Az ukrajnai háborúnak biztosan vége lesz, nagyon valószínű, hogy Oroszország ezután is nagyhatalom marad, ezért fontos lenne folytatni a dialógust Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az ukrajnai békéről – véli Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter, aki a német Stern magazinnak adott interjút.
Egyre kevésbé bíznak a Fehér Ház tisztségviselői abban, hogy Ukrajna vissza tudja venni azokat a területeket, melyeket az orosz haderő elfoglalt az elmúlt négy hónap során – írja bennfentes értesülések alapján a CNN.
Sok mindent kommunikáltak már, ezért nem lehetünk biztosak abban, hogy mik pontosan Oroszország hadicéljai, de ha elfogadjuk a legutóbb hangoztatott célkitűzéseket, akkor azokhoz közelebb kerülhettek Szeverodonyeck elfoglalásával – egyebek mellett erről beszélt Huszák Dániel, lapunk Globál rovatának elemzője a Portfolio Checklist hétfői adásában.
Hosszas elemzést tett közzé az amerikai CNN hírcsatorna az ukrajnai háború alakulásáról. Megállapításuk szerint az orosz haderő az invázió kezdete óta nem látott lendületre kapott, az új taktika – mely szerint egyszerűen a földig rombolnak minden nagyobb várost az oroszok – meghátrálásra kényszeríti az ukránokat.
Orbán Viktor miniszterelnök a Parlamentben jelentette be, hogy Pintér Sándor belügyminisztertől szeptemberre egy a rendőrség keretein belül működő, új testület felállítását kérte, amely kizárólag a határvédelemmel fog foglalkozni.
Ismét csúcstalálkozóra készül a NATO. Ebben még nem lenne semmi különös, hiszen csúcstalálkozók rendszeresen vannak: hozzátartoznak a szövetség normális életéhez. Ez a találkozó azonban rendkívüli lesz. Már az is kiemelkedően érdekessé teszi, hogy új stratégiát készülnek elfogadni, ami nagyon is időszerű, hiszen a formálisan érvényben lévőt, amelyet 2010-ben hagytak jóvá, már jócskán meghaladta az élet. A másik kiemelkedően érdekes napirendi pont, hogy gyorsított menetben tárgyalják két új ország felvételét. Ilyen még soha nem volt a NATO történetében. A felvételt mindig hosszas felkészülés előzte meg. Finnország és Svédország felvételét azonban néhány hét alatt elhatározták, és le is akarják zavarni. Az eseményt színesíti, hogy – ugyancsak első ízben a NATO történetében – egy tagország, Törökország, vétóval fenyeget. De minden kétséget kizáróan a legérdekesebb esemény és a legnagyobb kihívás az a helyzet, hogy történetében először a NATO egy nagy, Oroszország részvételével zajló európai háború kellős közepén tanácskozik, amire még nem volt példa, és amely – ha egyelőre nem is direkt módon – a NATO részvételével zajlik, és két életbevágóan fontos feladatot állít a szövetség elé: hogy lehet megnyerni ezt a háborút, és hogy lehet kivédeni azt, hogy termonukleáris háborúvá fajuljon.
Hatékonynak bizonyult a kísérletek során a Pfizer és a BioNTech omikron variáns ellen fejlesztett két koronavírus-oltása – jelentette a két vállalat közös közleményben.
Habár a Biden-kormányzat leszögezte, nem fog amerikai csapatokat telepíteni Ukrajnába, az amerikai titkosszolgálat, a CIA néhány alkalmazottja továbbra is titokban tevékenykedik az országban, elsősorban a fővárosban, Kijevben. Volt és jelenlegi tisztviselők által megosztott információk szerint ezek az ügynökök koordinálják az Egyesült Államok által az ukrán erőkkel megosztott hatalmas mennyiségű hírszerzési információ nagy részét – írja a The New York Times.
Ha egy NATO-tagállam megpróbálna „betolakodni” a Krímbe, kirobbanna a harmadik világháború – mondta Dimitrij Medvegyev volt orosz elnök, az orosz nemzetbiztonsági tanács alelnöke.
Közösségi gyűjtést szerveztek Ukrajnának ukrán állampolgárok három darab Bayraktar TB2-es katonai drón vásárlására, a gyártó Baykar vállalat viszont ingyen odaadja a drónokat Ukrajnának – jelentette be a cég Twitteren.
Jelentett ma is a brit hírszerzés. Azt írják, hogy az ukránok beásták magukat Liszicsanszknál, az orosz veszteségek komplett hadseregeket bénítanak meg, az orosz haderő nagy hatótávolságú rakétákkal támadja Ukrajnát.
Az orosz haderő és az oldalukon harcoló szakadárok szinte teljesen elfoglalták Luhanszk megyét, ezután pedig három oldalról bekerítve támadást indítanak majd Donyec megye ellen, hogy teljes egészében irányításuk alá vegyék a „szakadár népköztársaságok” alkotmányában foglalt Donyec és Luhanszk megyét. Ha sikerrel járnak, nagy kérdés, hogy mi lesz, miután „felszabadította” az orosz haderő a Donbaszt, amely a Kreml kommunikációja szerint az ukrajnai „különleges művelet” egyik legfontosabb célja. Íme három lehetséges forgatókönyv.
Ma járt le a jogállamisági levélben megszabott kéthónapos válaszadási határidő az Európai Bizottság által felvetett problémákra, a kormány pedig el is küldte a válaszát az Európai Bizottság jogállamisági kondicionalitás levelére.
Vlagyimir Putyin orosz elnök először hagyja el Oroszországot az invázió kezdete óta: ezen a héten Tádzsikisztánba és Türkmenisztánba látogat. Kijevet ismét támadták az oroszok, több rakéta is lakóházakba csapódott. Továbbra is Luhanszk a háború epicentruma: Szeverodonyeck városát szombaton teljesen bevették az oroszok, a következő célpont Liszicsanszk. Ha ezt a települést is elfoglalják, azzal Luhanszk megye egésze orosz kézre kerül.
Az elmúlt órák eseményei:
1. Putyin először hagyja el Oroszországot, mióta kitört a háború.
2. Orosz rakétatámadás ért egy zsúfolt bevásárlóközpontot a közép-ukrajnai Kremencsuk városában, több mint ezren tartózkodhattak az épületben.
3. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a G7-országok vezetői előtt azt mondta, szeretné, ha még a tél előtt véget érne a háború.
4. Genagyij Zsidko, az ideológiai kontrollért felelős eddigi parancsnok vehette át az ukrajnai invázió irányítását.
5. A NATO jóval 300 ezer főre emeli a legmagasabb szintű készültségben tartott katonai erőinek létszámát, hogy kezelni tudja az Oroszország által jelentett biztonsági kihívásokat – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár.
6. Putyin elfogadta a meghívást a G20-csúcsra.
7. Keményen reagált a kremencsuki rakétatámadásra a brit kormányfő.
8. Bombafenyegetéseket jelentettek Ausztriában - Az ukrajnai háború is megjelent az üzenetekben.
9. Más országokból átirányított orosz kémek veszélyére figyelmeztetnek a svájci hírszerzők.
10. Ezt gondolják a londoni elemzők az orosz törlesztési csődeseményről.
11. Megszólalt Kissinger, a kialakuló "új Európáról" beszélt.
12. A világ vezetői sorra ítélik el a kremencsuki rakétacsapást.
Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma ma friss hírszerzési adatokat közölt az ukrajnai háborúról, emellett közzétette térképét az orosz-ukrán háború június 27-i állapotáról.
Többek között az Európai Tanács vezetője, Charles Michel és az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztere, Antony Blinken is elítélte a bevásárlóközpontot ért orosz rakétacsapást.
Megértését fejezte ki Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter hétfőn, hogy Németországnak nehezére esik megtalálnia vezető helyét Európában az ukrajnai háború nyomán.
Egy ember az életét vesztette, tízen megsérültek és több otthon megrongálódott a hollandiai Schouwen-Duiveland szigeten található tengerparti kisvároson átsöprő tornádó miatt - jelentette hétfőn a DutchNews hírportál.
Londoni pénzügyi elemzők szerint jelenleg nincs különösebb makrogazdasági jelentősége annak, hogy Oroszország 1918 óta először hátralékba került devizaadósság-törlesztési kötelezettségeinek teljesítésével.
Guillermo Lasso ecuadori elnök vasárnap bejelentette az üzemanyagárak csökkentését, bár ez kevesebb, mint amit a dél-amerikai ország egyes részein két hete tüntető őslakosok ezrei követelnek.