A koronavírus fertőzést követő hosszú távú fizikai és mentális tünetekről kevés biztos információ áll a kutatók rendelkezésére, ezért ez a terület nagy érdeklődést vált ki a tudományos körökben.
A Cell Host & Microbe folyóiratban publikált tanulmányban a kutatók egy új, mesterségesintelligencia-alapú képalkotó technikát alkalmaztak, amely lehetővé tette a vírusfehérjék háromdimenziós megjelenítését a szövetmintákban. A kutatási eredmények szerint
a vírus tüskefehérjéinek koncentrációja jelentősen megemelkedett a fertőzöttek koponyájának csontvelőjében és az agyhártyában, amely még évekkel a fertőzés után is kimutatható volt.
A tüskefehérje a vírusok felszínén található fehérjetípus amelynek segítségével a kórokozó képes bejutni a személy emberi szervezet sejtjeibe. A koronavírus elleni mRNS-alapú vakcinák ilyen fehérjéket juttatnak az emberi szervezetbe, amivel lényegében "megismertetik" az immunrendszert a vírussal.
Ali Ertürk professzor, a tanulmány egyik vezető szerzője szerint a Covid-fertőzéssel az agyhártyába jutó és évekig ottmaradó tüskefehérje hozzájárul a betegség által okozott neurológiai tünetekhez.
Ez magában foglalja az agy felgyorsult öregedését, ami az érintett egyéneknél potenciálisan öt-tíz évnyi egészséges agyműködés elvesztéséhez vezethet
- magyarázta a szakember.
A kutatók azt is megállapították, hogy az mRNS-vakcinák jelentősen csökkentik a koronavírus fertőzést követő tüskefehérje felhalmozódását az agyban. Az egerekkel végzett kísérletek során az oltott egyedek mintegy 50%-kal alacsonyabb tüskefehérje-szintet mutattak az agyszövetben és a koponya csontvelőjében, mint az oltatlan állatok.
Ezzel az új, AI-alapú módszerrel a szakemberek szerint új lehetőségeket nyitnak a koronavírus hosszú távú neurológiai hatásainak diagnosztizálására és kezelésére.
Címlapkép forrása: Portfolio
