatt csúsznak a következő hétre. Hivatalos megerősítés egyelőre nem érkezett az időpontról, ugyanis a tárgyalásokat előkészítő egyeztetések még mindig folynak.

Drága az albérlet? - Lehet ez még rosszabb is

Az utóbbi időben sokat hallani az "elszálló" bérleti díjakról a budapesti lakáspiacon. Sokan okolják a szálláshely-típusú lakáskiadást előretörését a hatalmas drágulásért, és egyesek már a bérleti díjak törvényben történő rögzítését követelik. Valójában azonban a drágulásban számos tényező játszott szerepet együttesen, és ugyan az Airbnb is rátett egy lapáttal, de a más városból Budapesten munkát vállalók is jelentősen hozzájárultak a dráguláshoz. Úgy tűnik ebben is kezdjük utolérni Európa nagyvárosait, ahol szintén csak nagyon nehezen és drágán lehet lakást bérelni. A magyar bérleti díjak ebben az összehasonlításban nem is igazán tűnnek olyan magasnak, még a jövedelemkülönbségeket figyelembe véve sem.

Magyarország egyedül maradt az egész EU-ban

Rendkívüli ülést tartottak az Európai Unió belügyminiszterei az Európára nehezedő menekültügy kezeléséről. Itt arról döntöttek, hogy önkéntes alapon a tagállamok összesen a tervezett 20 ezer helyett 22 504 menekültet fogadnak be az unión kívülről, konfliktuszónákból, menekülttáborokból, Irakból, Szíriából, Eritreából és Szomáliából, viszont a tervezett 40 ezer helyett 32 256 menekültet fogadnak be Olaszországból és Görögországból. A 40 ezres célszám elérését az év végére halasztották. Az is eldőlt, hogy Magyarország lesz az egyetlen uniós tagállam, amelyik nem fogad be ennek keretében menekülteket, miután a másik különleges státuszt kapott ország, Bulgária önként bevállalt 450 főt. Közben Szijjártó Péter a BruxInfo tudósítása szerint azt mondta, hogy Budapest egy lépéssel közelebb került a nyugat-balkáni menekült-útvonalra nehezedő nyomás kezelését célzó miniszteri szintű konferencia megrendezéséhez.

Óriási a pezsgés a cégeknél az új EU-s pályázatok iránt

Az elmúlt évek gazdaságfejlesztési pályázatain nyertes kis- és középvállalkozások (kkv-k) 93 százaléka készül arra, hogy ismét uniós források igénybe vételével hajtson végre fejlesztéseket - derül ki az OTP Bank ügyfelei között végzett felmérésből. Jól jelzi az EU-s pályázatok fontosságát a fejlesztések terén az is, hogy uniós források igénybe vétele nélkül a kkv-k alig 21 százaléka tervez valamilyen beruházást. Nagy tehát a pezsgés, az új EU-s pályázatokkal kapcsolatos várakozás a cégek körében, de az OTP Business szakértői arra is felhívják a figyelmet, hogy jól át kell gondolni a pályázathoz kapcsolódó önerő és előfinanszírozás kérdését is a projekt sikeres végrehajtásához. A friss felmérés szerint a pályázó cégek felismerték ezt a helyzetet: négyötödük tervezi banki segítség igénybe vételét projektjei finanszírozásához és az átlagosan 160 millió forintos fejlesztés költségeinek 41-52 százalékát kívánják banki forrásból finanszírozni.

Duplázzák a mosógép cseréjének pályázati keretét

A több helyen meglepően nagy pályázói érdeklődés és a keretek gyors kimerülése miatt döntött úgy a fejlesztési tárca, hogy az Otthon Melege Program mosógép csere alprogramja 500 millió forintos keretét megduplázzák - mondta el a Napi Gazdaságnak adott interjúban Szabó Zsolt. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint közszolgáltatásokért felelős államtitkár azt is elmondta, hogy ősztől folytatódik a panel- és társasház-felújítási program, továbbá családi házak energiahatékonysági felújítását is támogatja majd a szaktárca. Az is kiderült, hogy önkormányzatok napelem park létrehozására is kaphatnak majd pénzt viszonylag kis önerővel.

Csepreghy: a külföldiek is sokat nyertek a magyarországi EU-pénzekkel

A keddi közmeghallgatáson kapott reakciók alapján az látszik, hogy az Európai Parlament is elismeri a magyar kormány azon elmúlt ötévi erőfeszítéseit, hogy olyan intézményrendszert alakítson ki, amely lehetővé teszi az uniós források maximális felhasználását és ezáltal a régió legversenyképesebb gazdasága legyen 2020-ig - többek között ezt emelte ki egy mai sajtótájékoztatón Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség helyettes államtitkára számos példát mondott arra, hogy milyen sok fejlesztés valósult meg az elmúlt években az EU közös kasszájából, illetve az itt elköltött milliárdok milyen jelentős mértékben segítettek a külföldi cégeknek is. Azt is elárulta, hogy jelenleg hány ügyben vizsgálódik az EU Csalás Elleni Hivatala, illetve azt is, hogy a múlt csütörtökön elindult két feldolgozóipari kapacitásbővítő pályázatra már 1250 pályázati dokumentum érkezett be.

Varga bemondta: változások lesznek a NAV-nál

Az amerikai kitiltási botrány kezelése gyengítette a NAV mostani vezetését, ezért lépésekre lesz szükség - közölte a Figyelőnek adott interjúban Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Úgy látja, a közbizalom meggyengült a szervezet iránt, s ebben a helyzetben személyi változások várhatók.

Afrikában fog autót gyártani a Volkswagen

Kezdhetünk spórolni az olimpiai belépőkre 2024-re?

Az elmúlt hetekben ismét felerősödtek a budapesti olimpiával kapcsolatos álmok, ezért a Portfolio háromrészes cikksorozatot szentel a téma gazdasági vetületeinek. A mostani cikkben azt próbáljuk körüljárni, hogy egyáltalán van-e realitása annak, hogy Budapest 2024-ben olimpiát rendez majd, mi szólhat ellenünk, illetve mellettünk a kiválasztásnál. Ezt követően pedig két részben mutatjuk be az olimpiarendezés előnyeit és hátrányait a szakértők megállapításai alapján. Ha a megrendelt hatástanulmányokat vesszük alapul, akkor a gazdaság is csak profitálhat a rendezésből, azonban vannak erős közgazdaságtani érvek a rendezés ellen is.

Helyreigazítás

A tegnapi, lenti témában megjelent cikkünk első mondatában tévesen hivatkoztunk a Forbes ezen a linken elérhető cikkére. A helyreigazítást az alábbiakban közöljük:

A hírek szerint a Quaestor-csoporthoz köthető Jeremie-alapok már tavaly ősz óta nem kaptak uniós forrásokat, e mögött pedig az is állhat, hogy a magánbefektetők nem utalták át a szükséges önrészt. A tőkealapkezelő kiegészítő mellékletében ráadásul egyértelműen leírja, hogy a Quaestor többszöri felszólítás ellenére sem teljesítette a befizetést, sőt, kijelentették: a jövőben nem is áll módjukban ezt megtenni.

Nevetségesen alacsony kamatokkal segítjük az EU-pénzek lehívását

Az új uniós pályázatokhoz szinte nevetségesen alacsony kamatszint mellett automatikusan igényelhetővé váltak a Széchenyi Kártya Program önerő, illetve támogatást megelőlegező hitelei, ami nagy öröm és eredmény - jelentette ki a Portfolionak adott interjúban Krisán László. A kártyaprogramot működtető KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója szerint helyes, hogy a kormány ennyire fókuszáltan tervezi kiírni a pályázatokat és felveti azt, hogy miért ne lehetne a pénzeket a hét éves uniós ciklus helyett a már két év alatt "kitolni". Egyúttal hatalmas veszélynek látja, hogy a közép-magyarországi régiónak csak kevés EU-forrás áll majd rendelkezésre, ami így el fogja sorvasztani a fejlődést. Emiatt a pest-megyei határok átszabását is felveti. Krisán kedvezőnek nevezte azt a döntést, hogy az új kapacitásbővítő pályázatok csak a létszám megtartását várják el a cégektől, és üdvözölte azt a friss és gyors döntést, hogy a mérlegfőösszegre vonatkozó megkötést kivették a feltételek közül. Úgy látja, hogy a visszatérítendő uniós források "azért jók és hasznosak, mert néha saját maguktól is meg kell védeni a vállalkozókat"; a piac megmaradó szerepét pedig a pályázatírói szakmában is szorgalmazza.

Kiderült: már tavaly sem fizetett a Quaestor

A hírek szerint a Quaestor-csoporthoz köthető Jeremie-alapok vélhetően azért nem kaptak tavaly ősz óta uniós forrásokat, mivel az alapok mögött magánbefektetőként ott álló Quaestor-csoport nem utalta át a szükséges önrészt - tudta meg a Forbes. Azóta kiderítettük: igaz lehet a hír, mivel a tőkealapkezelő kiegészítő mellékletében egyértelműen leírja, hogy a Quaestor többszöri felszólítás ellenére sem teljesítette a befizetést, sőt, kijelentették: a jövőben nem is áll módjukban ezt megtenni.

Módosul a Széchenyi Kártya folyószámlahitelének támogatási szabálya (2.)

Változott a Széchenyi Kártya Program Folyószámlahitelének keretrendszere, mivel a Magyar Közlöny legfrissebb száma szerint eddig legfeljebb 25 millió forintos hitelekhez lehetett igénybe venni a garanciadíjra vonatkozó támogatást, mostantól pedig ugyanez a támogatás "a legfeljebb 50 millió forintos hitelekhez, 25 millió forint hitelösszegig" terjedő mértékre lesz érvényes. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a kártyával igényelhető hitelkeret a duplájára nőtt a kártyát irányító KAVOSZ Zrt. javaslatára, de a hozzá társuló garanciadíj állami támogatása nem változik.

Itt a nagy igazság az új szocpolhoz felvehető hitelről!

Gyakorlatilag az önerőt csökkenti a Családok Otthonteremtési Kedvezménye (CSOK), ha valaki hitelből vesz lakást - tisztázta az MNB a sajtóban megjelent korábbi értelmezésekre reagálva. Ez azt jelenti, hogy egy 10 millió forintos lakás hitelből való megvásárlásához nagyjából 1 millió forint önerő is elég, ha 1 millió forintnyi CSOK-ot kapunk.