Két hónap múlva, május 18-án tartják a lengyelországi elnökválasztás első fordulóját, a pártok és jelöltjeik már kampányüzemmódba kapcsoltak. Donald Trump elnöksége, az amerikai–európai viszony megromlása és az ukrajnai háború árnyékában a külpolitikai témák talán minden korábbi államfőválasztásnál fontosabb szerepet játszanak most. Donald Tusk miniszterelnök számára kulcsfontosságú lenne, ha az ő jelöltjük, Rafał Trzaskowski varsói polgármester kerülne az elnöki székbe, és megszűnne a kellemetlen „társbérlet”, amely akadályozza, hogy a kormány maradéktalanul végrehajthassa programját. A fő ellenzéki erő, a konzervatív PiS egy jobbára ismeretlen történészt épít fel jelöltjeként, de esélyeik egyre rosszabbak, miután megállíthatatlanul látszik előretörni a szélsőjobboldal vezetője, Sławomir Mentzen.
Oroszország 2023 őszétől látványosan elkezdett közeledni Észak-Koreához, ez pedig alaposan felkavarta a geopolitikai helyzetet a Távol-Keleten. Phenjan korábbi elszigeteltsége fellazult, ráadásul a világ egyik legfontosabb hatalmával kötött fontos védelmi szerződést. Az azóta eltelt időszakban a legtöbb elemzés a rezsim katonáinak harctéri jelenlétét emelte ki Kurszknál, valamint a fegyverszállításra fókuszáltak. A háttérben közben Moszkva fontos segítséget ad a diktatúra fegyverkezéséhez, ezzel alaposan felborítva a térségi erőviszonyokat.
Andrzej Duda lengyel elnök a Financial Times-nak adott interjújában az amerikai atomfegyverek Lengyelországba történő telepítését szorgalmazta, hogy ezzel elrettentse Oroszországot egy esetleges jövőbeli agressziótól.
Irán legfőbb vezetője, Ali Hamenei ajatollah elutasította az Egyesült Államokkal folytatandó nukleáris tárgyalások lehetőségét. Donald Trump amerikai elnök alig egy héttel korábban, levélben kezdeményezett egyeztetést a témában.
A Defense One arról számolt be, hogy egyre jobban növekednek az aggodalmak az Egyesült Államok kiszámíthatatlan politikája miatt. A bizonytalanság olyan területekre is kihathat, mint a nukleáris fegyverkezés, ezzel pedig hosszútávú stabil szövetségek érhetnek véget.
Donald Trump volt amerikai elnök pénteken bejelentette, hogy hamarosan fontos fejlemények várhatók Iránnal kapcsolatban, majd reményét fejezte ki, hogy egy olyan békemegállapodás születik, amely megakadályozza az országot atomfegyver megszerzésében.
Az elmúlt napokban többször is előkerült Elbridge Colby neve az amerikai politikában, jellemzően a távol-keleti biztonsági kérdéseket firtató kijelentései miatt. Az erős mondataival már eddig is kikezdte az Egyesült Államok több szövetségesét, viszont a neve a jövőben mindenki előtt ismertté válhat, ha ő lesz a védelmi politikai államtitkár.
Európának függetlenebb védelmi stratégiát kell kialakítania, különösen az Egyesült Államok Ukrajnának nyújtott katonai támogatásának felfüggesztése után. – hangsúlyozta Sébastien Lecornu francia védelmi miniszter a Le Point című lapnak adott interjújában. Azt mondta, Európának nemcsak a jelenlegi konfliktus miatt kell fegyvereket biztosítania Ukrajnának, hanem hosszú távon is gondoskodnia kell annak védelméről: „fegyvereket kell szállítanunk Ukrajnába hosszú távon is, mert ez az első számú biztonsági garancia a tartós békére.”
A The Telegraph értesülései szerint Franciaország hajlandó lenne Európa védelme érdekében bevetni a nukleáris elrettentő erejét is.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter a Hamász palesztin terrorszervezetről és Iránról egyeztetett Benjámin Netanjahu izraeli kormányfővel jeruzsálemi tárgyalásukon vasárnap.
Donald Trump amerikai elnök azt mondja, békét akar teremteni Ukrajnában. Megközelítése azonban nem működhet, mert az nem kezeli a biztonsági garanciák problémáját. Addig nem lesz béke, amíg Ukrajnának egyedül kell szembenéznie Oroszországgal. Elképzelhető azonban, hogy ez a probléma kiküszöbölhető. Elméletileg a hadviselés miniatürizálásában rejlő technikai innováció új utakat kínálhat a béke megteremtéséhez, valamint Franciaország és az Egyesült Királyság – mindkettő atomhatalom – is közbeléphetne, ha Amerika visszalép.
Az amerikai hírszerzés figyelmeztetést adott ki Izrael lehetséges megelőző csapásáról Irán atomprogramja ellen. A Washington Post által közzétett információk szerint a támadás már az év közepéig megtörténhet, ami jelentős következményekkel járhat a régió stabilitására nézve - közölte a Reuters.
Észak-Korea nukleáris fegyvereinek a célja, hogy elrettentse az agresszív fellépéstől az ellenséges erőket, és nem képezik alku tárgyát - áll az ország állami hírügynökségének (KCNA) szombaton ismertetett kommentárjában.
Keith Kellogg, Donald Trump Ukrajna-ügyi különmegbízottja elutasította Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felvetését, miszerint amennyiben az Egyesült Államok nem tudja garantálni Ukrajna NATO-ba való gyors felvételét, lássa el az országot atomfegyverekkel.
Volodimir Zelenszkij kijelentette, ha nem hajlandó az Egyesült Államok segíteni Ukrajna NATO-csatlakozásában, akkor adjanak alternatív biztonsági garanciákat – például nukleáris fegyvereket – írta meg az Ukrajinszka Pravda.
Az Egyesült Államok várhatóan visszatér a korábbi, Iránnal szembeni kemény politikájához. Donald Trump, az USA elnöke kedden készül aláírni azt az elnöki memorandumot, amely újraindítja az Iránra irányuló "maximális nyomásgyakorlási" kampányt. A lépés célja, hogy megakadályozza Irán atomfegyverhez jutását és visszaállítsa a Trump első elnöki ciklusa alatt alkalmazott szigorú megközelítést - írja a Reuters
A dollárral szemben is nagy a romlás.
Egy ismerős arc is feltűnt.
Mi adhat lendületet?
Sok ínyenc a bárány fejét akarja, sőt igazi különlegességnek számít az állat szeme is.
Virovácz Péter a Checklist vendége volt.
Mi történik Törökországban?
