Túlzöldült Kína? – Hiába a több száz milliárd dolláros költés, komoly gondok kerültek felszínre

Portfolio Vállalati Energiamenedzsment 2025

A nap- és szélerőmű telepítések irányairól és hatékony megoldásairól is szó lesz a Portfolio Vállalati Energiamenedzsment Konferenciáján, részletek: Információ és jelentkezés

Információ és jelentkezés

Az év első két hónapjában Kínában a szélenergia-termelés körülbelül 6,2%-át, míg a napenergia-termelés 6,1%-át kellett leszabályozni

- közölte a kínai Nemzeti Energiaügyi Hivatal alá tartozó ügynökség egy jelentésében. Ha időarányosan nézzük, akkor tavaly ez az arány szélenergia esetében 4%, míg a napenergia esetében 4,3% volt - ami azt mutatja, hogy egyre nagyobb mértékben van szükség a megújulók korlátozására.

Ezek a zöld energiatermelők általában akkor kényszerülnek a termelésük visszafogására, amikor egyszerre túl nagy az az energiamennyiség, amit szeretnének az elosztóhálózatokba betölteni. Az áraminfrastruktúra jellemzője ugyanis az, hogy a keresletnek és kínálatnak folyamatosan egyensúlyba kell lennie. Ellentétben a földgázhálózattal, ahol a tárolás jól megoldott, az elektromos hálózat esetében az energiatárolás még gyerekcipőben jár. A megújulóenergia-termelők egyik fontos adottsága pedig az, hogy akkor és olyan mennyiségben termelnek áramot, ahogy a szél fúj vagy éppen a nap süt. Mindez azt is jelenti, hogy ha egy szeles, napsütötte időszakban kisebb a kereslet az áram iránt, akkor ezt a többlet energiát nem tudják hova "becsatornázni" a termelők, ezért energiatároló hiányában az egyetlen megoldás az, ha leállítják ezen erőműveiket, hogy ne termeljenek.

Ezért is egyre fontosabb az, hogy minél nagyobb teret kapjanak az energiatárolói megoldások, hiszen ez az egyik kulcs a zöld átálláshoz.

Még az idei magasabb korlátozási arányok is eltörpülnek azokhoz az évekhez képest, amikor a megújuló energiaforrások fellendülése a csúcson volt – például 2016-ban Gansu tartományban egy féléves időszak alatt a megtermelt szélenergia közel felét kényszerültek elpazarolni. A legnagyobb arányú korlátozás Tibetben volt, ahol a szélenergia 27,5%-át, a napenergia 32,2%-át kellett visszafogni. Összesen három tartományban haladta meg a szélenergia korlátozása a 10%-ot, míg napenergia esetén öt régióban lépte túl ezt a határt.

Ez a fejlemény aligha érhette váratlanul a kínai energiapiaci szereplőket, hiszen Kína messze élen jár a szél- és napenergia-termelő berendezések gyártási kapacitásainak bővítésében. Az ázsiai ország tavaly több mint 800 milliárd dollárt — GDP-jének 4,5%-át — fordította megújuló energiaforrásokba való beruházásokra.

Mindez viszont azzal is jár, hogy a túlzott kapacitáskiépítés és a külföldi kereslet csökkenése miatt árnyomás alá kerültek ezek a berendezések. Ez már látszik is, hiszen 2024-ben nagyot esett a napelemek, szélerőművek és akkumulátorok globális átlagára, amely trend várhatóan 2025-ben is folytatódik majd:

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images