Közel 50 év után a szíriai Aszad-rendszer egyik pillanatról a másikra megbukott. Bár voltak jelek, melyek ebbe az irányba mutattak, a gázai és a libanoni háború, a kétszeri közvetlen izraeli-iráni csapásváltás, valamint a globális környezetben Oroszország ukrajnai háborúja, illetve az amerikai elnökválasztás árnyékában Szíria, úgy tűnt, legalábbis nyugvóponton van, és mint ilyen, nem került a nemzetközi figyelem középpontjába. Egészen addig, míg a szíriai kormánnyal szembenálló fegyveres csoportok, élükön a Haj’at Tahrír as-Sámmal rajtaütésszerűen el nem foglalták Szíria második legnagyobb városát, Aleppót, majd egy villámhadjárat keretében Homszot, Hamát és végül a fővárost, Damaszkuszt.
A szíriai konfliktus újabb fordulata nyomán több mint 100 000 ember menekült a kurdok által igazgatott észak-szíriai területekre. A menekülthullámot a frakciók közötti harcok elfajulása és a Bassár el-Aszad volt elnökhöz hű erők összeomlása utáni megtorló támadásoktól való félelem váltotta ki - közölte a The Guardian.
Bassár el-Aszad szír elnök elűzése után nyitott kérdés volt, hogy mi fog történni az ország északkeleti harmadát irányításuk alatt tartó, az elnököt megbuktató szervezetekkel alapvetően ellenséges viszonyt ápoló kurdokkal. A Kurdistan24 közleménye alapján meglépték a váratlant, és nyitottnak mutatkoznak a lázadókkal való együttműködésre.
Az Egyesült Államok és Törökország megállapodást kötött a kurd erők kivonásáról a szíriai Manbidzs városából. A megegyezés értelmében az amerikai támogatást élvező kurd milíciák elhagyják a stratégiai fontosságú települést és annak környékét. A lépés jelentős előrelépést jelenthet a térség stabilizálása felé.
Nagyon úgy néz ki, hogy az Eufrátesz térségét is elkezdték feladni a szír kormányerők: a kurd többségű Szír Demokratikus Erők (SDF) két várost is elfoglaltak a folyó déli partján, illetve megszerezték a Deir Ez-Zor melletti repteret is.
Több légitámadást és tüzérségi támadást is végrehajtott az elmúlt 24 órában a török haderő Szíria északkeleti, kurdok által uralt régiójában.
A szír ellenzéki erők múlt szerdai offenzívája mostanra kezd egy totális mindenki-mindenki ellen háborúra hasonlítani. Beszálltak a harcokba a kurdok, az izraeli légierő, de a török tüzérség is.
Szíria az elmúlt 13 évben még jóindulattal sem volt békés országnak nevezhető, a 2020-as török Tavaszi Pajzs hadművelet óta relatíve alacsony intenzitással folytak a harcok. Múlt szerdán aztán ez a helyzet egy pillanat alatt megváltozott, amikor a törökök által támogatott Hajat Tahrir al-Sham offenzívát indított a szír kormányerők által 2016-ban visszafoglalt Aleppó ellen. Az országban most teljes a káosz, fegyveres frakciók majd egy tucatja lövi egymást. Cikkünkben kísérletet teszünk ennek a helyzetnek a tisztázására.
Sorra jelennek meg a videók az X-en (korábban Twitter) arról, hogy kormánybarát arab törzsek komoly támadást indítottak a döntően kurdokból álló Szíriai Demokratikus Erők (SDF) ellen az Eufrátesz mentén. Egy híres amerikai bázis is veszélyben van.
Törvénytelenül fosztották meg a helyhatósági választáson aratott győzelmétől a legjelentősebb kurdbarát párt polgármesterjelöltjét a törökországi Van városában, mandátumát pedig önkényesen adták oda az országot vezető Recep Tayyip Erdogan elnök pártja, az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) jelöltjének - közölte kedden a jelöltet indító DEM párt.
Dróntámadás ért a kelet-szíriai Deir-ez-Zór tartományban egy kurdok ellenőrizte amerikai támaszpontot, hét fegyveres meghalt, körülbelül húszan megsebesültek - jelentette be hétfőn az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) nevű aktivistahálózat.
Tobias Billstrom svéd külügyminiszter szerda délelőtt azt nyilatkozta, hogy Törökország "heteken belül" ratifikálhatja a skandináv ország NATO-csatlakozását - Írja a Reuters
Az izraeli-palesztin konfliktus kiújulásával ismét gyakran kerül elő az iráni Kudsz-alakulat neve a sajtóban. A legtöbb nyugati hatalom által terrorszervezetként nyilvántartott intézmény egyszerre tölt be hírszerzési és különleges műveleti funkciókat, de mi is pontosan a Kudsz, hol aktívak és miért tart tőlük a fél világ? Lássuk.
Átfogó támadást hajtott végre Törökország a főleg kurd milíciákból álló Szíriai Demokratikus Erők (SDF) infrastrukturális központjai, katonai támaszpontjai ellen a hétvégén.
A török külpolitikával foglalkozó cikksorozatunk második részében arra próbálunk meg választ adni, hogy Ankara miért érdeklődik olyan kiemelten a háborúk sorozata által romba döntött, a pusztításból éppen felocsúdó korábbi nagyhatalom, Irak iránt. Bagdad a Közel-Kelet egyik nagyágyújából vált a túlélésért küzdő entitássá, ahol a szíriaihoz nagyon hasonló helyzet állt elő: kurd milíciák, kormányválságok, iráni jelenlét nehezíti Erdogan elnök manőverezését.
A modern Törökország megszületése óta mutatkozó jelenség az, hogy Ankara lényegében az összes szomszédjával, regionális vetélytársával, de még globális hatalmakkal is képes bármelyik pillanatban ellenségeskedni: katonák Szíriában és Irakban, lelőtt orosz vadászgép, állandó vita Washingtonnal. Cikksorozatunkban megpróbálunk választ adni arra a kérdésre, hogy miért is van rendkívül komplex helyzetben a feltörekvő nagyhatalom. Az első részben a török-szír kapcsolatok kerülnek górcső alá.
Egyre nehezebb helyzetben Kijev.
Az amerikai elnök a CPAC konferencián beszélt.
A fentanil-válságról és az ukrajnai háborúról tartottak megbeszélést.
Erős megosztottságot eredményezett a lépés a tagállamok között.
Sok kérdést vet fel Orbán Viktor miniszterelnök bejelentése.
A „woke” kiadások lefaragása csak elhanyagolható része volt a teljes költségcsökkentésnek.
A magyar bankoknak lépniük kell!
Attól függ, mit nézünk.
Rossz hírek jöttek az iparból.
