Első alkalommal ültek tárgyalóasztalhoz hétfőn, európai területen nemzetközi elismeréssel nem rendelkező radikális iszlamista tálibok nyugati diplomatákkal a tavaly augusztusi afganisztáni hatalomátvétel óta.
Novemberben már mi is összeállítottunk egy listát azokról az amerikai demokrata politikusokról, akik szóba jöhetnek a 2024-es elnökválasztás kapcsán, amennyiben Joe Biden nem indul újra, nemrég pedig a CNN is egy hasonló listával jelentkezett.
Az omikron COVID-19 variáns új altörzsét már 40 országban észlelték. A BA.2 altörzs, más néven „lopakodó omikron” még a koronavírus kimutatására szolgáló RT-PCR tesztet is kijátszhatja - számolt be a Newsweek.
Egy magányos fegyveres több embert megsebesített egy lövöldözésben hétfőn a délnyugat-németországi Heidelbergi Egyetem aulájában – közölte a rendőrség az amerikai CNN szerint.
Kína 39 harci gépet küldött Tajvan légvédelmi azonosítási zónájába vasárnap a tajvani védelmi minisztérium szerint. Eddig ez volt az idei év legnagyobb ilyen jellegű behatolása – számolt be az amerikai CNN. A behatolást Amerika és Japán közös erődemonstrációjára előzte meg, ez válthatta ki a kínai akciót.
Az ukrán külügyminisztérium elhamarkodottnak nevezte hétfőn az amerikai külügyminisztérium döntését, amellyel Ukrajna elhagyására szólított fel vasárnap minden amerikai diplomatacsaládot és a külképviseleti személyzet minden olyan tagját, akinek jelenlétére ott nincs feltétlenül szükség, hangsúlyozva, hogy az ukrajnai biztonsági helyzetben gyakorlatilag nem történt változás.
Hatvanöt magasan képzett mérnökkel még idén elindul a legnagyobb orosz járműgyártó magyarországi kutatás-fejlesztési központja. Két éven belül kétszer ennyi szakember foglalkozhat az elektromobilitással a cég hazai bázisán, amely ezzel eléri teljes létszámát. Az évtized közepétől a vállalat gyártókapacitásokat is Magyarországra telepíthet – erről írtak alá szándéknyilatkozatot az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) és a KAMAZ vezetői 2022. január 24-én, egy videokonferencia keretében.
Ma tartják az olasz államfőválasztás első fordulóját, amely az utóbbi idő egyik legfontosabb politikai eseményének ígérkezik. A voksolást továbbra is a teljes bizonytalanság lengi körül, annyi világos csupán, hogy Silvio Berlusconiból nem lesz köztársasági elnök, illetve, hogy Mario Draghi ambicionálja a pozíciót. Utóbbi megválasztására van esély ugyan, de fogadni nem sokan mernek rá. Az szinte biztos, hogy a korábbi választásokhoz hasonlóan most sem sikerül megoldást találni az államfő személyére az első fordulókban. Ennek megfelelően akár hetekig is elhúzódhat a folyamat.
2014-15 óta nem látott feszültség éleződött ki Oroszország és Ukrajna közt. Az elmúlt hetekben több mint százezer orosz katona vonult fel a határra, a Nyugat szerint minden készen áll a támadáshoz, Putyin elnöknek csak a menetparancsot kell kiadnia. A helyzet olyan forró, hogy egyes országok már elkezdték hazaküldeni a követségi személyzetüket. Még mindig van remény, hogy a racionalitás győz és elkerülhető a nyílt orosz-ukrán háború, hiszen egy ilyen eszkalációval mindenki rosszul járna: Ukrajna teljesen destabilizálódna, az orosz gazdaság összeroppanna a nyugati szankciók súlya alatt, Európa pedig energiaválságba sodródna. De még ha a legrosszabb forgatókönyvre is kerül sor és nyílt támadást indít Oroszország, Magyarország valószínűleg kimarad magából a katonai konfliktusból, bár a politikai és gazdasági következményeket mi is megérezhetjük.
A NATO-tagországok készenlétbe helyezik erőiket, az elrettentés és a védelem fokozására több hajóval és vadászgéppel erősítik meg a NATO kelet-európai szárnyát - közölte Jens Stoltenberg NATO-főtitkár hétfőn Brüsszelben.
Az Európai Unió nem követi Washington példáját, és nem hívja haza diplomatáit Ukrajnából - jelentette ki Josep Borrell, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője hétfő reggel Brüsszelben a tagországok külügyminisztereinek tanácskozására érkezve.
Az amerikai külügyminisztérium vasárnap este bejelentette, hogy csökkenti kijevi nagykövetségének létszámát, és hazaküldi nem létfontosságú alkalmazottait, illetve azok családtagjait – írja a CNN.
Két ballisztikus rakétát fogott el az Egyesült Arab Emírségek légvédelme, melyet a jemeni húszik lőttek ki Abu-Dzabira – állítja ezt az arab ország híreire hivatkozva az ABC News.
Joe Biden amerikai elnök mérlegeli, hogy több ezer katonát telepítsen Kelet-Európába és a balti NATO-tagállamokba – írja a New York Times. A lap úgy tudja, hogy nem csak szárazföldi csapatokról, hanem hadihajókról és légierőről is szó van a kormányzati tervekben. Kérdés, mit szól ezekhez a tervekhez Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki a múlt héten éppen az orosz befolyási övezet sérthetetlenségét, illetve azt követelte az amerikai-orosz tárgyalásokon, hogy Bulgáriából és Romániából vonják ki a NATO-csapatokat.
Az amerikai külügyminisztérium minden állampolgárának azt javasolja, hogy azonnal hagyják el Ukrajnát a biztonsági kockázatok erősödése miatt – írja a CNBC a minisztérium vasárnapi bejelentése alapján. Külön kiemelték, hogy a kijevi külképviselet dolgozóinak családját hazarendelik.
Hétfőn, január 24-én délután kezdődik a római parlamentben az olasz államfőválasztás többfordulós procedúrája, de még mindig nem tudni, hogy ki lehet a legfőbb közjogi tisztség esélyese, mert szombaton Silvio Berlusconi egyértelmű nemet mondott, vasárnap esti sajtótájékoztatóján pedig Matteo Salvini, a Liga vezetője (képünkön balra) hangsúlyozta azt, hogy veszélyes lenne, ha a gazdasági válság mellett távozna a miniszterelnöki tisztségből Mario Draghi volt EKB-elnök (képünkön jobbra) és „átülne” az államfői tisztségbe.
Oroszország gyors és súlyos válaszlépésre számíthat mind az Egyesült Államok, mind pedig európai szövetségesei részéről, amennyiben az "orosz haderő egyetlen további tagja" belép Ukrajnába - mondta a CNN amerikai hírtelevíziónak adott vasárnapi interjújában Antony Blinken külügyminiszter.