Az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsának francia tagja, Francois Villeroy de Galhau szerint van még tér a kamatok további csökkentésére, mivel az európai fogyasztói árak kevésbé jelentenek problémát, mint az Egyesült Államokban - tudósított a Bloomberg.
Elemző legyen a talpán, aki a Donald Trump által okozott nemzetközi káosz közepette képes pontos előrejelzést adni arról, hogy mi várható az Európai Unió, az Egyesült Államok és a Kínai Népköztársaság között kibontakozó kereskedelmi konfliktus terén. Washington pár naponta bejelent, majd esetleg visszavon újabb és újabb büntetővámokat, amelyre, úgy tűnik, bármi indokot adhat, akár még az amerikai – és minden más – termékre kivetett áfa is. Van azonban egy terület, amely bizakodásra adhat okot Európának a zűrzavar közepette. Sőt, minél nagyobb fejetlenség az Egyesült Államok külpolitikájában, annál több lehetőség teremhet az EU számára.
Óriási mozgásokat hozott eddig a hét a forint életében, legalábbis ami a dollárral szembeni devizaárfolyamot illeti. A múlt hét második felében még a 390-es kurzushoz szoktattuk magunkat, aztán az amerikai vámbejelentések hírére hétfőn reggel már 400 felett is jártunk. A vámkivetés elhalasztásának délutáni hírére azonban jött az újabb fordulat, és azt sejtjük, nincs még itt vége a pörgésnek.
Az Európai Unió vezetői Brüsszelben találkoznak egy informális csúcstalálkozón, hogy megvitassák a közös védelmi politikát és az ezzel kapcsolatos finanszírozási kérdéseket. Várhatóan azonban Donald Trump amerikai elnök pénteken megkezdett vámháborúja miatt a kereskedelempolitika kerül majd a fókuszba, hogy az EU milyen válaszlépéseket tegyen, ha az Egyesült Államok büntetőtarifákat vetne ki az uniós kereskedelemre. Az Egyesült Királyság a brexit után új kereskedelmi megállapodásokkal kerülhet közelebb Európához.
A forint szerda reggel 407-nél új kéthavi csúcsra erősödött az euróval szemben, de innen már délelőtt elkezdett visszagyengülni, és az euróval szembeni jegyzések 408 felett stabilizálódtak. Délután kicsit gyengült a dollár az euróval szemben, így a zöldhasú jegyzése ismét süllyedt a bankközi forintpiacon. A Fed esti kamatdöntése inkább a forint/dollár párban hozott mozgásokat.
Európának fel kell készülnie az amerikai kereskedelempolitika lehetséges változásaira – figyelmeztetett Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke a Davosban tartott beszédében. Kiemelte az energiaárak inflációra gyakorolt hatását, és szükségesnek nevezte az európai gazdasági reformokat, miközben megvédte az EKB óvatos kamatcsökkentési politikáját.
A befektetők óvatos optimizmussal tekintenek Donald Trump kereskedelempolitikájára, és ennek megfelelően kezdik átcsoportosítani portfólióikat az európai részvények felé - derül ki a Bank of America legfrissebb felméréséből. Az alapkezelők körében végzett kutatás szerint a piacok már kevésbé tartanak a korábban beharangozott szigorú vámpolitikától, és ez tükröződik a befektetési stratégiákban is - írta meg a Bloomberg.
Scott Bessent, Donald Trump pénzügyminiszter-jelöltje, a szenátusi bizottság előtt tett első nyilvános beszédében hangsúlyozza, hogy a dollár megőrzése mint a világ tartalékképviseleti eszköze kulcsfontosságú az Egyesült Államok gazdasági jövője szempontjából – tudta meg a Bloomberg a politikus előre elkészített beszédéből. Bessent magyar idő szerint kora este kezdi el a szenátusi meghallgatását.
A világgazdaság rettegve várja Donald Trump kereskedelmi vámjainak hatályba lépését. Trump egyértelműen szereti az importvámokat, és azt ígérte, hogy megemeli azokat a Kínából, Európából, Mexikóból, sőt Kanadából származó termékek esetében. Hogy ez mekkora kárt fog okozni, az nemcsak a vámok által érintett szektorok számától, illetve a vámok mértékétől függ, hanem attól is, hogy milyen céllal vetik ki azokat.
Donald Trump elnök gazdasági protekcionizmusra épülő kereskedelempolitikája miatt aggódnak Brüsszelben: az EU-t és annak tagállamait súlyos gazdasági veszteségek fenyegethetik, ha Trump második elnöksége alatt bevezeti az általa ígért magas vámokat. A vámszankciók nemcsak az európai exportőröket, különösen a német autóipart érinthetik érzékenyen, hanem az EU belső egységét is próbára tehetik. A kontinens vezetői bíznak abban, hogy tárgyalóasztal mellett beszélhetik le Trumpot a terveiről. A tárgyalói küldött Trump valamely európai partnere lehetne: brüsszeli tisztviselők szerint bár az Orbán-kormány kézenfekvő megoldás lehetne, az uniós–magyar konfliktusok miatt mégis inkább Giorgia Meloni olasz miniszterelnök lehet a befutó.
Jövőre paritás alakulhat ki az euró/dollár árfolyamában, vagyis egy dollár éppen egy eurót érhet az elemzők szerint. Donald Trump, az Egyesült Államok új elnökének várható kereskedelempolitikájában érdemes keresni az okokat.
Az Egyesült Államok kereskedelempolitikájának esetleges változása jelentős hatással lehet Magyarország és a közép-európai régió gazdaságára. A Donald Trump által kilátásba helyezett európai importvámok különösen érzékenyen érintenék a német gazdaságot, ami közvetetten Magyarországra is kihatna.
Az Európai Unió gazdaság- és kereskedelempolitikája új lendületet kaphat, ha a legfontosabb portfóliók biztosjelöltjeinek prioritásai megvalósulnak, amivel egy sokkal erőszakosabb, keményebb és önállóbb EU alakulhat meg. Az iparvédelem és a kínai versennyel szembeni szigorítások, a klímavédelmi célok és az adópolitikai reformok mind a fenntartható növekedést szolgálnák. Az uniós költségvetés és a kohéziós alapok célzott felhasználása segíthet az európai ipar és társadalom megújításában. A magyar kormány amiatt aggódhat, hogy a gazdasági semlegesség helyett a gazdasági önvédelem kerül Brüsszel fókuszába.
Joe Biden leköszönő elnök legjelentősebb gazdaságpolitikai öröksége az elszálló költségvetési hiány: békeidőben akkora deficitet még egy kormány sem hozott össze, mint a jelenlegi. A kiadásokat a kamatköltségek emelkedése és a hadügyi kiadások emelkedésének szükségessége is megdobta, ám a demokrata kormány emellett szociális- és egészségügyi programokra is sokkal többet költött elődeinél. A költségvetési élénkítés alighanem hozzájárult a gazdasági növekedéshez, de Biden intézkedései között találunk olyat, amelynek növekedésgerjesztő hatása ennél is jelentősebb és tartósabb lehetett, holott nem is ez volt a célja. Nemcsak magában a gazdaságban, de a gazdaságpolitikában is történelmi jelentőségű volt az elmúlt négy év.
A kínai-amerikai kapcsolatokban tapasztalható mélyülő törésnek messzeható következményei vannak, mivel a világ legsürgetőbb gazdasági problémái közül számos csak mindkét ország közreműködésével oldható meg. A globális kihívások kezeléséhez pedig elengedhetetlen a két gazdasági hatalom aktív együttműködése.
Az elmúlt hetekben egyre intenzívebbé, vagy – ha úgy tetszik – kaotikusabbá váló amerikai elnökválasztási kampány kimenetele nem csupán az USA, hanem természetesen Kína számára is rendkívül fontos. Így érthető módon számos elemzés és találgatás jelenik meg azzal kapcsolatban, hogy melyik elnökjelölt győzelmének örülne jobban Peking. Furcsa mód a legtöbb elemző arra következtetésre jut, hogy Kína szempontjából szinte mindegy, hogy Kamala Harris vagy Donald Trump ül majd az Ovális Irodában, hiszen úgyis kétpárti egyetértés van azzal kapcsolatban, hogy Kína a legnagyobb kihívás az Egyesült Államok számára. Csakhogy az amerikai-kínai kapcsolatok hosszú távú kilátásai szempontjából egyáltalán nem mindegy, hogy az USA a demokraták vagy Trump eszközeivel veszi fel a versenyt Kínával szemben.
Drémai demográfiai számokat hozott nyilvánosságra a statisztikai hivatal.
A cég nem tervezi meghosszabbítani a határidőt.
Az AfD 1 százalékponttal marad csak el a választásokon győztes erőtől.
Előtte azonban több fontos makroadat is érkezik.
Fontos üzeneteket mondott két brit politikai vezető.
Jöhetnek a kis moduláris reaktorok?
Nagy baj lehet, ha nem sikerül lokalizálni a száj- és körömfájás betegséget.
Sok ínyenc a bárány fejét akarja, sőt igazi különlegességnek számít az állat szeme is.
