Mára biztossá vált: plusz pénzt kapnak a nyugdíjasok

Tovább gyorsult az infláció - derült ki a héten. A magasabb áremelkedési adatok hatására az elemzők sorra elkezdték feljebb húzni az egész évre vonatkozó inflációs várakozásukat.

A közgazdászok friss várakozása szerint sokkal inkább 5-6% között lehet a 2025-ös átlagos áremelkedési ütem. Érdemes azt is megemlíteni, hogy a februári, vártnál magasabb inflációs adat megjelenése előtt a Portfolio által megkérdezett elemzők konszenzusa 5% volt az idei évre. Vagyis nagyon valószínű, hogy a friss adat miatt sokkal inkább magasabban, valahol 5,5% körül lesz az éves átlagos infláció, Virovácz Péter, az ING Bank szenior közgazdásza például már 5,6%-os pénzromlási ütemet vetít előre.

Nagyon úgy tűnik, hogy a kormány is készül az idei inflációs előrejelzésének módosítására, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az árrésstopról szóló keddi háttérbeszélgetésen úgy fogalmazott, hogy a teljes infláció márciusban 5%-ra csökkenhet, évv végére lehet 4% körül az árak év/év alapú növekedése. Ez pedig azt is jelenti, hogy az éves átlag sem lehet ott, ahogyan azt a kormány eredetileg számolta: az idei költségvetést tavaly ősszel 3,2%-os inflációval tervezték meg.

Nem kizárt tehát, hogy éves átlagban az eredeti tervekhez képest egy 2-2,3 százalékpontos inflációs többlet alakul ki 2025-ben.

Ez pedig a nyugdíjasok szempontjából nem mellékes információ.

Farkas András nyugdíjszakértő, a Portfolio On The Other Hand rovatának rendszeres külsős szerzőjének cikkéből tudjuk: 2025. január 1-jei 3,2%-os nyugdíjemelés után az átlagnyugdíj 2025. januárban 241.923 forintra, a medián nyugdíj 213 ezer forintra emelkedett. 

Ha abból indulunk ki, hogy az éves átlagos infláció 5,5% körül lehet, akkor az 2,3 százalékponttal haladná meg a 2025-re érvényes kormányzati várakozást. Ha pedig ezt elfogadjuk, akkor ez a gyakorlatban azzal járhat (amennyiben a tervezettnél magasabb éves inflációs ütem kitart augusztusig), hogy

a nyugdíjasok kompenzációban részesülhetnek a vártnál magasabb infláció miatt idén novemberben.

Az átlagnyugdíj szintjén a 2,3 százalékpontos korrekció havi szinten 5600 forintos pluszt jelent. Ha beigazolódnak ezek a várakozások (tervezettnél magasabb infláció) idén, akkor a kormánynak döntenie kell erről a korrekcióról, és ha ez a döntés megszületik, akkor az érintettek novemberben egyszeri korrekcióban részesülnek (visszamenőlegesen az addigi 10 hónap + a 13. hónap nyugdíjára vetítve), valamint a novemberi nyugdíjukat már a megemelt összegben kapják kézhez novemberben. Az átlagnyugdíj szintjén az egyszeri kompenzáció összege számításaink szerint (2,3 százalékpontos inflációs többlet esetén) 61 200 forint körül lehet.

Makroszempontból sem mellékes tételről beszélünk, ugyanis egy ilyen nyugdíjkorrekció 165 milliárd forintba kerülhet a költségvetés számára. Ez a GDP arányában 0,2 százalékpontnál is kisebb egyenlegromlást eredményezhet (ha a kormány nem kompenzálja ezt az egyenleg javítása érdekében).

Érdemes azt is kiemelni, hogy a kormány az esetleges nyugdíjkorrekciót és pótlólagos emelést (az augusztusi inflációs számok után) az ősz elején kezdheti el kommunikálni, alig néhány hónappal a 2026 tavaszán esedékes parlamenti választások előtt, ami akár jól is jöhet a kormánypártok népszerűségének javítása érdekében. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a korrekciós mechanizmus nyomán előálló többlet nyugdíjjuttatást nehezen lehet ajándékként értelmezni, hiszen ez a kormány törvényből következő kötelezettsége.

A fentiek alapján novemberben esedékes nyugdíjkorrekció mellett ősszel érkezhet az időskorúak számára az áfa-visszatérítés is bizonyos élelmiszerek esetén.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images