Itt egy grafikon, hogy mennyire sújthatja Magyarországot Donald Trump vámháborúja

Az Egyesült Államok bejelentett vámintézkedései drámai feszültségnövekedést jelentenek a kereskedelempolitikában, a legrosszabb forgatókönyvet váltják valóra, hiszen még a Donald Trump által a kampány során ígért általános vámoknál is tovább megy. - írja a Coface. A lépés valószínűleg számos kereskedelmi partner részéről megtorlást vált ki, Kína és az EU máris válaszlépéseket ígért. Az egyik legfontosabb kérdés az, hogy a kormányzat vissza vonja-e ezeket a vámokat.

Bár a kétoldalú tárgyalások során a vámokat az alkupozíció erősítésére is fel lehet használni, Donald Trump eltökélt szándéka, hogy a vámokat a globális kereskedelemben a "versenyfeltételek kiegyenlítésére" használja, ez valószínűtlenné teszi, hogy ezek csupán a rövid távú megállapodások biztosításának eszközei legyenek. Továbbá a vámszintek meghatározására használt szabályok átláthatatlan és önkényes jellege valószínűleg sok kereskedelmi partnert elidegenít, ami valószínűbbé teszi az eszkalációt.

• Az általános vámok valószínűleg nem oldják meg a Fehér Ház által a kereskedelmi partnerekkel szemben megfogalmazott számos sérelmet.
• A makrogazdasági fronton a kereskedelempolitikával kapcsolatos, már most is megnövekedett bizonytalanság valószínűleg fokozott óvatosságot eredményez mind a fogyasztói, mind az üzleti kiadások terén.
• A vámok általános emelése az import körében szinte minden termék árát megemeli - a terheket valószínűleg a külföldi gyártók, a hazai importőrök, a nagy- és kiskereskedők és a fogyasztók fogják megosztani.

Így jön ki a vámteher

Trump a vámokat sokoldalú politikai eszköznek tekinti, amely több célt is szolgál:

1. a kereskedelem egyensúlyának helyreállítása,
2. a gyártás visszahozása az USA-ba,
3. a költségvetési bevételek növelése és
4. diplomáciai eszközként való befolyásolás.

Az amerikai kormányzat által a javasolt vámok kiszámításához használt módszertanból kiderül egy alapvető feltételezés: a kereskedelmi hiány nagyrészt a "tisztességtelen" kereskedelmi gyakorlatok eredménye. Az alkalmazandó vámtétel meghatározásához a Fehér Ház egy sajátos képletet használt. Egy adott országgal szemben fennálló amerikai kereskedelmi deficitet elosztották a szóban forgó országból származó amerikai import értékével. Ezt a számot aztán megfelezik (10%-os alsó határértékkel), hogy levezessék a kivetendő vámtételt. Az Egyesült Államok kereskedelmi minisztériumán honlapján található formában ez így néz ki:

A bal oldalon a vámemelés mértéke látható, az "x" és "m" jelölik az adott országgal folytatott külkereskedelemben az exportot és az importot. A nevezőben tálalható két másik betű felelne azért, hogy a hiányból levezetett vámtétel lefeleződjön. A kormányzat leírása alapján tulajdonképpen arról lenne szó, hogy a ε és a φ együtthatók az import keresletre és vámokra vonatkozó árrugalmasságát határozzák meg, ezért a képlet elvileg azt tudná biztosítani, hogy az árba beépülő vámok hatására a külkereskedelmi hiány eltűnjön. Vagyis ez egy nagyon egyszerű egyensúlyi vámmérték-meghatározás. Hogy hány helyen csúszik félre egy ilyen képlet alapú vámmeghatározás, most nem vesszük számba (egyes termékek és országok kereskedelmének eltérő árrugalmassága, kivételek beépítése, 10%-os alsó határ stb.), csak azt jegyezzük meg, hogy a kormányzati dokumentumban található fejtegetésekből, amelyek ε és φ mértékére vonatkoznak sehogy sem jön ki a felezés.

Kockázatok

A Coface szakértői szerint

a bejelentett vámok jelentős sokkot jelentenek a világgazdaság számára, és az elmúlt évtizedek egyik legmegrendítőbb lépése a globális kereskedelmi rendszer számára.

Becsléseik szerint a "felszabadulás napján" bejelentett vámemelés - ha fenntartják - az USA átlagos effektív vámtételét 26,2%-ra emelné, ami több mint egy évszázada a legmagasabb. A meghozott intézkedések élesen eltérnek a multilaterális kereskedelmi normáktól (beleértve a WTO szabályait is), és azzal fenyeget, hogy a globális protekcionista feszültségek újra fellángolnak. A lépés meggyengíti a globális ellátási láncokat is, és fokozza a multinacionális cégek bizonytalanságát. Egy olyan időszakban, amikor a világgazdasági széttöredezettség már így is magas.

A Coface az új sokknak való kitettséget két tényező alapján vizsgálta: a vámemelés mértéke, illetve az Egyesült Államokba irányuló export teljes gazdasághoz mért súlya

Az ázsiai gazdaságok lesznek várhatóan a leginkább érintettek: Vietnám, Kambodzsa, Tajvan, Malajzia és Thaiföld nagymértékben függ az USA kereskedelmétől, és eközben exportjukat magas vámmal sújtja az USA.

A vámok néhány afrikai gazdaság, például Lesotho, Madagaszkár, Mauritius, Botswana és Dél-Afrika esetében is emelkedni fognak, bár ezek valamivel kevésbé függnek az USA kereskedelmétől.

A közép-amerikai országok (Nicaragua, Honduras, Costa Rica, Trinidad és Tobago) számára is magas a kockázat az USA gazdaságának való kitettségük miatt. A gyógyszeriparral és az energiával kapcsolatos kivételek Írország és Guyana esetében - egyelőre - enyhíthetik a terhet.

A nagyobb gazdaságok közül Dél-Korea, Japán, Kína és India várhatóan súlyos csapást szenved, annak ellenére, hogy utóbbi kettő kevésbé van kitéve az amerikai kereskedelemnek.

Míg az EU valamennyi tagállama 20%-os vámmal szembesül, néhány ország (Szlovénia, Szlovákia, Magyarország, Németország, Ausztria és Olaszország) közvetlenebbül ki van téve az amerikai piacnak.

A szektoronkénti hatás nemcsak az USA által az adott ágazatra alkalmazott vámoktól függ majd, hanem a versenytárs országoktól is. Így az indiai termékekre alkalmazott - immár 27%-os - vámok ellenére az India Cellular & Electronics Association üdvözölte a tegnapi bejelentéseket, hangsúlyozva az "értékes rövid távú exportversenyképességi ablakot", mivel a vietnami és kínai versenytársak még nagyobb mértékben lesznek adóztatva. Ezt is figyelembe véve az Egyesült Államokkal folytatott sikeres tárgyalások esetén egyes országok/ágazatok előnybe kerülhetnek és jelentős piaci részesedést szerezhetnek, ha mentesülnek, amíg mások továbbra is nagyon magas vámokkal szembesülnek.

Középtávon minden gazdaság ki lesz téve a kereskedelmi áramlások átrendeződésének következményeinek. Az amerikai piacokon való értékesítési lehetőségek elvesztésével a leginkább érintett ázsiai országok exportőrei - például - más piacokon fognak lehetőségeket keresni.

Az ázsiai verseny erőteljes növekedése így többek között az EU piacán is lehetséges, sőt valószínűsíthető.

A Coface szerint ráadásul erősen kétséges, hogy a Trump-kormányzat kinyilvánított célkitűzéseket a vámok bevezetése önmagában hatékonyan szolgálják.

A kereskedelem egyensúlyának helyreállítása: Az egyenlegeket elsősorban a makrogazdasági fundamentumok - például a költségvetési politika, az árfolyamok és a nemzeti megtakarítások és beruházások közötti különbség - határozzák meg, nem pedig a vámok szintje. Az USA 1976 óta tartósan áruforgalmi deficitet könyvel el, emögött az alacsony hazai megtakarítások és a magas fogyasztás áll. A vámok ugyan módosíthatják a kétoldalú kereskedelmi áramlásokat, de nem valószínű, hogy jelentősen csökkentenék a teljes kereskedelmi hiányt.

A termelés áthelyezése: Bár a vámok növelik az importköltségeket és kis mértékben javíthatják a hazai termelés költség-versenyképességét, nem kezelik az áthelyezés szélesebb körű strukturális akadályait. Ezek közé tartoznak a magasabb munkaerőköltségek, a szakképzettséghiány, a csökkenő ipari munkaerő és a globális ellátási láncok összetettsége. Emellett a Trump-kormányzat kereskedelmi menetrendjére jellemző szakpolitikai bizonytalanság és hirtelen váltások visszavethetik a hosszú távú beruházási döntéseket az amerikai feldolgozóiparban.

Költségvetési bevételek: A vámok a teljes szövetségi bevételeknek csak mintegy 1,5%-át tették ki eddig, ami rávilágít a költségvetési konszolidációban betöltött korlátozott szerepükre.

A vámok tárgyalási eszközként való alkalmazása jelentős diplomáciai és gazdasági kockázatokkal jár. Ez megtorló intézkedéseket idézhet elő, alááshatja a hagyományos szövetségeket, és jogi vitákat válthat ki a többoldalú kereskedelmi kereteken belül. A Trump-kormányzat által elfogadott széles körű vámmegközelítés azzal a kockázattal jár, hogy egyidejűleg elidegeníti az összes jelentős kereskedelmi partnert, és ezáltal ösztönzést teremthet számukra válaszlépéseik összehangolására. Ez gyengítheti az USA tárgyalási pozícióját, elősegíti az egyébként eltérő érdekekkel rendelkező országok közötti nagyobb összhangot - amint azt Japán, Dél-Korea és Kína közelmúltbeli bejelentése is mutatja, amelyben megállapodtak abban, hogy közösen reagálnak az amerikai vámokra.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images