Meglepő válasz jöhet Kínából az amerikai vámokra

Az amerikai elnök által bejelentett további 34%-os vámteher után a kínai Kereskedelmi Minisztérium felszólította az Egyesült Államokat az intézkedés visszavonására, és meg nem határozott ellenlépéseket helyezett kilátásba. Az átfogó amerikai intézkedés az Európai Uniót és jelentős ázsiai országokat is érintette.

A kínai export már az év elején 20%-os többletvámmal szembesült az USA-ban, így

a Kínából érkező szállítmányokra kivetett teljes vámtarifa 54%-ra emelkedett,

ami a Trump-adminisztráció által kivetett egyik legmagasabb érték. Az egyes termékcsoportokra vonatkozó tényleges ráta azonban eltérő lehet.

Bruce Pang, a CUHK Business School docense szerint azonban Kína rövid távú válasza nem a megtorló vámokban vagy hasonló intézkedésekben fog megnyilvánulni. Ehelyett az ország várhatóan saját gazdaságának fejlesztésére összpontosít az exportcélpontok és termékek diverzifikálásával, valamint a belföldi fogyasztás ösztönzésének fokozásával.

A világ második legnagyobb gazdasága szeptember óta fokozta ösztönző intézkedéseit a költségvetési hiány növelésével, a fogyasztási csereprogram bővítésével és az ingatlanpiaci visszaesés megállítására tett kísérletekkel. Hszi Csin-ping kínai elnök februárban találkozót tartott olyan technológiai vezetőkkel, mint az Alibaba alapítója, ezzel is támogatva a magánszektort.

Larry Hu, a Macquarie vezető Kína-közgazdásza szerint is Peking belföldi ösztönzőkkel fogja ellensúlyozni a vámok hatását, hogy továbbra is elérje a körülbelül 5%-os növekedési célt. A szakértő szerint Kína a megtorló vámok helyett inkább a kritikus ásványokra vonatkozó exportkorlátozások és a külföldi vállalatok vizsgálatának eszközét fogja alkalmazni.

A kínai gazdaság mintegy 20%-a függ az exporttól a Goldman Sachs szerint. A cég becslése alapján az új, körülbelül 60%-os amerikai vámok 2 százalékponttal csökkentenék a reál GDP-t, azonban továbbra is 4,5%-os GDP-növekedést prognosztizálnak az évre.

A korábbi Trump-érához képest jelentős különbség, hogy most nem csak Kína a célpont, hanem számos más ország is magas vámokkal szembesül az USA-ba irányuló exportja során. Ezek között vannak olyan országok is, mint Vietnam és Thaiföld, amelyek korábban alternatív útvonalként szolgáltak a kínai áruk amerikai piacra juttatásához.

Kína az elmúlt években jelentősen növelte kereskedelmét Délkelet-Ázsiával, olyannyira, hogy

a régió mára Peking legnagyobb kereskedelmi partnerévé vált,

megelőzve az Európai Uniót és az Egyesült Államokat. Az ASEAN tíz tagállama Kínával, Japánnal, Dél-Koreával, Ausztráliával és Új-Zélanddal együtt létrehozta a világ legnagyobb szabadkereskedelmi övezetét, a Regionális Átfogó Gazdasági Partnerséget (RCEP).

Címlapkép forrása: Portfolio