Mióta az Egyesült Államok nyolc hónapnyi teketóriázás után újraindította a fegyverszállításokat Ukrajnának, érezhetően megnőtt a feszültség a Kelet-Nyugat tengelyen. Oroszország vezetői szinte óránként fenyegetnek atomcsapással, a NATO egyes vezetői katonákat akarnak küldeni Ukrajnába, a szövetség keleti védvonalán pedig megindult a bunkerépítés. Bár kétségkívül riasztó, 1930-as éveket idéző hangulat uralja a politikai narratívát, továbbra is kevés az esély arra, hogy harmadik világháborúba torkollik a mostani helyzet. Ez viszont sajnos hosszabb távon változhat.
Három európai külügyminiszter véleménycikkben hangsúlyozta a NATO kollektív védelmének jelentőségét a fokozódó orosz agresszió közepette. A német Annalena Baerbock, a francia Stéphane Séjourné és a lengyel Radosław Sikorski arra szólítja fel az európai szövetségeseket, hogy a kontinens jövőjének biztosítása érdekében méltányosan vegyék ki részüket a NATO feladataiból.
Gyakorlatilag teljes érdektelenséggel fordultak rá az Európai Unió állam- és kormányfői a csütörtökön kezdődő hétvégi csúcstalálkozóra. Az elmúlt két évvel szemben még a magyar kabinet sem pozícionálta magát egyedüli szembenálló félként. Részben azért is, mert a brüsszeli egyeztetésen kevésbé fajsúlyos témák kerültek napirendre: Ukrajna, Moldova és Bosznia-Hercegovina csatlakozási tárgyalásai mellett érintik az agrárreformokat és az uniós intézményeket érintő átalakítási terveket. Van viszont két téma, ahol Magyarország újra kerékkötő lehet: az EU-s védelmi támogatások kérdése, valamint a befagyasztott orosz pénzeszközök Ukrajnának juttatása. Orbán Viktornak viszont szövetségesei is lehetnek.
A világ legnagyobb tüzérségi lőszergyártója, a német Rheinmetall optimista előrejelzéseket tett közzé az eladások és marzsok idei növekedéséről, kiemelve, hogy a változó európai biztonsági környezetben kulcsszerepet játszik a vállalat tevékenysége - írja a Financial Times.
India igyekszik szövetségeseket keresni a Kína elleni rivalizálásához. Az elmúlt évtizedben a hindu nagyhatalom Japán felé közeledett, viszont Újdelhiben úgy látják, hogy további partnerekre lesz szükségük Peking hatalmának visszaszorításához. Ehhez már a potenciális partnert is megtalálták a dél-ázsiai országban.
A változó biztonsági kihívásokra adott válaszként és Oroszország Ukrajna elleni folyamatos agressziója miatt az Európai Bizottság a főképviselővel közösen bemutatta az úttörő jelentőségű európai védelmi ipari stratégiát (EDIS). Az EDIS átfogó, hosszú távú jövőképet vázol fel az Európai Unió védelmi iparának felkészültségét és versenyképességét erősítendő.
Kedden az Európai Bizottság nyilvánosságra hozza a várva várt európai védelmi ipari stratégiáját, amelynek célja, hogy a blokkot félelmetes katonai hatalommá alakítsa. A kezdeményezés élén Thierry Breton ipari biztos áll, aki jelentős, 1,5 milliárd eurós európai hadiipari beruházási programot javasol. Korábban a fegyverkezés uniós finanszírozása tabu volt, de most ez is a program része lesz – derül ki a Politico beszámolójából.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke javaslatot terjeszt elő az európai védelmi ipar ösztönzésére és racionalizálására. Rövid időn belül ez a második EU-s program, amely a tagállamok védelmi képességeinek fejlesztésére irányul. Noha az orosz-ukrán háború kitörése óta a legtöbb ország fokozta hadi kiadásait, a NATO által elvárt GDP-arányos 2 százalékos ráfordítási szinttől a legtöbb tagállam – köztük Magyarország is – messze van. Egyelőre nagy a fogadkozás a védelmi képességek fejlesztésére, de kevés eredmény látszik. Egy közös uniós program javíthatna ezen, de kérdés, mi lesz ebből.
Donald Trump esetleges 2025-ös visszatérése a Fehér Házba komoly veszélyt jelent Európa biztonságára. Azzal, hogy Ukrajnában még mindig dúl a háború, az európai országoknak meg kell erősíteniük védelmüket Vlagyimir Putyin orosz elnök revansista agressziójával szemben, mielőtt túl késő lesz.
Utolsó európai országként Svájc is bejelentette, hogy Oroszország Ukrajna elleni invázióját követően jelentősen növeli védelmi kiadásait – írja a Reuters.
Japán az elmúlt években szakított a korábbi pacifista védelmi politikájával, és a haderő fejlesztésére tettek lépéseket. A lépés viszont jelentősen megterheli a költségvetést, ezért várhatóan adóemelésekre is szükség lesz a pénzügyek stabilizálásához – írja a Nikkei Asia.
A nyugati államok az Ukrajna elleni invázió kezdetétől elkötelezték magukat Kijev támogatása mellett. A döntéssel a hadiiparnak is kedveztek, mivel számos eszközt nem lehetett a raktárakból eljuttatni a háborús zónába. A megugrott geopolitikai feszültségek miatt pedig számos ország saját haderejének újrafegyverzésébe kezdett. A Politico elemezte, hogy mely fegyvergyártó országok jártak a legjobban az ukrajnai konfliktussal és az eszkalálódó geopolitikai helyzettel.
A Vosztocsnij űrközpontra szegeződött tegnap a világ szeme, ott találkozott egymással Vlagyimir Putyin orosz elnök és Kim Dzsongun észak-koreai kommunista vezető. A tárgyalásokat kiemelt figyelemmel követték a keleti és a nyugati híradások is, elsősorban az ukrajnai fronton bevethető fegyverszállítmányok kérdése miatt. Van azonban más aspektusa a két autoriter vezető megbeszéléseinek: újra létrejöhet egy hidegháborús koalíció.
Arra kérte az Egyesült Államok Észak-Korea kormányát, hogy semmiképpen ne adjanak el fegyvereket Oroszországnak – írja a CNN.
Kína földrajzi helyzete nem túlságosan kedvező Tajvan megtámadásához, főképp, hogy az Egyesült Államok a térségben állomásozik. A szomszédok fegyverkezése és a harctéri tapasztalat hiánya sem mellettük szól, igaz, katonai költségvetésük hatalmas. Az viszont csak egy katonai konfliktus során derül ki, hogy mire képes a haderő valójában, ahogy az Oroszország esetében is láthattuk.
Európa nemzetközi helyzete jelentősen megváltozott az elmúlt időszakban, és különösen az ukrajnai háború pozícionálta át a kontinenst. Európa vezetői törekedtek arra, hogy a megváltozott helyzetben új kapcsolatokat alakítsanak ki és ezzel növeljék a kontinens globális lábnyomát. Az Európai Unió igyekezett kihasználni a helyzetet a második alkalommal megrendezett a dél-amerikai és karibi országokat tömörítő CELAC és az EU találkozóján július közepén, azonban nem mentek a dolgok annyira gördülékenyen. A felek több kérdésben is csak nehezen találtak közös pontot, és a hosszú vitákat követően sikerült bármilyen konkrét megállapodásra jutni. Az Európai Uniónak merőben meg kell változtatnia a hozzáállását, ha a jövőben meg szeretné erősíteni a pozícióját a nemzetközi rendszerben.
Hetvenöt éve nem volt ekkora a baj.
Jövő keddre víz alá kerülhet a pesti alsó rakpart.
A Taurus rakéták Ukrajnának történő leszállításától eszkalációtól tartanak.
Nagyon nem az ukránok elvárásai szerint alakult a washingtoni találkozó
Blöfföltek, berezeltek, még mindig készülődnek?
Nem jók a húzóágazat kilátásai.
Kitörhet a forint abból a sávból, amelyben idén eddig mozgott?
Az elnökválasztási vitát értékeltük a Checklistben.