A cipész maradjon a kaptafánál: árstabilitás és monetáris politika
"A kis infláció olyan mint csak kicsit terhesnek lenni - az infláció felnöveli önmagát és hamar átlépi a kicsinek vélt mértéket" - érvel Dian Cohen nemzetközi hírű közgazdász. Az előbbi idézet is jelzi, hogy az inflációval, melyet a gazdaság egyfajta lázmérőjének is tekinthetünk, komolyan kell foglalkozni. A hőemelkedés bizonyos fokú problémákat jelez, de tisztában kell lenni vele, hogy a hőemelekdésből hamar láz lehet. Természetesen többféle lázcsillapító létezik eltérő mellékhatásokkal, a monetáris politikának tehát jó orvosnak kell lennie, hogy ezeket a káros mellékhatásokat minimalizálni lehessen. A közgazdaságtan egyik nagy kérdése volt az elmúlt évtizedekben, hogy az inflációval ösztönözhetjük-e a gazdasági növekedést illetve ehhez kapcsolódóan annak leszorításával milyen hátrányok érik a gazdaságot. Mint arra az idei közgazdasági Nobel-díj mögötti kutatások is megadták a választ, hamis az a feltételezés, hogy az infláció gerjesztésével - a láz növelésével - a gazdasági aktivitás tartósan növelhető, a munkanélküliség csökkenthető. A monetáris politikának mint egyfajta speciális orvosnak elsődleges feladata a láz csökkentése, de a terápiánál az egész beteg állapotára figyelemmel kell lennie. Ha nincs láz, akkor nagyobb az esély a tartós felépülésre, a hosszú és egészséges életre.
