Az IEG sportpartnerségi tanácsadó cég becslései szerint a kriptovalutában utazó vállalatok nagy mértékben hozzátettek ahhoz, hogy az NBA szponzorációs bevételei a 2021-22-es szezonban rekordot jelentő 1,6 milliárd dollárra emelkedjenek.
Nincsenek könnyű helyzetben a világ autógyártói, a koronavírus okozta beszállítói problémákat követően az elszálló nyersanyagárak és az emelkedő energiaköltségek is rányomják a bélyegüket a gyártók marzsaira. Ez alól természetesen a hazai autóipar sem képez kivételt, ugyan a kifejezetten gyenge 2020-as évhez már látszik a javulás az eredménysorokon, azért a járvány előtti szinttől továbbra is le vannak maradva a világ legnagyobb autógyártóinak hazai leányvállalatai.
Megérkeztek a befektetési szolgáltatók 2021-es számai, amikből kiderült, hogy rekordbevételt és -profitot értek el, a tavalyi eredmény után pedig korábban soha nem látott mértékű osztalékot fizetnek ki a részvényeseiknek.
A jegybank az inflációs cél elérése érdekében fokozatosan folytatja a kamatemeléseit - derül ki a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának kamatdöntés után kiadott közleményéből. A dokumentum kiemeli azt is, hogy az MNB folyamatosan figyelemmel követi a pénzpiaci kockázatok alakulását is, és szükség esetén az eszköztár minden elemével kész rugalmasan beavatkozni.
Javult a magyar gazdaság aktuális megítélése a legnagyobb német vállalatok körében - mutatta be a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) 2022-es konjunktúrafelmérését Sávos András, a szervezet elnöke a keddi sajtóeseményen, amelyen Varga Mihály is részt vett. A részletekből kiderült: 61%-a a megkérdezetteknek úgy véli, hogy romlani fog a gazdaság helyzete, ami látványos romlás a korábbi felmérés után. A legnagyobb kockázatot a munkaerőpiacon látják az idehaza működő németországi vállalatok, de új kockázati tényezőként azonosították a felmérésben az árfolyamkockázatot. Az elmúlt években csökkent azok aránya, akik azt mondták, hogy előnyös lenne az euró Magyarországon, 2022-ben viszont ez a trend megfordult. Az eseményen az előadók alig ejtettek szót az elmúlt napok legnagyobb horderejű, vállalati szektort is jócskán befolyásoló kormányzati bejelentéseiről, a különadó konkrétan csak egyetlen válaszban került szóba. Ez érthető, hiszen a német termelő vállalatok tabunak számítanak bármiféle különadó esetében.
Cáfolta a magyarországi Shell azokat az értesüléseket, hogy néhány benzinkút nem tudott hétfőn kinyitni, elismerték viszont, hogy néhány egységnél átmenetileg hiánycikk lehet az üzemanyag.
Az első negyedévben a nemzetgazdasági beruházások volumene (szezonálisan kiigazítva) az előző negyedévihez képest 3,2%-kal emelkedett. Az egy évvel korábbi (igaz, meglehetősen alacsony) szinthez képest 8,7%-os volt a növekedés.
Dinamikusan fejlődő szolgáltatási terület jelenik meg a Budapesti Értéktőzsdén, miután kedden elindul a kereskedés a magyar callcenter piac egyik vezető vállalatának, az eSense-nek a részvényeivel a parkett Standard kategóriájában. A 2007-ben alapított eSense dinamikusan növekedett az elmúlt másfél évtizedben, 2020-as árbevétele megközelítette a 3 milliárd forintot. Ádámosi György, a neves magyar tőzsdei befektető érdekeltségi körébe tartozó csoport a tőzsdére lépést követően még az idei évben nyilvános forrásbevonást tervez, melynek célja a további akvizíciós növekedés finanszírozása.
Szűkös energiaforrások, az EU-s átlagnál jóval alacsonyabb megújuló energia arány, többségében fosszilis tüzelőanyagot használó háztartások, rossz energiahatékonyságú épületek, egyre szennyezőbb közlekedési szektor és alacsony hulladék-újrafeldolgozás. Ezekkel a dicséretnek egyáltalán nem nevezhető állításokkal jellemezhető hazánk helyzete a zöld átállási folyamatban, az Európai Bizottság néhány napja kiadott, Magyarországra vonatkozó elemzése alapján. Lényegében nincs olyan szektor, ahol Magyarország éllovas, vagy legalább jól teljesítő lenne, ami hosszú távon versenyképességi és gazdasági szempontból is komoly problémákat eredményezhet az országnak, vagyis a sor végén nekünk, itt lakóknak. A külföldi tőke, a cégek, a források már nem kérnek azokból az országokból, ahol nem tudnak zöld beruházásokat indítani, de a jól teljesítő gazdaságra vonatkozó vágyaink mellett, az orosz gáz és olajtól való kitettségünket sem ártana minél hamarabb csökkenteni az ipar, a közlekedés, vagy az energiaszektor zöldítése által.
Az értékpapírokra is kiterjeszti a kormány a tranzakciós illetéket, ami azt jelenti, hogy többek között a befektetési alapok tranzakciói is megdrágulnak. Ha nem változik az illeték mértéke, akkor 0,3 százalékpontot ront ez a legtöbb esetben a befektetők hozamán, ezt kell tudniuk pluszban ledolgozni a többi díjon felül a hazai portfóliómenedzsereknek. A Portfolio-nak egyelőre név nélkül nyilatkozó piaci szakemberek szerint sok még a kérdőjel, de az biztos, hogy a lépés jelentősen visszavetheti a magyar tőzsdei forgalmat és ezáltal annak likviditását is. A befektetési alapok tranzakciós stratégiája is változhat.
A Magyar Nemzeti Bank "Fenntartható egyensúly és felzárkózás 2022. május" címen közzétett javaslatcsomagja több módosítást is javasol a nyugdíjrendszerben és a nyugdíjcélú öngondoskodás piacán. A javaslatok részben átfedésben vannak az MNB 2019-ben közzétett, 300 pontot tartalmazó versenyképességi programjában fölvázolt változtatási elképzelésekkel, részben új elemeket is tartalmaznak. Cikkem második részében áttekintem a nők kedvezményes nyugdíját, megvizsgálom a demográfiai fordulat hatásait, és azt is, hogy mi hiányzik az MNB javaslatából.
A kormányülés után Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter ismertette a kormány költségvetést kiigazító lépéseit, ezt követően pedig csütörtök este Nagy Márton és Rogán Antal egy háttérbeszélgetés keretében fejtette ki a kormány által extraprofit-különadónak nevezett adóemelések részletei, valamint azt, hogy a rezsicsökkentés fenntartása érdekében a minisztériumok saját magukon is spórolnak és az állam beruházásokat halaszt el.
Évi 250 milliárd forintos banki extraprofitadót, 50 milliárd forintos tranzakciósilleték-bővítést és 50 milliárd forintos biztosítói extraprofitadót vezet be a kormány a pénzügyi szektor többletterheként idén és jövőre - jelentették be ma. Az eddigi különadókon felül fizetendő adó alapja a bankok esetében a kamateredmény és a díj- és jutalékeredmény, biztosítók esetében pedig a biztosítási díjbevétel lesz. A tranzakciós illetéket kiterjesztik az értékpapír-tranzakciókra is, felső határát pedig 6-ról 10 ezer forintra emelik. Megbecsültük, melyik bank és biztosító mennyi extraprofitadót fizethet: az OTP-re 86, a Magyar Bankholding tagjaira 41 milliárd forintos extraprofitadó juthat.
Tegnapelőtt este Orbán Viktor bejelentette a háborús veszélyhelyzetet Magyarországon, a tegnapi tőzsdezárás után pedig megérkezett a befektetők által egész nap várt kormányzati bejelentés, miszerint a közös teherviselés jegyében különadót vonnak ki több stratégiai ágazat nagyvállalataira is. A keddi záróértékekhez képest hatalmas eséseket láthattunk a BUX index tagjainak részvényeinél, számszerűsítve több, mint 650 milliárd forint "menekült el" a tőzsdéről eddig a veszélyhelyzet bejelentése óta. Bár a részletek még nem tiszták, de a különadókkal vélhetően leginkább terhelni tervezett nagyvállalatok részvényei és piaci kapitalizációi estek nagyot - ennek apropóján most összehasonlítottuk, hogy az elmúlt szűk másfél kereskedési nap esése mekkora veszteséget is jelent a nagyvállalatok számára a tavaly befizetett különadóikhoz képest.
2022. május 26-án a Gloster többségi tulajdont szerzett egy nemzetközi piacon jelen lévő szoftverfejlesztő társaságban, a Family Finances Kft.-ben (ff.next). Az akvizíciónak köszönhetően egy gyorsan növekvő, fintech fejlesztésekben tapasztalt, szakmailag magas színvonalú, innovatív 25 fős fiatal csapattal erősödik a cégcsoport. Az akvizícióval a Gloster célja, hogy az ff.next speciális tudását és fejlesztési kapacitásait felhasználva tudja még inkább támogatni a nemzetközi növekedést. Az ff.next ügyvezetését továbbra is Muck Iván látja el.
A magyar kisvállalati szektorban jellemzően a banki hitelezés a forrásbevonás uralkodó formája, ugyanakkor az utóbbi években egyre több cégtulajdonos fedezte fel, hogy az intézményi tőke sem ördögtől való, főleg akkor, ha a befektető nem kizárólag a pénzügyi eredmény elérésében érdekelt, hanem gazdaságfejlesztési célja is van. Hall Krisztián tranzakciós szakemberként és újgenerációs befektetőként a joint venture-ben, azaz a közös vállalkozásban hisz, így választotta két kivásárlási ügylet lebonyolításához is az MFB Csoporthoz tartozó Hiventures-t intézményi társtulajdonosnak.
480 milliárd forintos vagyonával Mészáros Lőrinc vezeti a leggazdagabb magyarok friss listáját. A 100 Leggazdagabb magyar című kiadvány idei ranglistáján Csányi Sándor van a második helyen 420 milliárddal, a dobogó harmadik fokára pedig először lép fel Felcsuti Zsolt, aki Gattyán Györgyöt szorította le ezzel.
Már az április eleji országgyűlési választásokat megelőzően téma volt a költségvetés kiigazítási kényszere és a vállalatok bevonása a különadókon keresztül a költségvetési bevételek emelésében, reális forgatókönyvnek tűnt, hogy a kormány - már nem először - a közös teherviselés jegyében megsarcolja a cégeket, amelyek egyébként már évek óta, éves szinten több százmilliárd forintnyi különadót fizetnek. A lehetséges hatások egy részét már beárazták a tőzsdei cégeknél a befektetők, de ahogy közeledett az év második, költségvetési szempontból kritikus része, úgy vált egyre aktuálisabbá a kérdés: érdemes-e magyar részvényt tartani, ha a kormány újra teker egyet a különadókon? Érdemes megnézni az OTP árfolyamát, ami újra a március eleji pánikmélypontok közelében áll. Most pedig megérkezett a bejelentés az extra adókról, persze a szokásos menetrendben, a tegnapi miniszterelnöki beszéd után csak ma délután érkeznek a részletek, emiatt lesz néhány idegőrlő órája a részvényeseknek, hiszen pont a lényeget, az adók mértékét nem tudjuk. A bizonytalanságnál pedig semmit sem utálnak jobban a tőzsdék. A forintpiaci reakciók alapján a hazai részvényekre sem vár sok jó.
Számos bizonytalansági tényező árnyékolja be idén a részvénypiacokat, elsősorban az inflációs nyomásra reagáló jegybanki lépések nyomán szakadtak be az elmúlt hetekben a világ tőzsdéi, a legérzékenyebben a technológiai vállalatok részvényei reagáltak. A legnagyobbakat is elérte a vihar, jelentős esést láthattunk a világ második legnagyobb cégének részvényénél, de a Microsoft, a Google és az Amazon jegyzése is bezuhant. Elemzésünkben megnézzük, hogy mit érdemes tudni jelenleg ezekről a tech-óriásokról, milyen évük volt eddig, milyenek a kilátások és mit gondolnak róluk az elemzők.
Erős eredményekkel zárta 2022 első negyedévét a régió egyik legnagyobb ingatlancége, a GTC. A csoport növekedést mért mind a profitban, mind a működési eredményben, miközben a bérbeadottsági szintek is emelkedtek. A negyedéves jelentésből az is kiderült, hol indul Budapesten a következő nagyobb irodaberuházásuk.