Újra drágult a magyar cégeknek az áram, miközben olcsóbb lett a gáz – Ez meg hogyan lehetséges?

A napokban frissítette a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a tavalyi második félévre vonatkozó nem-lakossági gáz- és áramár statisztikáit, amelyeket bizonyára az Eurostatnak is kiküldött, de ott az energiastatisztikában még nem hozták nyilvánosságra a tagállami adatokat. Emiatt a tavalyi második félévre még nem tudunk tagállamok közötti összehasonlításokat végezni (a tavalyi első félévben Magyarországon volt az egyik legmagasabb a céges gáz- és áramár), de így is nagyon érdekes, amit a magyar idősorokra pillantva látunk. (Jelen cikkünkben kizárólag a háromfajta statisztikai árszint közül az elsővel, azaz az adók nélküli nettó energia egységárral foglalkozunk a leginkább jellemző éves fogyasztási sávokban.)

Amint az alábbi két ábrán látjuk:

eltérő pályán haladt a tavalyi második félévben a magyar nem-lakossági gázár és az áramár: előbbi 6-11%-kal csökkent, míg utóbbi 7-24%-kal ugrott a jellemző fogyasztási sávokban.

A nem-lakossági gázárak esetén négy fajta éves fogyasztási sávot mutatunk be, és amint az alábbi ábrán láthatjuk: folytatódott, bár lassult a gázár csökkenési trendje. Sőt a 3922-39215 köbméter (100 ezer és 1 millió gigajoule) közötti éves fogyasztási sávban már több félév óta lényegében stagnál az egységár (fekete vonal), a tavalyi második félévben pedig 0,7%-os emelkedés következett be. Ez arra utal, amelyet az alábbiakban érzékeltetünk, hogy a tavalyi második félévi nagykereskedelmi (tőzsdei) gázár emelkedés valamelyest beszűrődött ebbe a fogyasztási tartományba, valószínűleg a gázbeszerzési szerződéseken belül a nagyobb arányban jelen lévő indexált (a tőzsdei piaci árakat követő) árazási megoldások miatt. A többi fogyasztási sávban viszont valószínűleg nagyobb a fix áras szerződések aránya, így a piaci áremelkedés nem, vagy csak kevesebb cég esetén szűrődött be, és ezért az átlagár tovább tudott süllyedni.

A nem-lakossági gázárak tavalyi második féléves 6-11%-os átlagos csökkenésével párhuzamosan az áramárak 7-24%-kal ugrottak, és

ez az eltérő irányú mozgás elsőre meglepő lehet, de lehet mögötte magyarázatokat találni, lásd alább.

A nem-lakossági áramáraknál öt fajta éves fogyasztási sávot vizsgálunk, és mind az öt esetén emelkedés következett be, a legnagyobb mértékű egyébként a legnagyobb éves fogyasztással jellemezhető fogyasztói körökben történt. Ez szintén arra utal, amelyet az előbbiekben már említettünk, hogy a tőzsdei mozgásokat lekövető indexált áramvásárlási szerződések nagyobb aránya, illetve a tavaly őszi extrém áramár környezet hatása együttesen szűrődhetett be a tavalyi második félévi szerződéses árakba, emelve az egyes fogyasztási sávok átlagos árszintjét.

A MEKH a közelmúltban teljesen átalakította a havi piacmonitoring riportok tartalmát, illetve szemléltetését, és az adatvizualizációs felületről könnyen elérhető gáz- és áramár alakulási adatbázisokban jól látszik, hogy a tavalyi második félévben mind a nagykereskedelmi tőzsdei gázárak (TTF és CEEGEX), mind az áramárak (EPEX és HUPX) emelkedtek. Ebben ellátásbiztonsági, illetve időjárási tényezők (pl. tartós sötétszélcsend a tavaly őszi időszakban Európa nagy részén, amikor nem fújt a szél és nem sütött a nap, és sokszor voltak elképesztően magas árszintek a másnapi piacokon is) lényeges szerepet játszottak, és ezek hatásai az említett változó áras/fix áras szerződési arányok mentén beszűrődtek a kiskereskedelmi átlagárakba is, az erősödő energiakereskedői verseny mellett is.

A német másnapi (DAM) nagykereskedelmi áramár emelkedése a mi régiónk árait is feljebb tolta, sőt amint többször megírtuk: a tavaly őszi kifeszített helyzetekben (a megugró áramkeresletet csak extrém árak mellett lehetett kielégíteni) olykor

a magyar másnapi áramár volt a legdrágább egész Európában.

A fenti nagykereskedelmi gáz- és áramár emelkedések az alábbi ábrákon jól érzékelhetően azt eredményezték, hogy beszűkült a különbség a nagykereskedelmi árak és kiskereskedelmi értékesítési átlagárak között, feltehetően szűkítve az energiakereskedők profitját, illetve feljebb tolva a kiskereskedelmi átlagárakat is.

A fenti ármozgásokkal párhuzamosan a kiskereskedelmi piacon a verseny erőssége a tavalyi év végén, a negyedik negyedévben erősödni látszott a MEKH alábbi grafikonjai szerint, hiszen

csökkent a top5 szereplő piaci részesedésének mértéke az új gázév elején, illetve az új áramév kezdetéhez közeledve.

A fenti témák is szóba kerülnek a Portfolio holnapi konferenciájának első, energiakereskedelmi kérdésekkel kapcsolatos szekciójában. Még nem késő regisztrálni itt.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images