Teherán szerint az Egyesült Államokkal az Irán atomprogramjáról folyó tárgyalások Ománban folytatódnak - számolt be az IRNA iráni állami hírügynökség kedden.
A Fehér Ház konstruktívnak és pozitívnak minősítette az iráni atomprogramról a teheráni kormány küldöttségével szombaton Ománban tartott első egyeztetést, a következőt egy hét múlva tervezik.
Évtizedek óta működnek Irakban síita félkatonai szervezetek, amelyek nagy hatással voltak Bagdad politikájára is. A fegyveres csoportok jelentős része a szomszédos Irán irányítása alatt áll, ezzel pedig segít Teheránnak amolyan „meghosszabbított kézként” elérni a Közel-Kelet távolabbi területeire is, miközben tökéletes álcaként is működnek. Donald Trump amerikai elnök egyre fenyegetőbb üzenetei miatt mostanra már az is felmerült, hogy a háború elkerülése érdekében inkább feloszlatnák ezeket a milíciákat. Elemzésünkben annak járunk utána, hogy melyek ezek az alakulatok, és pontosan mekkorát veszítene a megszüntetésükkel a síita hatalom.
NATO-t aggasztja annak veszélye, hogy Oroszország a közeljövőben atomfegyvert telepít a világűrbe - nyilatkozta Mark Rutte.
Donald Trump elnök kemény figyelmeztetést küldött Iránnak a nukleáris programjával kapcsolatban, miközben az amerikai és iráni delegációk szombati tárgyalására készülnek.
Az Egyesült Államok nem tájékoztatta az európai országokat az Ománban zajló nukleáris tárgyalásokról, mielőtt Donald Trump elnök kedden bejelentette azokat, annak ellenére, hogy az európai partnerek kulcsszerepet játszhatnak az ENSZ-szankciók esetleges újbóli bevezetésében Teheránnal szembe - írta meg a Reuters.
Az ukrajnai konfliktus miatt lehetetlen lesz a következő évtizedekben nukleáris lefegyverzésen gondolkozni, sőt, még több ország jut majd atomfegyverhez és ezeknek rombolóereje minden korábbinál nagyobb lesz – fejti ki Telegram-csatornáján Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök.
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok közvetlen tárgyalásokat kezdett Iránnal az ország nukleáris programjáról, és hangsúlyozta, hogy Teherán nem juthat atomfegyverekhez - tudósított a Sky News.
Időről időre az egész világ felfigyel arra, hogy Kína egyre látványosabban mocorog a Távol-Keleten, Peking késznek mutatkozik arra, hogy akár katonai úton, de egyszer és mindenkorra „lezárja” Tajvan felügyeletének kérdését. Az elmúlt években ez kifejezetten „slágertémává” vált, a felemelkedő nagyhatalom minden létező fórumon hangoztatja, hogy belátható időn belül szeretnék, hogy a „két Kína” egy felügyelet alá kerüljön, méghozzá a pekingi kormány irányítása alatt. Tajvan a múltban is igyekezett ellenállni az egyre súlyosabb nyomásnak, ehhez pedig elég sokáig hajlandóak lettek volna elmenni, a nukleáris fegyverek kifejlesztését sem tartották elvetendőnek, ennek pedig egy kevésbé ismert sztorija is van. A közelmúlt eseményeinek fényében a történet pedig jóval izgalmasabb megvilágításba kerül.
A múlt hét óta egyre több baljós hír látott napvilágot arról, hogy Donald Trump amerikai elnök akár fegyverrel is hajlandó lenne kikényszeríteni Irán visszatérését az úgynevezett atomalkuhoz. Washington egyre komolyabb mennyiségű fegyverzetet kezdett el felhalmozni a környéken, a Fehér Házból és Teheránból is egyre keményebb nyilatkozatok érkeznek, pedig azt már régóta tudni lehet, hogy a perzsa államnak egyáltalán nem hiányzik most egy komolyabb fegyveres konfliktus. Nézzük, miről is van szó pontosan.
Irán atomfegyvert fog fejleszteni, ha területét megtámadja az Egyesült Államok – idézi Ali Hamenej ajatollah tanácsadóját a France 24.
Richard Grenell, az amerikai elnök különleges küldetésekkel foglalkozó elnöki megbízottja a közösségi médiában tett közzé egy bejegyzést a meglátásairól.
A brit Trident tengeralattjáró csapásmérő képességeiről hozott le cikket a Telegraph, orosz lapok nyílt fenyegetésként értelmezték a dolgot. A kiváltó ok az volt, hogy egy nyugalmazott brit a cikkben orosz városok elpusztításáról beszélt.
Oroszország meghívja az Egyesült Államok képviselőit a biztonsági kérdésekért felelős vezetők májusi nemzetközi találkozójára - közölte újságírókkal Szergej Sojgu, az orosz biztonsági tanács titkára csütörtökön Moszkvában.
Két hónap múlva, május 18-án tartják a lengyelországi elnökválasztás első fordulóját, a pártok és jelöltjeik már kampányüzemmódba kapcsoltak. Donald Trump elnöksége, az amerikai–európai viszony megromlása és az ukrajnai háború árnyékában a külpolitikai témák talán minden korábbi államfőválasztásnál fontosabb szerepet játszanak most. Donald Tusk miniszterelnök számára kulcsfontosságú lenne, ha az ő jelöltjük, Rafał Trzaskowski varsói polgármester kerülne az elnöki székbe, és megszűnne a kellemetlen „társbérlet”, amely akadályozza, hogy a kormány maradéktalanul végrehajthassa programját. A fő ellenzéki erő, a konzervatív PiS egy jobbára ismeretlen történészt épít fel jelöltjeként, de esélyeik egyre rosszabbak, miután megállíthatatlanul látszik előretörni a szélsőjobboldal vezetője, Sławomir Mentzen.
Oroszország 2023 őszétől látványosan elkezdett közeledni Észak-Koreához, ez pedig alaposan felkavarta a geopolitikai helyzetet a Távol-Keleten. Phenjan korábbi elszigeteltsége fellazult, ráadásul a világ egyik legfontosabb hatalmával kötött fontos védelmi szerződést. Az azóta eltelt időszakban a legtöbb elemzés a rezsim katonáinak harctéri jelenlétét emelte ki Kurszknál, valamint a fegyverszállításra fókuszáltak. A háttérben közben Moszkva fontos segítséget ad a diktatúra fegyverkezéséhez, ezzel alaposan felborítva a térségi erőviszonyokat.
Csendes, de mínuszos kereskedést hozott a csütörtök.
Május 23-ig várnak választ.
A lépés hátterében a létszámcsökkentések állnak.
Begyorsultak a célárvágások..
Estek a piacok a beszéd hatására.
Nagymamáink receptjével ér el nemzetközi sikereket a magyar márka.
Egyre nő a közvetett veszteség, a tejiparban és a sertéságazatban is jelentősek a fennakadások.
