Idén még Lasselsberger-Knauf néven kezdték meg az évet. Miért történt a névváltás?
A Lasselsberger-Knauf Kft., vagyis most már Cemix Hungary Kft., több mint 30 éves múltra visszatekintő építőanyag-gyártó Magyarországon. A tulajdonosok a hosszú távú stratégiai megfontolások alapján döntöttek úgy, hogy Magyarországon, Horvátországban, illetve Romániában is bevezetik a Cemix márkanevet, mely már egy régóta létező márkanév Ausztriában, Csehországban, Szlovákiában, illetve Oroszországban. Ez alapvetően az egész régiót érintő döntés, mely alapján a Cemix márkanév nyolc közép, illetve kelet-európai országban lesz jelen. Ezáltal a tulajdonosoknak és a vállalatcsoport tagjainak lehetőségük nyílik a határok nélküli együttműködésre, a fejlesztések összehangolására és az erőforrásaink megosztására.
Van-e esetleg tulajdonosváltás vagy a menedzsmentet érintő változás is a háttérben?
Alapvetően nincs. A céget továbbra is 50-50%-ban a Lasselsberger és a Knauf család birtokolja. Ezen túl sem a menedzsmentben, sem a működési struktúrában nem történik változás.
Akkor miért van rá szükség? Hol térül ez meg leginkább?
Manapság nem lehet csak a helyi piacokra építeni, hanem minimum régiós szinten kell gondolkozni. A közös brand leginkább a fejlesztések összehangolására és a szinergiák kiaknázása miatt fontos. Ilyen lépések már ugyan korábban is elindultak, pl. az IT és digitalizáció területén. Ugyanakkor a lépés költséghatékonyságot is szolgál, például beszerzés, termékfejlesztés, marketing vagy az értékesítés területén. Mindeközben az iparág többi szereplője is komolyan elkezdte építeni a régiós jelenlétet, ezért számunkra is, mint gyártó elkerülhetetlen volt alkalmazkodni a kereskedőkhöz és az egyre szélesedő értékláncokhoz.
Az elmúlt 5-6 év az építőipar számára is a jelentős felfutásról, fejlődésről szólt. A megrendelt anyagok típusából és mennyiségéből lehet-e megfelelően következtetni arra, hogy milyen most a dinamika, milyen beruházások és mekkora volumenben fognak megvalósulni a közeljövőben?
A magasépítési beruházásoknál, családi házaknál, lakóházaknál az volt a tendencia, hogy 2019 elejéig markáns felfelé ívelést lehetett látni. Viszont onnantól kezdve, ha megnézzük a ’19-es számokat, akár az új lakások építésének bejelentése, akár a használatba vételi engedélyeinek kapcsán, már egy stagnálást, illetve lefelé ívelő mozgást lehetett érzékelni. Idén év elején ez úgy is látszott, hogy főleg a pandémiás helyzet miatt, ez be fog szakadni. Ezt az évet aztán eléggé felülírták a március-áprilisi pánikvásárlások, amik egyrészt abból adódtak, hogy megpróbálták befejezni a kisebb-nagyobb beruházásokat a kivitelezők, készletre is elkezdtek vásárolni anyagokat mivel tartottak attól, hogy a gyártók nem fogják tudni kiszolgálni őket ebben az időszakban. Erre a folyamatra ráerősítettek azok az otthoni kisebb felújítási munkák, amik főképp a bezártságból adódtak. Ezek összességben végül azt eredményezték, hogy a tavalyihoz képest idén az iparágban egy erőteljes növekedés volt érzékelhető az év elején. Viszont az első negyedév után a forgalmak kezdtek visszarendeződni az előző évi szintre. Mi az első negyedévben a tavalyihoz képest 25-30 százalékos növekedést értünk el. Most, az év végéhez közeledve elmondható, hogy magasabb árbevételt fogunk realizálni az elmúlt évhez képest.
Az árbevétel növekedése az eredményesség növekedését is jelenti? Vagy esetleg a magasabb bérek, az árfolyammozgás, vagy az egyéb költségek kiegyensúlyozzák ezt?
Mivel mi elsősorban itthon termelünk és termékeink előállításához szükséges alapanyagok is jórészt hazaiak, és mindezt forintban értékesítjük Magyarországon, az árfolyammozgás kevésbé befolyásolja az értékesítési árainkat. Az, hogy az év elején emeltünk az árainkon, és ez adódott abból, hogy emelkedtek a bérek, az alapanyagok beszerzési árai, ezek természetesen megjelentek az önköltségeinkben. Az év második felében az euró árfolyam látványosan elcsúszott, a várt fölé is került, de emiatt a belföldi árainkon nem hajtottunk végre ismételt áremelést.
Idén szinte minden iparágban a felpörgött digitalizáció volt az egyik slágertéma. Önök ebben hogyan, milyen eszközökkel tudnak előre lépni a belső folyamatokra és termékekre vonatkozóan is?
A digitalizáció a vállalati kapacitások hatékonyabb kihasználását teszi lehetővé, amely elengedhetetlen a hosszú távú fejlődéshez. Nálunk két fő területre fókuszálunk, az egyik, hogy a vállalaton belül a gyártás kapcsán mit tudunk tenni, a másik pedig, hogy amikor a termékeink kikerülnek a piacra, akkor a felhasználhatóságukat hogyan tudjuk még hatékonyabbá, gyorsabbá tenni. Évek óta stratégia a termelés automatizálása, amivel törekszünk minden olyan munkafolyamatot gépesíteni, ami gyorsítja, hatékonyabbá teszi a termékeink előállítását. Az elmúlt évek munkaerőproblémái szintén arra sarkalltak minket, hogy a gépesítés, automatizálás, az élő munka kiváltása - ott ahol van erre lehetőség - növeli a termelés biztonságát, kiszámíthatóságát.
Mindezeken túl pedig a márkaváltás ezen tevékenységeinket látványosan felerősítette és felgyorsította, mivel a közös fejlesztésekben, a korábban is említett szinergiák kihasználásában, főleg a digitalizálódás irányába mutató projektek kerültek a figyelem középpontjába, amely érinti a logisztikát, a gyártást, a kontrollingot, a pénzügyet, de még a marketinget is.
Ez azt eredményezte, hogy már kevesebb ember is elég, vagy úgy lehet növekedni, hogy ugyanannyi ember megmarad, de többet tudnak termelni?
Is-is, de kollégát már évek óta nem kellett elbocsájtanunk, ellenben a munkaerőhiányra muszáj volt ilyen módon is reagálnunk. Voltak az elmúlt időszakban olyan beruházásaink, amelyek kapcsán kevesebb kollégával tudunk ugyanannyit, illetve többet termelni.
A másik globálisan előtérben lévő és hosszú távú feladat a világ vállalatai számára is, a zöldülés. Önöknél milyen lehetőségek vannak a zöldebb termelés területén?
A vállalatcsoport stratégiája kiemelten foglalkozik a környezetvédelemmel, illetve a környezet iránti felelősség kérdéseivel. A környezettudatos gondolkodás korábban is fontos része volt a céges kultúrának. Komoly eredményeket értünk el a hulladékgazdálkodás, a hatékony energiafelhasználás, illetve a veszélyes anyagok kezelése, továbbá az irodai papírhasználat visszaszorítása terén. Továbbra is készek vagyunk a fejlődésre és a jó példák, a kipróbált megoldások átvételére. A környezetvédelemmel kapcsolatos eddigi erőfeszítéseknek az egyértelmű visszaigazolásaként tekinthető, hogy 2020 első fél évében a cég bevezette az ISO 14 001-es, környezetközpontú irányítási rendszert, ami bizonyítéka, illetve alapja a környezettudatos gondolkodásunknak, és az ezen irányú fejlesztéseknek.
Kicsit konkrétabban. Egy hőszigetelő rendszer esetében nyilván az egyik legfontosabb, hogy mennyi energiát tudunk megspórolni a beépítésével, használatával, de közben ott vannak az előállításához és a folyamat végén, mint hulladékhoz, kötődő negatív hatások, ami persze a sor végén lehet, hogy eltörpül a pozitív mellett. Nehéz lehet az egyensúly.
Fontos három területre bontani a kérdést, a termelésre/termékre, az épület saját életére, végül a hulladékká válás folyamataira. Itt külön-külön kell vizsgálni a hatásokat és lehetséges környezetterhelés minimalizálását. Ott van például a polisztirol, ami hulladékként nem feltétlenül környezetbarát anyag, de olyan energiatakarékosságot biztosít elérhető áron és megfelelő mennyiségben, ami miatt egyszerűen megéri az alkalmazása. Nyilvánvalóan akkor lesz a leghatékonyabb a termelés, ha a termék előállításához szükséges alapanyagokat minél közelebbről tudjuk beszerezni, és minél hatékonyabb anyagokat tudunk a termeléshez felhasználni. Próbáljuk úgy szervezni a termelésünket, úgy összeállítani a recepteket, hogy meg tudjunk felelni a környezettudatos gondolkodásnak, illetve viselkedésnek. Az egyre szélesebb körű és szigorodó szabályzások szintén erősítik ezen folyamatokat.
Látszik-e a vevői, végfelhasználói oldalon, hogy egyre inkább olyan anyagokat keresnek önöknél, amelyek megfelelnek a fenntarthatósági követelményeknek? A lakóház fejlesztője már nehezebben ad el, egy kevésbé zöld ingatlant, mint egy olyat, ami a racionalitás keretein belül maximálisan figyel erre?
Ez egyre inkább látszik. Folyamatosan jönnek új direktívák, szabályozások, amelyek a környezettudatosság felé irányítják a termelést, és ezeknek meg kell felelnünk, hogy a termékeket a piacra tudjuk tenni. Illetve a másik oldalon egyre többször találkozunk olyannal, hogy az egy előny, ha olyan gyártó termékei kerülnek beépítésre, ahol visszakövethető a környezettudatos gyártás, illetve működés folyamata. Ezért volt fontos számunkra, hogy az első fél évben át tudtunk menni a környezetirányítási auditon, ez is egy bizonyíték, hogy a folyamataink, termékeink megfelelnek azoknak az előírásoknak, amelyek figyelembe veszik ezeket a tendenciákat.
És ezt végül meg is fizetik?
Ez inkább gondolkodásmód kérdése. Elkötelezettség kérdése. Ez egyre inkább egy olyan alap lesz, ami nélkül egy idő után nem lehet értékesíteni.
Az ingatlanvilág mely részpiacainak felívelése vagy hanyatlása gyakorol a Cemixre nagyobb hatást?
A Cemix a vakolatok és az aljzatképző termékek gyártása és forgalmazása területén egyértelműen piacvezető Magyarországon. Ezenfelül nagyon erős pozícióink vannak a hidegburkolási termékek, valamint a hőszigetelő rendszerek és a műemlék-felújítások piacán. A családi házak, lakóparkok a mi fókuszált célterületeink, de ilyenek az irodaházak is, valamint azok a nem gyorstechnológiával épülő logisztikai központok, amik szintén potenciális célpontok számunkra. A középületek szintén ide tartoznak, az elmúlt időszakban nagyon sok iskola, óvoda, vasútállomás, rendőrségi épület felújításában vettünk részt. Nagyon sok vár- és kastélyfelújítás szintén hozzánk köthető.
A jövőre induló otthonteremtési program felújítási lába milyen lehetőségeket teremt a cég számára?
Év elején kicsit pesszimisták voltunk, hogy hogyan fog alakulni ez az év. Mindenki arra számított, hogy csökkenni fog a piac. Ehhez jött először az a bejelentés, hogy rozsdaövezeteket fognak kialakítani, és az itt épülő lakások áfája 5 százalék lesz. Ez egy jelzés volt a piaci szereplők számára, hogy a kormány gondolkodik valamiben, amivel új lendületet tudnak adni az építőiparnak. Ezt vitte tovább, amikor bejelentették az új lakások áfájának a csökkenését 5 százalékra általánosságban, és erre jött rá a 3 millió forintos vissza nem térítendő támogatás a felújításokra.
Arra számítok, hogy a piac növekedni fog az elkövetkező években. A jövő év első felében még talán nem lesz látványos, de a második félév illetve a 2022-es évben markáns növekedést várok, illetve utána sem fog megtorpanni a piac. Ez azt jelenti, hogy a következő 3-4 évben megvan az esélye, hogy az építőipar felfelé ívelő ágba kerüljön.
Ismert tény már szinte mindenki számára az építőipari szakemberhiány. Önök is régóta tartanak folyamatos képzéseket. Mik a tapasztalataik? Jöhetnek akár az átképzések a vendéglátásban munkájukat elvesztettek számára? Elindul vajon egy újabb erős kereslet a munkások iránt a jövő év elejétől induló állami ösztönzők hatására?
Mi évek óta több ezer, a szakmában dolgozó embernek biztosítunk képzést. Az elmúlt időszakban ezek nem online képzések voltak, hanem a cég központjában, különböző szakiskolákban, egyetemeken, nagykereskedelmi partnereinknél zajlottak. A jelenlegi helyzetben átállunk az online képzésekre. A célunk továbbra is az, hogy átfogó illetve termék specifikus információkat adjunk termékeinkről a szakmában dolgozóknak, amivel megkönnyítjük munkájukat. A gyakorlatban is megmutatjuk, bemutatjuk termékeink használatát, elmondjuk az előnyeit, válaszolunk a felmerülő kérdésekre. Ezen képzéseknek a már a szakmában dolgozóknak szól, akiknek van már tapasztalata termékeink használatában. Azt gondolom, hogy nem lesz egyből egy boom a megrendelésekben, főleg nem az első félévben, hanem egy fokozatos emelkedés fog elindulni, de a második félévben ez jóval meredekebb lesz.
De nem hiszem, hogy ez olyan kapacitásbeli problémákat okozhat, hogy ne legyen például elég alapanyag. Az, hogy szakembergárdával ezt hogyan lehet lekövetni, hogy a várhatóan megnövekvő igényeket milyen határidőn belül és hogyan lehet majd kielégíteni, ezt nem lehet még pontosan tudni. De ma jobb a helyzet, mint 2-3 évvel ezelőtt.
Sok kritika éri az iparágat befolyásoló döntéshozókat, hogy túl nagy az építőipar amplitudója és ez komolyan gátolja a hosszú távú gondolkodást, nehezíti a fejlesztéseket, beruházásokat. Mindenki a bő esztendők alatt szeretne meggazdagodni, aztán meg vegetál, de 10-20 éves megtérülésekre nem áldoz szívesen. Önök ezt nyilván nem tehetik meg, de azért megfontoltan kell építkezni.
Mi korábban is, most is folyamatosan beruházunk. Magyarországon négy termelő gyárral vagyunk jelen. Ha megnézzük, hogy várhatóan milyen mennyiségű késztermékre lesz igény a teljes magyar piacon, mi ezt egyedül is le tudnánk gyártani. Persze ehhez minden gyárunkban folyamatosan 3 műszakban kellene termelnünk, és ehhez több kollégát kellene alkalmaznunk. Meg kell találni rugalmasan azt az egyensúlyi helyzetet, ami a keresletet és a kínálatot össze tudja hozni. Megvan a lehetőségünk arra, hogy ha kell, akkor egyik évről a másikra nagyságrenddel több terméket tudjunk gyártani, a gépeink erre képesek. A kérdés csak az, hogy ezt milyen kihasználtsággal tudjuk érvényesíteni. A rugalmasság, az azonnali reagáló képesség a változó piaci igényekre nagyon fontos.
Az önök számára mikor volt a legutóbbi csúcspont?
2012-ben voltunk legalul, azóta folyamatosan növünk. Azt gondoltuk, hogy 2019 volt a csúcspont, de úgy néz ki, hogy 2020 lesz. Még az is lehet, hogy a jövő év túlszárnyalja az idei évet is.
A teljes piac sem csökkent?
2012-13-tól a piac folyamatosan nőtt, ezt meg tudtuk lovagolni, és ebben az időszakban voltak olyan szegmensei a piacnak, ahol piaci részesedést tudtunk növelni.
A felfutás időszakában, amikor szinte minden ingatlanfejlesztés egyszerre indult be és az építőipari nehézségekről szólt (munkaerő, anyag, árak) szinte minden, volt-e olyan, hogy önök sem bírták az ütemet, és esetleg várólista alakult ki egyes termékekre?
Nem volt ilyen, és nem is szeretnénk, hogy ilyen legyen. Mi jelen pillanatban is a megrendeléstől számított maximum 48 órán belül kiszállítjuk termékeinket.
Térjünk rá egy kicsit a jövőre, a várakozásokra. Milyen területen várják most a legnagyobb növekedést?
Amiben mindenképpen szeretnénk továbbra is növekedni, az a hidegburkolási szegmens, illetve a homlokzatok, ezen a két területen arra számítunk, hogy az átlagosnál nagyobb mértékben tudunk növekedni. Itt az lehet a nagy kérdés, hogy az első félévben hogyan tudják újraindítani azokat a projekteket a beruházók, amiket idén, ha nem is leállítottak, de toltak a következő időszakokra. A piac másik nagy része pedig a felújítások, viszont ez egy nagyon széles szortimentet fog érinteni a tetőtől a nyílászárókig, a gázkazánokig. Hogy ebből mennyi fog ránk esni, azt nagyon nehéz prognosztizálni.
Az alapanyagárakban jövőre sem várható nagy árcsökkenés?
Azt gondolom, hogy az alapanyag árak növekedni fognak a jövő évben is. De ez nagy valószínűséggel igaz lesz a kivitelezői díjakra is. Amíg a termékeink előállításához szükséges alapanyag, energia árak, a bérek emelkednek, addig kénytelenek vagyunk ezt érvényesíteni a termékeink eladási árában is.
A cikk megjelenését a Cemix támogatta.
