A Centre for Research on Energy and Clean Air (Crea) és a Global Energy Monitor (GEM) jelentése szerint, miközben Kína rekordmennyiségű, 356GW kapacitású szél- és napenergia-erőművet adott hozzá, 94,5 GW kapacitású szénerőművek építésébe is kezdett, ami a legmagasabb szint 2015 óta – írja a Financial Times.
A jelentés szerint az új építkezések és a felfüggesztett projektek újraindítása – amelyek további 3,3 GW kapacitást jelentenek – növelték a szén szerepét a világ második legnagyobb gazdaságának energiamixében, annak ellenére, hogy az ország jelentős lépéseket tett a megújuló energiaforrások felé.
A tiszta energia nem váltja fel a szenet, hanem egymás mellett létezik a fosszilis tüzelőanyagoktól való megrögzött függőséggel
– állítja a jelentés, amely szerint a szén és a megújuló energiaforrások párhuzamos bővítése veszélyeztetheti Kína tiszta energia-átmenetét.
Kína a világ legnagyobb üvegházhatású gázok kibocsátója, a globális kibocsátás körülbelül 30%-áért felelős. Ennek ellenére az ország gyorsan fejleszti megújuló energiaforrásait, és az elmúlt évben hozzáadott szél- és napenergia-kapacitása majdnem megegyezik az Egyesült Államokban telepített teljes kapacitással.
Hszi Csin-ping elnök azt ígérte, hogy az ország 2030 előtt eléri a szén-dioxid-kibocsátás csúcspontját, és 2060-ra nettó nulla kibocsátást ér el.
A jelentés szerint azonban Kína energiatermelési iparában strukturális tényezők nehezítik a megújuló energiaforrásokra való átállást. Az elektromos energia vásárlói hosszú távú szénalapú energia vásárlási szerződésekhez kötöttek, amelyek büntetik őket, ha nem vásárolják meg a szerződésben rögzített mennyiségeket, ez pedig elriasztja őket a tiszta energia előtérbe helyezésétől. A szénerőműveket finanszírozó szénbányászati vállalatok is az újonnan jóváhagyott szénenergia-kapacitás 75%-át finanszírozzák, új projekteket indítva még akkor is, „ha a piaci alapok ezt nem indokolják.”
Címlapkép forrása: Shutterstock
