Nyugtalanító jelzést kapott az európai gázpiac: jöhet az újabb árzuhanás?

Az ázsiai földgázpiac figyelmeztetést küldött a globális gazdasági kilátásokra nézve:

A JKM, az ázsiai LNG piac meghatározó referenciaár-indexe 10%-os mínuszban nyitotta a szerdai kereskedési napot.

Így az ázsiai cseppfolyósított földgáz következő havi határidős ára a cikk írásakor 11,3 dollár/MMBtu.

Ebben a cikkben a dollár/MMBtu mértékegységet fogom használni annak érdekében, hogy az eltérő gázpiacok árazását megfelelően össze lehessen hasonlítani. ​Az MMBtu (Million British Thermal Unit) egy energia mértékegység, amelyet főként a földgáz és más energiahordozók hőtartalmának mérésére használnak.

Mindezt úgy, hogy a piac egyik legnagyobb gázimportőre, Kína tegnap még pozitív adatokat közölt gazdaságáról: a várt 5,2% helyett 5,4%-kal nőtt az idei első negyedévben a kínai GDP.

A növekedéshez hozzájárult a márciusi ipari termelés és a kiskereskedelmi forgalom élénkülése is, a részvénypiacok mégsem fogadták pozitívan a hírt. Ez azért történhetett meg, mert hiába a felülteljesítés, a nominális ütem ennél alacsonyabb, tehát továbbra is deflációban van az ázsiai óriásgazdaság. Ráadásul a hírt az is beárnyékolta, hogy Trump vámintézkedései miatt nagyon bizonytalan a piac, hogy az milyen hosszútávú hatással lesz a globális gazdaságra.

Márpedig a kínai gazdaság motorja az export, így a globális kereslet visszaesése erőteljesen rányomja majd a bélyegét az ország teljesítményére. Ez pedig az energiahordozók árát is befolyásolhatja, hiszen a világ egyik legnagyobb felvevőpiacát érinti a gyengülés.

De miért bír mindez jelentőséggel Európa számára?

Azért, mert az európai gázpiac egyre jobban támaszkodik az LNG forrásokra az orosz gázról való leválási célok miatt. Ez pedig azt is jelenti, hogy az egyéb helyekről érkező mennyiségekért versenyeznie kell az EU-nak az ázsiai régióval - Dél-Koreával, Japánnal és Kínával. A vezetékes földgáztól eltérően a tartályhajókban szállított cseppfolyósított földgáz könnyen átirányítható, így a hosszútávú szerződésekkel le nem foglalt kapacitások (főleg a spot piac) oda érkeznek legtöbbször, ahol többet fizetnek értük. A lényeg tehát az, hogy ha Ázsiában visszaesik a kereslet, és az LNG-t csak alacsonyabb áron hajlandók megvásárolni, a termelők egy része inkább az európai piac felé irányíthatja a szállítmányokat, amennyiben ott kedvezőbb árakat találnak.

Jelenleg a spread,

tehát annak a mutatója, hogy mekkora az eltérés az európai referencia-árindex (TTF) és az ázsiai között (JKM) nagyjából nulla,

tehát mindkét piacra azonos tőzsdei árakon lehet LNG-t exportálni. De a mai esést megelőzően, április elejétől kezdve az ázsiai piacon nagyjából 2–2,5 dollár/MMBtu-val drágábban lehetett beszerezni az LNG-t az európaihoz képest.

Azt is érdemes megnézni az S&P Global számításai alapján, hogy hogyan alakultak az árazásbeli eltérések az elmúlt időszakban:

• 2022-ben az európai TTF különbözete Ázsiához képest átlagosan 8 dollár/MMBtu volt. A legnagyobb eltérés 26 dollár/MMBtu volt, ami azt jelzi, hogy az európai árak jelentősen magasabbak voltak az ázsiai áraknál ebben az időszakban. Ez főleg az energiapiaci-sokknak köszönhető, ami az orosz-ukrán háború kitörését követő időszakban volt jellemző.
• 2024 első felében (január-szeptember) az árak jelentősen közeledtek és átlagosan már csak 1 dollár/MMBtu volt az eltérés az ázsiai gázpiac javára.

Természetesen a kitermelőknek, kereskedőnek figyelembe kell venni a szállítási távolságokat, az elpárolgás okozta veszteségeket és egyéb költségeket is, amelyek miatt nullás érték esetén sem lehet teljesen egyenlő a piaci árazás.Továbbá a kereslet-kínálati viszonyok mellett több tényező is befolyásolja a gázpiaci árakat, mint például az árupiacokat is egyre jobban bekebelező piaci spekuláció is:

Ha a spread alapján a piaci szereplők azt érzékelik, hogy Európa hajlandó magasabb árat fizetni az LNG-ért, akkor a szállítmányokat nagyobb eséllyel irányítják a kontinens felé – ami elvileg kedvező az EU számára, hiszen jelenleg jelentős mértékben támaszkodik ezekre a pótlólagos forrásokra. Az európai gázipari szervezet ugyanis nemrég arra figyelmeztetett, hogy a következő fűtési szezon biztonságos ellátása veszélybe kerülhet, ha nem sikerül időben elegendő mennyiséget betárolni a gáztárolókba.

A 2024–25-ös téli szezon hideg és kevésbé szeles időjárása miatt az Európai Unió gáztárolói a korábbi évekhez képest jelentősen lemerültek, ami azt jelenti, hogy a tavalyi fűtési szezont (ami április elsejéig tartott hivatalosan) 34,2%-os töltöttségen zárta az unió, ami az elmúlt évek értékeit jóval alulmúlta.  

A grafikonunkból az is jól kitűnik, hogy a márciusi bázist követően áprilisba megkezdődött a visszatöltés, amely a 10 éves átlag felett alakul egy kicsivel.

Az Európai Bizottság célja, hogy a tagállamok december 1-ig elérjék a 90 százalékos töltöttségi szintet, amelyhez körülbelül 57 milliárd köbméter gáz betárolására lesz szükség az idei feltöltési időszakban. Ez jelentősen több földgázt jelent az előző évhez képest: körülbelül 25,8 milliárd köbméterrel nagyobb mennyiséget.

Ahogy az idei TTF-árfolyam is mutatja, az európai gázpiac már most is markáns csökkenő trendben van, hiszen az éves csúcshoz képest az árak csaknem megfeleződtek. Az extra kínálat megjelenése az európai gázpiacon pedig

további lefelé irányuló nyomást gyakorolhatna a TTF árjegyzésére.

Főleg akkor, ha a globális – és ezzel együtt az európai – ipari aktivitás tovább gyengül, mivel ez ellensúlyozhatná az uniós földgáztárolók miatt jelentkező többletkeresletet. Azonban Európának egyelőre szerencséje van, hiszen a JKM jelenlegi árjegyzése az elmúlt két év átlaga alatt mozog, így relatíve egyensúlyi állapot van a két piac között a TTF gyengélkedése mellett is.

Korábban arról is írtunk, hogy paradox módon nem feltétlenül kedvező az Európai Unió számára, ha a földgáz tőzsdei ára tartósan alacsony marad. Az LNG-szállítmányok szállítási rugalmassága miatt, az ázsiai átlag LNG árazást figyelembe véve ugyanis létezhet egy körülbelül 40 euró/MWh (nagyjából 12,7 dollár/MMBtu) körüli lélektani árszint, amely alatt – a szállítási útvonal és szerződési feltételek függvényében – nem feltétlenül térül meg a szállítás Európába. Ha az árak tartósan ez alá süllyednek, az a szállítmányok elmaradását és ezzel együtt az ellátásbiztonság gyengülését is eredményezheti a régióban.  

Tehát ez a kényes egyensúlyi helyzet komoly koordinációt és előrelátó piaci szabályozást igényel annak érdekében, hogy a kontinens a következő téli időszakokban is versenyképes maradjon a globális LNG-piacon és mindezt úgy, hogy az ellátásbiztonságot fenyegető kockázatokat is megszűrje közben az EU.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ