Súlyos részletek derültek ki: minden készen állt egy nagy háborúra, de Trump az utolsó pillanatban közbelépett

Jelenleg Irán jelenti az egyik legforróbb témát az amerikai politika számára, mivel a Fehér Ház szeretné elérni, hogy az ország vegye vissza a nukleáris programját. A történetben Izrael nagyon fontos szereppel bír, mivel Jeruzsálem folyamatosan lobbizik Washingtonban, hogy szükség esetén katonai erő alkalmazásával juttassák érvényre az akaratukat. Készen is álltak már a tervek arra az esetre,

ha nem sikerül előrelépést elérni: izraeli gépekkel bombázták volna le a kulcsfontosságú létesítményeket 2025 májusában.

Az elképzelést azonban maga Donald Trump utasította el, amely arra hívta fel a figyelmet, hogy az amerikai kabinet megosztott a kérdést illetően. Többen ugyanis korábban is kétségeiknek adtak hangot, hogy az elmúlt másfél évben alaposan meggyengült Iránt valóban szükséges-e ilyen lépésekkel megtörni. A másik visszatérő érv az volt, hogy valójában a légicsapásokkal semmit nem lehet elérni, máshogy kellene kieszközölni, hogy Teherán kötélnek álljon. Trump döntését nagyban befolyásolhatta az a tény is, hogy közben az irániak hajlandónak mutatkoznak tárgyalni Omán közvetítésével.

Jeruzsálem a háttérben közben kidolgozott terveket, hogy miképpen akarja megsemmisíteni a problémásnak vélt létesítményeket. Ezekhez azonban nemcsak az Egyesült Államok jóváhagyására lett volna szükség, hanem a segítségére is. A Fehér Ház lépése azt jelzi, hogy értékelik az eddigi eredményeket, ezért törekednek a diplomáciával elintézni a problémákat a fegyverropogás helyett.

A kiszivárgott információk szerint Jeruzsálem azzal számolt, hogy nagyszabású légitámadást tud indítani az amerikaiak segítségével, miközben kommandós csoportokat dobnak le a legfontosabb létesítmények közelében, ahol megsemmisítik majd azokat. Izraelben megnőtt annak a népszerűsége, hogy most kell fellépni a nagy riválissal szemben, mivel Irán nagyon meggyengült: több csapást elszenvedtek, miközben a ballisztikus rakétáik csak csekély kárt okoztak Izraelben. Közben a Hezbollah és a Hamász is nagyon meggyengült, Szíriában pedig megbukott Basszár el-Aszad, az irániak fontos szövetségese. Minden adottnak tűnt tehát a hadműveletek megkezdéséhez. Az elképzelés egyébként több amerikai tisztségviselőnél is nyitott fülekre talált, Michael E. Kurilla tábornok például közismerten mellette volt. Hozzá köthető a döntés, hogy

az amerikaiak jelentős fegyvereket csoportosítsanak a Közel-Keleten, ahol bármikor megindulhatott volna az akció.

Egy pontig egyébként maga Trump is nyitott volt arra a cikk szerint, hogy katonai beavatkozás induljon meg. A húszik támadásain keresztül érzékeltették, hogy hajlandóak fokozni a nyomást. Az elnök döntésében az is szerepet játszott, hogy Tulsi Gabbard, a nemzeti hírszerzés igazgatója szerint a csapások széleskörű háborúhoz vezettek volna a régióban, ez viszont ellenkezett Washington érdekeivel. Ennek ellenére még továbbra is az asztalon van egy csapás lehetősége, de ezt a tárgyalások kimenetelétől teszik függővé a Fehér Házban.

Címlapkép forrása: Kim Hong-Ji - Pool/Getty Images