Franciaországban a politikai feszültségek új szintre léptek, ahogy Michel Barnier miniszterelnök kormányáról szerdán bizalmatlansági szavazáson döntenek a nemzetgyűlésben, amit nagy valószínűséggel el is fog veszíteni – számolt be a Les Echos.
Ez lenne az első alkalom 1962 óta, hogy egy francia kormány ilyen megalázó vereséget szenved a parlamentben.
Barnier, aki Emmanuel Macron elnök szeptemberi kinevezését elfogadva vezeti a kormányt, a politikai válság közepette próbálta elfogadtatni a költségvetési terveket, hogy orvosolja a francia pénzügyi hiányt, de erőfeszítései eddig nem jártak sikerrel.
A helyzetet tovább élezte, hogy Barnier hétfőn egy alkotmányos kiskaput kihasználva parlamenti szavazás nélkül fogadott el egy szociális biztonsági finanszírozási törvényt. Ez azonban felháborodást váltott ki az ellenzék körében, amely azonnal bizalmatlansági indítványt nyújtott be ellene. A szavazás előtt a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés (Rassemblement National) és a baloldali Új Népi Front egyaránt jelezte, hogy meg kívánja buktatni a kormányt. Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés vezetője kijelentette:
A franciáknak elegük van abból, hogy folyamatosan megszorításoknak vannak kitéve.
Amennyiben Barnier kormánya valóban megbukik, Franciaország tovább sodródhat a politikai bizonytalanság felé. Az elnöki mandátummal 2027-ig rendelkező Macronnak új miniszterelnököt kell kineveznie, de a jelenlegi parlamenti erőviszonyok miatt nehéz lesz stabil kormányt létrehozni. A centristák, a baloldali koalíció és a szélsőjobboldal közötti mély politikai szakadék tovább bonyolítja a helyzetet. A Nemzeti Tömörülés várhatóan kemény alkupozícióból indul, amely jelentős engedményeket követelhet az új kormánytól.
A politikai válság gazdasági következményei már most érezhetők. A pénzpiacok idegesen reagálnak a bizonytalanságra;
a CAC40 index hétfőn 0,2%-os csökkenést mutatott, és a francia államkötvények kockázati prémiuma pedig továbbnőtt.
Hogy jutottunk el a költségvetési és kormányválságig?
Bár Franciaország még nincs a görög adósságválsághoz hasonló helyzetben, a pénzügyi piacokon már olyan spekulációk is megjelentek, hogy a francia gazdaság a politikai instabilitás miatt gyengülhet. Az Európai Bizottság is aggódik: a túlzottdeficit-eljárás alatt álló Franciaország 5%-ra kívánta csökkenteni GDP-arányos hiányát jövőre, de a kormány összeomlása miatt ez a terv veszélybe került.
Az RN és a baloldali NFP egyaránt határozott követeléseket fogalmazott meg Michel Barnier kormányával szemben a 2025-ös költségvetés elfogadása kapcsán.
A Nemzeti Tömörülés követelései:
- Nyugdíjak indexálása az inflációhoz: Marine Le Pen, az RN vezetője, követelte, hogy a nyugdíjakat 2025 januárjától teljes mértékben igazítsák az inflációhoz, elutasítva a kormány javaslatát, amely a nyugdíjak emelésének elhalasztását irányozta elő. CNEWS
- Gyógyszertámogatások megtartása: Az RN ellenezte a gyógyszerek támogatásának csökkentését, és követelte, hogy a kormány vonja vissza a gyógyszertámogatások csökkentésére vonatkozó terveit. CNEWS
- Villamosenergia-adó emelésének eltörlése: Az RN sikeresen elérte, hogy a kormány visszavonja a villamosenergia-adó tervezett emelését, amelyet a nemzetgyűlés első olvasatban el is távolított a javaslatból. CNEWS
A francia pénzügyminiszter, Laurent Saint-Martin azt közölte, hogy az RN követelései 10 milliárd euró pluszköltséget jelenthetnek a jövő évi büdzsének.
Új Népi Front követelései:
- Az NFP, amely magában foglalja a szocialistákat, a kommunistákat, a zöldeket és a radikális baloldaliakat, követelte a kormánytól, hogy hagyjon fel a megszorító intézkedésekkel, és helyezze előtérbe a szociális igazságosságot és a közszolgáltatások finanszírozását.
- Az NFP különösen ellenezte a szociális kiadások csökkentését és a közszolgáltatások privatizációját.
- Valamint a nyugdíjkorhatár-számítási módszernél a korkedvezmények visszahelyezését követelték.
Mik a francia kormány bukásának következményei?
Amennyiben a kormány megbukik, Emmanuel Macron elnöknek új miniszterelnököt kell kineveznie, és új kormányt kell alakítania.
Azonban a júliusban már kiírt előrehozott választások miatt az alkotmány értelmében Macron írhat ki új általános szavazást a következő nyár előtt, ami hetekig vagy akár hónapokig tartó politikai bizonytalansághoz vezethet.
Ez idő alatt a kormány ideiglenes intézkedésekkel biztosíthatja az állam működését, például egy „különleges törvény” révén, amely lehetővé teszi az előző évi költségvetés átmeneti alkalmazását.
Ez azonban aggodalmat kelthet Brüsszelben és a pénzpiacokon, mivel tovább növelheti az ország deficitjét.
A másik lehetőség, hogy Emmanuel Macron saját elnöki jogköreit kihasználva egy rendkívüli, rendeleti költségvetést erőltethet rá a következő kormányra. Ez azonban az államfői pozíciót is megingathatja az EU és az euróövezet második legnagyobb gazdaságában.
Címlapkép: Michel Barnier francia miniszterelnök a 2025-ös költségvetés parlamenti vitáján beszél a nemzetgyûlés párizsi üléstermében 2024. december 2-án. A fotó forrása: MTI Fotó/Mohamed Badra