Nukleáris násztáncukat járják a katonai hatalmak, de az ukrajnai béke lezárhatja a nagy barátságot

Elmélyülő érdekbarátság

Az elmúlt hetekben több nagyszabású fegyverprogramról is hír érkezett Észak-Koreából, amely nyugtalanságra adott okot a Távol-Keleten, különösen Dél-Koreában. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy már attól tartanak Szöulban (valamint Tokióban, Tajpejben és Washingtonban is), hogy az újonnan megjelenő rakéták már az orosz technológiai segítséggel készülhettek, éppen ezért nagyobb veszélyt jelentenek, mivel sokkal jobb képességekkel bírnak. De nemcsak a híres-hírhedt rakétaprogram okoz fejtörést a katonai stratégák számára, hanem az egyéb katonai fejlesztéseknél is felmerül a gyanú, hogy bizony ebben már benne lehet az orosz hadmérnökök tudása is. A teljesség igénye nélkül itt van az elmúlt időszak katonai fejlesztéseinek listája, amely jelzi, hogy komoly fejlettségi ugrás előtt áll a rezsim hadserege:

• Orosz vadászgépek: 2024 őszén járta be a világsajtót a hír, hogy Moszkva több vadászgépet is átad Észak-Koreának. A járművek egyáltalán nem számítanak modernnek, MiG-29-esekről és SZU-25-ösökről van szó, amelyek igencsak elavult képességekkel bírnak, de a mennyiségi stratégiára építő Phenjanban a megszerzésük komoly fegyvertény. Ezeken felül kaphattak még néhány kiszuperált járművet, valószínűleg alkatrésznek. A típusokat egyébként rendszeresen vetik be Ukrajnában is, ami bizonyítja, hogy egyáltalán nem áldozott még le teljesen a csillaguk ezeknek.
• Rakétatesztek: egy pillanatra sem maradtak abba a vészjósló rakétatesztek, Észak-Korea jóformán hetente végrehajt egy gyakorlatot, amellyel jelzi, hogy továbbra is ez a legfontosabb a döntéshozók számára. Szintlépést jelent, hogy újabban a robotrepülőgépek és a drónok területén is egyre aktívabbnak tűnik a távol-keleti rezsim, ez szinte biztosan a növekvő orosz hatás következménye.
• A haditengerészet nagy léptékű fejlesztése jelzi, hogy Phenjan új területen akarja megvetni a lábát, ehhez pedig jelentős fejlesztésekben gondolkodnak. Észak-Korea már korábban is aktív volt a tengereken katonailag, viszont arra készülnek, hogy az eddigieknél is jelentősebb hatalomként jelennek meg a térségben. Két nagyobb hadihajóról jöttek felvételek, amelyek építés alatt állnak, az igazi meglepetést a nukleáris meghajtású, stratégiai csapásokra képes tengeralattjáró felvillantása jelenti az állami médiában. Ezzel Kim Dzsongun egyértelműen azt akarta jelezni, hogy minden szempontból hajlandó növelni a fenyegetéseket.

Vlagyimir Putyin és Kim Dzsongun tovább erősítette a két hatalom közötti kapcsolatokat 2024. június 19-én, amikor átfogó stratégiai partnerségről szóló szerződést írtak alá egymással. Phenjannak már ez a dokumentum önmagában nagy sikerként könyvelhető el, mivel azt jelentette, hogy

az ország egyértelműen kitört az elszigeteltségből, miközben felbátoríthatta a tény, hogy immáron Oroszország nukleáris védőernyőjében is bízhat.

Putin arrived in North Korea on a state visit, and Kim Jong Un welcomed him at the airport. pic.twitter.com/2Y6IpgfMrp

— DD (Geopolitics) June 18, 2024

A fejlemény megengedte azt is Phenjannak, hogy a korábbiaknál harciasabb retorikát engedjen meg magának. A Koreai-félsziget kényes geopolitikai pozíciója miatt bármilyen konfrontáció nukleáris összecsapással fenyeget, ezért ebben a helyzetben különösen kényes a katonai közeledés. A térségi bonyolult dinamikák miatt ráadásul Kína, Japán és az Egyesült Államok is részese lehet egy súlyosabb konfliktusnak.

A védelmi háló mellett kiemelkedően fontos továbbá, hogy megállapodtak „a védelmi képességek megerősítését célzó közös tevékenységekről”, továbbá a taktikai és stratégiai együttműködésről. Ezek nem lettek direkten részletezve, de az nagyjából világossá vált, hogy Oroszország kényes katonai technológiát adhat át Észak-Koreának, ami különösen veszélyessé teheti a helyzetet. Phenjan ezzel ugyanis olyan képességekre tehet szert, amely exponenciálisan növelni a fenyegetését a térségben, különösen az olyan eszközök által, mint az interkontinentális ballisztikus rakéták, amelyek több ezer kilométeres távolságban is veszélyt jelenthetnek. Kim Dzsongun kifejezetten nagy figyelmet fordított a rakéták fejlesztésére az elmúlt években, de az oroszok megérkezése újabb lendületet adhat a programnak.

Ideológiai barátság

Az előzetes jelentések szerint a távol-keleti diktatúra élelmiszert, pénzügyi és katonai segítséget kap, különös figyelemmel a rakétatechnológiára. A közvetlen segítség mellett közvetetten is hozzájárult Moszkva Phenjan törekvéseihez, mivel a pénzügyi segítség lehetővé tette, hogy az észak-koreaiak a szűkös forrásaikat ne az alapvető társadalmi hiányosságok befoltozására használja, hanem a külső segítség által ezek már megoldottak, Kim pedig teljes erővel tudja az országát a különböző fegyverek fejlesztése felé fordítani. Az is nagy előnyt jelentett, hogy Oroszország nemzetközi súlyát kihasználva immár nem kellett attól tartania, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa esetleg elítélő határozatot hoz ellene, mivel régi-új szövetségese által számíthat arra, hogy a legfontosabb nemzetközi fórumokon egy barátja legalább mindig lesz, sőt, Kínára is számíthat a legtöbb szavazásnál. Ezzel jelentősen csökken az Egyesült Államok képessége arra, hogy az intézkedéseknek érvényt szerezzen.

Egy másik jelentős szempont, hogy Észak-Korea eddig nagyban támaszkodott arra, hogy különböző csempészhálózatokon keresztül jusson hozzá a szükséges eszközökhöz, valamint gyakran kiberbűnözéssel szerzett jelentős bevételt. A mostani helyzetben könnyebb a helyzete, mivel a lazításnak köszönhetően Phenjan ki tudta terjeszteni a hálózatait, diverzebbé tehette a forrásait, amelyeken keresztül a korábbiaknál kisebb fenyegetéssel néznek szembe a külföldi hatóságok által.

2024-ben a tranzakciós jellegű megállapodás szintet lépett, amikor észak-koreai katonák jelentek meg Kurszknál.

Type 73 light machine gun manufactured by North Korea. Kursk region of Russia. Its said that specifically those are used by Russian military personnel and not North Korean. This is the first reported case of North Korea supplying small arms to Russia. pic.twitter.com/qFJXzNFGvr

— Special (Kherson) November 7, 2024

A beszámolók szerint a jelenlétük nem hozott átütő sikert, de ennél is fontosabb volt a két atomhatalom közötti kapcsolat szorosságára utaló lépés, Chatham House elemzése szerint egyenesen ideológiai közösséget is vállaltak a felek. Ennek elsődleges lényege, hogy a felek felerősítik azokat a retorikai elemeket, amelyek a nyugati intézményrendszer ellen szólnak, ugyanis mindkét ország határozottan igyekszik önmagát úgy felépíteni, mint a nyugati hegemónia ellenpólusa, és visszatérően beszélnek a fennálló világrend igazságtalanságairól. Ebben kiegészülnek Kínával, mivel Peking is kifejezetten nagy figyelmet fordít a „többpólusú világrend” felépítéséhez, ebben pedig nyertes lehet Észak-Korea is, mivel mintegy eszköz lehet a nagyhatalmak kezében a hegemón szerepek átalakításához.

Veszélyes ukrajnai béke?

Az ukrajnai háború esetleges békéjével kapcsolatban a kérdéses területeket szinte felsorolni is nehéz lenne, de az egészen biztos hogy Észak-Koreát is erőteljesen fog érinteni egy ilyen, amennyiben az megvalósul. Nem világos például, hogy a kurszki ukrán kiszögellés megszűnésével mi lesz pontosan az észak-koreai katonák szerepe a jövőben. Moszkva eddig nem vállalta be, hogy szövetségese csapatait Ukrajna nemzetközileg elismert területén vesse be, egyedül a hivatalosan Oroszországhoz tartó részeken teljesítettek szolgálatot, bár ellentmondásos jelentések érkeztek arról, hogy pontosan mennyire vettek részt a harcokban, mivel több hírszerzési jelentés is megerősítette, hogy

a rezsim katonái időszakosan eltűntek a harcokból, ezt követően visszatértek a frontvonal mellé.

Az egyelőre a jövő kérdése, hogy a Kreml oszt-e valamilyen feladatot a katonáknak, akik esetleg a határvédelmi tevékenységet végezhetnek, a hadművelet sikerre vitele után már nincs szükség a részvételükre, ezért visszatérhetnek Észak-Koreába, vagy más harctéren számít rájuk az orosz hadvezetés. Vélelmezhető, hogy ez a döntés nem kizárólag Oroszországtól függ, korábban is voltak olyan hírek, hogy kifejezetten Phenjan szerette volna, ha észak-koreai katonák érkezhetnek az oroszok segítségére, mivel így modern harctéri tapasztalatokkal felvértezett fegyvereseik lesznek.

A másik nagy dilemmát ezen felül az jelenti, hogy Moszkva milyen diplomáciai kapcsolatban marad Phenjannal, amennyiben az ukrajnai háború véget ér. Léteznek olyan forgatókönyvek, amelyek szerint Oroszország a nyugati szankciók (egy részének) feloldásával számolhat a békét követően, ám ugyanez nem lesz igaz Észak-Koreára. Amennyiben a Kreml valóban mentesülhet a korlátozások egy részétől, rögtön egy új kihívással találhatja szembe magát, nevezetesen azzal, hogy az Észak-Koreával ápolt szoros viszonya miatt mégsem származhat kielégítő előnye az esetleges békemegállapodásból. Ez egy komoly dilemma elé állíthatja a Kremlt, amelyben sokoldalú megközelítésben kell gondolkodniuk:

• Észak-Korea Oroszország hasznos partnere volt az ukrajnai háború során, tömegesen szállították az orosz hadseregnek a kritikus fontosságú lőszert. Bár ezek minősége gyakran megkérdőjelezhető volt, a mennyiség miatt mégis nagy segítséget jelentett a frontvonalon harcoló orosz katonák számára. Más fegyerrendszerek szállításáról is érkeztek felvételek, ezek használatáról viszont szinte semmi, így nem tudni pontosan, hogy például a Kokszan önjáró tarackokat ténylegesen bevetették-e a harcokhoz. Ezzel együtt megkérdőjelezhetetlen, hogy Moszkva fontos pillanatban kapott külső segítséget.
• Egyáltalán nem mindegy, hogy a háború végeztével pontosan mi az, amit az észak-koreaiak még adni tudnának Oroszországnak. A harcok végével ugyanis a Kreml és a hadsereg vélhetően fellélegezhet (legalább átmenetileg), és ezt az időt szinte biztosan a kiürült fegyverraktárak visszapótlására fogják majd alkalmazni. A felpörgetett orosz hadiipari kapacitás képes lehet önállóan is kielégíteni az igényeket, éppen ezért erre a külső segítségre már nem lesz szükség. Elég valószínűtlen az is, hogy az észak-koreai katonák a jövőben is Oroszországban maradhatnak. A fegyverropogás vége egyben azt is jelentheti, hogy Észak-Koreának nem lesz mit eladni az oroszoknak, ugyanis az ország termékei nem nagyon tudnak versenyképes piacot teremteni Oroszországban.
• Közben ott van az is, hogy Moszkva híresen szereti magát megbízható partnerként ábrázolni, emlékezetes például, hogy Szíriában milyen hosszan támogatták az Aszad-rezsimet, nem véletlen, hogy a volt szír elnök Putyin segítségével talált menedéket is a bukása után. Ha a nyugati szankciók levételéért cserébe Moszkva látványosan hajlandó lesz elfordulni újdonsült szövetségesétől, az világszerte ronthatja az orosz geopolitikai pozíciókat.
• Egyáltalán nem mellékes, hogy Észak-Koreán keresztül Oroszország növelni tudja a távol-keleti befolyását is, és valamelyest árnyalja a kínai kapcsolatokat (amely egyes elemzők szerint lényegében már függő viszonnyá alakult). Peking ugyanis gyanakodva nézi a térségi orosz nyomulást, bár ebből eddig látványos csörte még nem alakult ki Moszkva és Peking között.

Ezek fényében Moszkva komoly dilemmában lehet, hogy mi ér neki többet. Az oroszok vélhetően

megpróbálnak valamiféle köztes megoldást választani: kommunikációs fronton csökkentik az együttműködést, miközben a háttérben csak óvatosan fogják átgondolni a stratégiájukat.

Kiemelendő, hogy Moszkva már a 2022-es ukrajnai invázió előtt is Észak-Korea egyik legfontosabb partnere volt, aki óvatosan, de segített kijátszani a nyugati szankciókat. A 2023-as diplomáciai szintlépéssel viszont már kérdés sem maradt, hogy az oroszok mennyire veszik mérvadónak a nyugati intézkedéseket. Azt is látni kell viszont, hogy a jövőben várhatóan már nem feltétlenül akarja megégetni magát Putyin egy olyan szövetségesért, akire nincs már akkora szüksége. Tehát a szoros és látványos összekapcsolódás egy sokkal visszafogottabb mederbe terelődhet, amely már a nyugatiak számára is sokkal emészthetőbb. Az ausztrál elemzőház, a The Strategist szerint azt viszont túlzás lenne remélni, hogy a 2022 előtti szintre esik vissza az együttműködés, ennek oka pedig éppen az, hogy Oroszország is érzékeli, hogy az indo-csendes-óceáni térség geopolitikai súlya a jövőben az eddigieknél is jobban megerősödik, Moszkvának pedig esze ágában sincs ebből kimaradni.

BREAKING:North Korea successfully tests a new hypersonic missile. pic.twitter.com/nXpOh9tm8R

— Globe (Eye) January 7, 2025

A diplomáciai szempontok mellett a Távol-Keleten továbbra is az fogja a legnagyobb kihívását jelenteni, hogy a rezsim rakétaprogramja miképpen alakul, vagy éppen a fegyvergyártás mennyire pörög fel az országban. Moszkva számára ugyanis reális veszély lehet, hogy Észak-Korea elárasztja a piacot az orosz fegyverek olcsó másolataival, ezzel Phenjan potenciális riválissá léphet elő. Már önmagában az is fájó lehet az oroszoknak, ha a szövetséges megkapja a technológiát és innentől kezdve vásárlások helyett saját magának gyárt le (szinte) mindent. A másik szempont, hogy Dél-Korea az orosz energiahordozók egyik legnagyobb vásárlója volt még az ukrajnai háború előtt, Moszkva várhatóan erősen lobbizik majd Szöulban, hogy a békével térjen vissza az eredeti állapot.

Ami stabil helyzetet jelent, háború ide vagy oda, hogy olcsó észak-koreai munkaerő maradhat Oroszországban, ahol a mozgósítástól való félelem miatt tömegek hagyták el az országot (egyáltalán nem mellékesen szintén rengeteg áldozata volt a harcoknak is), ezért a munkaerőpiacon komoly hiány lépett fel. Ez viszont önmagában nem elegendő ahhoz, hogy helyettesítse a háború alatt kiépült együttműködést. Phenjan ezzel sem jár teljesen rosszul, mivel a korábbiaknál jobban áramolhat az országba a külföldön dolgozók bére, ami jelentősen hozzájárulhat az igencsak szegényes államkincstár bevételeihez.

Észak-Korea és Oroszország fura kapcsolata tehát várhatóan erős marad a háború lezárását követően is, a fő gondot azonban nem is ez okozza a távol-keleti hatalmak számára, hanem a haditechnológia eljuttatása. Az ugyanis lehet, hogy gazdasági-diplomáciai szempontból visszalépésre kényszeríthetik Moszkvát a nyugatiak az ukrajnai békemegállapodásban, de a fegyverrendszerek és az ismeretek (valamint az orosz nukleáris védőháló kiterjesztése) Phenjannal maradnak, és

akkora fellendülést hozhatnak az észak-koreai hadiiparban, amely hosszútávon borítja fel az erőviszonyokat a teljes Távol-Keleten.

Címlapkép forrása: Contributor/Getty Images