Bassár el-Aszad szíriai elnök rendszerének 2024 decemberi bukása óta Ankara a regionális geopolitika legnagyobb nyertesének számít. Törökország igencsak szoros kapcsolatokat ápol a Hajat Tahrír al-Sham (HTS) által vezetett ideiglenes kormánnyal, ami megerősítette pozícióját a térségben. A jelenlegi helyzet egyik kulcskérdése a Szíriai Demokratikus Erők (SDF) jövője, amely jelentős területeket ellenőriz az ország északkeleti részén. A csoport ugyanis ellenséges viszonyban van a törökökkel, de az új damaszkuszi vezetéssel sem ápolnak szívélyes kapcsolatokat. A vita legnagyobb oka, hogy mindkét fél követeli az SDF-en belül a Kurdisztáni Munkáspárthoz (PKK) kötődő elemek eltávolítását és a csoport teljes lefegyverzését. Ahmed al-Sará de facto szíriai vezető nyilatkozatai egyértelművé tették, hogy az új vezetés nem tűri a megosztott vagy föderális államot.
Ragaszkodunk ahhoz, hogy egyedül az államnak kell ellenőrizni a fegyvereket Szíriában
- hangsúlyozta.
Recep Tayyip Erdogan török elnök határozott retorikája ellenére Ankara a jelek szerint inkább az árnyalt megoldást részesíti előnyben. Az ankarai székhelyű SETA agytröszt nemrégiben egy olyan forgatókönyvet javasolt, amelyben amerikai és török tisztviselők együttműködhetnének egy erőszakmentes megoldáson. Hakan Fidan török külügyminiszter megerősítette Ankara álláspontját:
Elvárjuk az SDF-től, hogy száműzze soraiból a PKK kádereit és tegye le a fegyvert.
A helyzet megoldásának kulcsfontosságú eleme lehet a Törökország és a PKK bebörtönzött vezetője, Abdullah Öcalan között folyó tárgyalások. Helyi források szerint Öcalan hamarosan egy videónyilatkozatot tehet közzé, amelyben a PKK-t a lefegyverzésre szólítja fel. Bese Hozat, a PKK egyik magas rangú tisztviselője szerint „Öcalan nagyon keményen dolgozik a kurd kérdés megoldásán és Törökország demokratizálásán”. Az ankarai döntéshozók a lefegyverzés mellett a kurd menekültek visszatérését is szeretné elérni Északkelet-Szíriába, valamint a kurd rivális politikai pártok visszailleszkedését a régióba. Törökország arra bátorította Maszúd Barzanit, az iraki kurdisztán korábbi elnökét, hogy találkozzon az SDF vezetőjével, és sürgesse az együttműködést Damaszkusszal.
Egy török forrás, aki ismeri Ankara gondolkodását, így fogalmazott:
Ankara lényegében azt akarja, hogy a Demokratikus Unió Pártja (PYD), az SDF politikai szárnya nemzeti politikai párttá alakuljon, amely részt vesz a demokratikus választásokon, és a nemzetgyűlésen keresztül képviseletet kap Damaszkuszban.
A folyamatban lévő tárgyalások ellenére vannak arra utaló jelek, hogy Törökország katonai megoldásra is készül. Ezt megerősítendő Jahja Bostan, a Jeni Szafak rovatvezetője nemrégiben arról számolt be, hogy a katonai és hírszerzési együttműködés elmélyülésére lehet számítani, ami már egy közelgő katonai beavatkozást készíthet elő. Korábban több olyan beszámolót is lehetett olvasni, hogy Ankara azonnal véget szeretne vetni a kurdok térségi hatalmának és azonnal megindulhatnak az általa támogatott szíriai felkelő katonák, amelyeket a NATO egyik legerősebb országának számító Törökország erőteljesen megtámogatna, akár direkt beavatkozással is. Ez egyelőre elmaradt, de a helyzet továbbra is nagyon feszült, szinte bármelyik pillanatban elpattanhat a szikra, ami véres háborút robbantana ki.
Címlapkép forrása: Rami Alsayed/NurPhoto via Getty Images
