A nyugati és velük szövetséges országok diplomáciai képviselőivel tárgyalt csütörtökön Dohában az afganisztáni tálibok hivatalos megbízottja, és közben olyan értesülések láttak napvilágot, hogy a nemzetközi közösség a tálibok megkerülésével pénzt akar eljuttatni közvetlenül a szegényebb lakosoknak a gazdasági összeomlás felé sodródó Afganisztánban.
Egyre több befolyásos politikai vezető, katonai döntéshozó és biztonságpolitikai elemző figyelmeztet arra, hogy a Kínai Népköztársaság katonai akcióra készül Tajvan ellen. Eltérnek a vélemények arról, hogy erre mikor kerülhet pontosan sor – van, aki az évszázad második felét jósolja, de Amerika és Tajvan vezetői már egyre inkább azon a véleményen vannak, hogy a 2020-as évek második felében sor kerülhet az összecsapásra. Kína eddig azért ódzkodott a „renegát tartomány” erőszakos visszaszerzésétől, mert a nehéz terep miatt súlyos veszteségeket szenvedtek volna az offenzíva során, most már viszont kezd révbe érni a Népi Felszabadító Hadsereg (PLA) modernizációja, melynek egyik elsődleges célkitűzése egy Tajvan elleni inváziós erő kiépítése volt. Mindettől függetlenül egy kínai testvérháború a jelenlegi erőviszonyok mellett mind emberi, mind gazdasági oldalról súlyos áldozatokkal járna a két félnek, amely miatt továbbra is alacsony az esélye egy nyílt háborúnak a következő években.
Konstruktívnak minősítette csütörtökön Kína a Jang Csie-csi, a Kínai Kommunista Párt (KKP) vezető külügyi tisztségviselője és Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó közötti előző napi találkozót Svájcban.
Nyolcmilliárd dollár (több mint 2478 milliárd forint) támogatást kért csütörtökön António Guterres ENSZ-főtitkár annak érdekében, hogy az év végéig a lakosság legalább negyven százalékát beoltsák minden országban a koronavírus ellen.
Kitartunk a jelenlegi kormány munkájának folytatása és a kormányprogram megvalósítása mellett - jelentette ki Sebastian Kurz kancellár csütörtök délután az Alexander Van der Bellen államfővel való találkozó előtt. Kurz újságírók előtt elmondta, hogy az ellene irányuló korrupciós vádak tévesek, igazságtalanok, de elismerte, hogy azok természetesen kellemetlenül érintik. Ugyanakkor hozzátette, hogy ha "az ember tudja, mit tett, és mit nem, akkor ez erőt ad ahhoz, hogy kiálljon az igazáért."
Megkezdődtek csütörtökön a szeptember végi szövetségi parlamenti választáson győztes Német Szociáldemokrata Párt (SPD) kormányalakítási tárgyalásai a Zöldekkel és a liberális Szabad Demokrata Párttal (FDP).
Mintegy kétszáz embert vettek őrizetbe a fehérorosz hatóságok hivatalosan azzal a gyanúval, hogy sértő megjegyzéseket tettek a fehérorosz állambiztonsági szolgálat (KGB) egyik tisztjére, akit nemrég agyonlőttek egy minszki razzia során - derül ki Ivan Kubrakou belügyminiszter csütörtöki közléséből.
A nemrég megkötött AUKUS-megállapodás igencsak fájdalmasan érintette Emmanuel Macron francia elnököt, nemcsak az ausztrálok által lemondott tengeralattjáró-vásárlás miatt, hanem azért is, mert veszélyben látja ambícióit arra vonatkozóan, hogy Franciaország meghatározó hatalom legyen az indiai-csendes-óceáni térségben. A francia elnök most az Európai Uniót igyekszik maga mellé állítani, amely éppen nemrég tette közzé hivatalos stratégiáját a régióval kapcsolatban. Szakértők szerint ugyanakkor kétséges, hogy a többi uniós tagállamnak megérné komolyabb szerepet vállalni a két óceán térségének ügyeiben.
Egy független nyomozócsoport felfedte, ki lehetett a rejtélyes Zodiákus gyilkos, aki öt embert ölt meg az 1960-as évek végén Amerikában. Az ügyben hivatalosan nyomozó hatóságok szerint azonban nincs új információ a nyomozással kapcsolatban.
Az Európai Unió küszöbönálló kihívásairól, a migrációról, az energiaárak emelkedésének hatásáról, Afganisztánról és a klímaváltozásról egyeztetett Mario Draghi olasz miniszterelnök és Angela Merkel távozó német kancellár találkozójukon, amelyről személyesen számoltak be a római kormánypalotában tartott sajtótájékoztatón csütörtökön.
A napokban zajlanak az egyeztetések a kormányzásra esélyes német pártok között. Két lehetséges felállás tűnik reálisnak, azonban úgy látszik, a CDU/CSU egyre messzebbre kerül attól, hogy összehozza a zöldekkel és a liberálisokkal az úgynevezett Jamaica-koalíciót. A CDU elnöke és kancellárjelöltje, Armin Laschet szabályos vesszőfutást mutat be az utóbbi időben: népszerűsége szabadesésben zuhan, miközben pártjából valaki a sajtónak szivárogtatott a liberálisokkal zajló titkos tárgyalásról. Lehet, hogy már a két kisebb pártnak sem érdeke a történelmi vereséget szenvedett konzervatívokkal való összebútorozás, Laschet székére pedig többen is szemet vethettek pártján belül.
Súlyos korrupciós ügy van kibontakozóban Ausztriában, amely akár Sebastian Kurz kancellár székébe is kerülhet. A kancellár tagadta, hogy bármi köze lenne ahhoz, hogy pártja, az ÖVP 2016-ban állítólag manipulálta az Österreich napilapban megjelent közvélemény-kutatási adatokat. A koalíciós partner Zöldek elnöke, Werner Kogler alkancellár szerint Kurz „cselekvőképessége megkérdőjeleződött”, ezért tárgyalásra hívta a parlamenti pártok vezetőit.
Oroszország nem hisz a NATO-vezetők kijelentéseinek a párbeszéd szükségességéről, miután a katonai szövetség kiutasította képviseletének nyolc munkatársát - jelentette ki Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes a Kommerszant című napilapnak nyilatkozva.
Nyolc orosz diplomatát küldött haza a NATO, akiket azzal vádolt meg a katonai szövetség vezetése, hogy nem deklaráltan hírszerzőként dolgoznak a szervezet főhadiszállása körüli orosz misszióban – írja az ABC News.
Lemondott a perui miniszterelnök szerdán, alig több mint két hónappal kinevezése után - közölte az ország elnöki hivatala. Bár Pedro Castillo elnök a bejelentésében nem indokolta Guido Bellido lemondását, a Castillo vezette baloldali Perú Libre (Szabad Peru, PL) párt radikális szárnyából érkezett Bellido hivatali ideje alatt többször szembekerült az ellenzéki többségű törvényhozással.
A brit külügyminisztérium többtucatnyi országot levett szerdán azoknak a célállomásoknak a listájáról, amelyek felkeresésétől a koronavírus-járvány miatt eddig eltanácsolta az utazókat.
Afganisztánban 1,6 millió felhasználatlan, koronavírus elleni vakcina szavatossága fog lejárni a közeljövőben, ezért minél hamarabb be kell adni ezeket a védőoltásokat - figyelmeztetett az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerdán a Twitter-oldalán.