Tegnap beiktatták hivatalába Donald Trump elnököt. Nem túlzás azt állítani, hogy sok tekintetben új időszámítás kezdődik most a világ legfontosabb gazdaságában, legyen szó akár a geopolitikáról, vagy akár a tőkepiacokról: egészen biztos, hogy míg Trump beiktatásának napját egyes országok és szektorok vezetői pirosbetűs ünnepként vésik fel a naptárakba, addig más nemzetek és iparágak szereplői szívhatják a fogukat. Elemzésünkben a tőkepiaci nyertesekkel foglalkozunk: megnézzük, hogy hogyan érdemes most megjátszani a tőzsdéken Donald Trump első elnöki napjait.
Az infláció, amelyet az Egyesült Államok által tervezett vámok hajthatnak fel, 2025 egyik legnagyobb piaci kockázata – mondta Nicolai Tangen, a világ legnagyobb szuverén vagyonalapjának, a Norges Bank Investment Managementnek a vezérigazgatója a Világgazdasági Fórumon Davosban. Tangen szerint az amerikai vámok és a feszes munkaerőpiac árnyomást okozhatnak, ami megnehezíti az infláció csökkentését, miközben növeli a pénzpiacok bizonytalanságát.
A kínai miniszterelnök-helyettes a davosi Világgazdasági Fórumon figyelmeztetett a kereskedelmi háborúk veszélyeire, miközben az Egyesült Államok új vámok bevezetését fontolgatja - tudósított a Cnbc.
A világ nagyhatalmai, mint az Egyesült Államok, az EU és Kína közötti kereskedelmi feszültségek az utóbbi időben tovább éleződtek, növelve egy globális tarifaháború kockázatát. A Davosban zajló Világgazdasági Fórumon Kevin O’Marah, a Zero100 kutatási platform társalapítója a globális kereskedelem legégetőbb kérdéseiről beszélve azt mondta, felfuthat a helyi gyártás, ha beindul a vámháború – számolt be az Euronews.
Az Európai Uniónak ösztönöznie kellene a kínai autógyártókat, hogy több gyárat nyissanak az EU-ban, cserébe a kínai importált elektromos járművekre kivetett büntetővámok csökkentéséért - véli a Mercedes-Benz vezérigazgatója. Ola Källenius, aki egyben az uniós autóipari szervezet, az ACEA elnöke is, egy interjúban fejtette ki álláspontját a kínai-európai kereskedelmi vita kapcsán - közölte a Financial Times.
Az Európai Bizottságot egyre több kritika éri az uniós egységes piac szabályainak betartatásával kapcsolatban, ami a vállalatok szerint növeli költségeiket és akadályozza a gazdasági növekedést. Bár Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke prioritásként jelölte meg az egységes piac megerősítését, a tagállamok által bevezetett nemzeti szabályozások komoly fennakadásokat okoznak a szabad kereskedelemben és a termelési láncok működésében.
A világgazdaság rettegve várja Donald Trump kereskedelmi vámjainak hatályba lépését. Trump egyértelműen szereti az importvámokat, és azt ígérte, hogy megemeli azokat a Kínából, Európából, Mexikóból, sőt Kanadából származó termékek esetében. Hogy ez mekkora kárt fog okozni, az nemcsak a vámok által érintett szektorok számától, illetve a vámok mértékétől függ, hanem attól is, hogy milyen céllal vetik ki azokat.
Donald Trump megválasztott amerikai elnök fontolóra vette, hogy gazdasági szükségállapotot hirdet ki, ami jogi alapot adna univerzális vámok bevezetésére szövetségesekkel és riválisokkal szemben. Ez az intézkedés az International Economic Emergency Powers Act (IEEPA) keretében történhetne, amely széles jogkörrel ruházza fel az elnököt az import szabályozására egy nemzeti vészhelyzet idején. A tervezett lépés célja, hogy Trump második elnöki ciklusában újraírja a globális kereskedelmi szabályokat.
Az Európai Unió sürgősségi terveket készít az iparágak megsegítésére, válaszul az emelkedő energiaárakra, a szigorú környezetvédelmi szabályozásokra és a globális versenytársak alacsonyabb áraira. Stéphane Séjourné, az EU iparpolitikáért felelős vezetője szerint a február végén bemutatandó Clean Industrial Deal az iparágak hosszú távú támogatását célozza.
A Trump-adminisztráció korábbi kereskedelmi tanácsadója, Peter Navarro visszatér a Fehér Házba - a 75 éves közgazdász "kereskedelmi és gyártási főtanácsadóként" fogja segíteni az elnök gazdaságpolitikájának megvalósítását, annak ellenére, hogy nemrég szabadult börtönbüntetéséből - számolt be a Cnbc.
1987-ben jelent meg Paul Kennedy történész nagy hatású bestsellere (A nagyhatalmak tündöklése és bukása címmel), amely a birodalmi túlterjeszkedés témáját járta körül, és a Szovjetunió, valamint az Egyesült Államok – az akkori korszak két nagyhatalmának – vizsgálatával zárult. Alig néhány év alatt a Szovjetunió összeomlott, megnyitva az utat az USA előtt, hogy a világ egyetlen teljes mértékben domináns hatalmává váljon. A közelmúlt eseményeit figyelembe véve azonban talán itt az ideje, hogy leporoljuk Kennedy könyvét, és újragondoljuk az abból levonható tanulságokat.
A XVIII. század óta tudjuk, hogy a szabadkereskedelem viszi előre a világgazdaságot. A szabad akaratú, önkéntes csere megnehezítése, visszaszorítása vámok vagy piackorlátozások révén olyan hatalmi beavatkozás, amely nem szolgálja a jólétet, éppen ellenkezőleg. A következő időszak mégis arról szólhat, hogy vámok és más korlátozások rontják majd a kilátásokat. Ez pedig különösen kedvezőtlen Magyarország számára.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) legfrissebb éves jelentése aggasztó tendenciára hívja fel a figyelmet: a hazai érdekeket előtérbe helyező iparpolitikák globális térnyerése veszélyezteti a nemzetközi együttműködést és különösen hátrányosan érintheti a szegényebb országokat. A jelentés 140 ország kereskedelmet befolyásoló adatait vizsgálta, és rámutatott az országok gazdaságának alakítására irányuló stratégiai beavatkozások jelentős növekedésére.
A világ gazdasági rendje átalakulóban van, miközben az iparpolitika és a gazdasági biztonság új eszközei formálják a globális kapcsolatrendszereket. Az Egyesült Államok és az EU erőfeszítései a Kínától való függőség csökkentésére, valamint a geopolitikai feszültségek által felerősített protekcionizmus új törésvonalakat teremtenek az értékláncokban – írja a világgazdaságról szóló friss elemzésében a brüsszeli döntéshozatalban befolyásos Jacques Delors Intézet. A kutatás megoldásokat javasol a G20 tagországok számára az ellátási láncok diverzifikálására, a digitális tér biztonságának fokozására és a zöld átállás előmozdítására, miközben figyelmeztet az egyoldalú gazdasági intézkedések veszélyeire.
Az elmúlt években Kína gazdasági gondjai olyannyira megszaporodtak, hogy az elemzők már 3D problémahalmazról kezdtek beszélni az adósság (debt) hegyek, a demográfia mélyrepülés és Nyugat kockázat-csökkentési (de-risking) törekvései kapcsán. A múlt héten szintet lépett a helyzet, és Donald (Trump) megjelenésével már 4D-ben „élvezheti” a kínai vezetés a műsort.
A francia jegybank vezetője és az Európai Központi Bank tagja, Francois Villeroy de Galhau figyelmeztetett Donald Trump megválasztott amerikai elnök gazdasági programjának lehetséges negatív következményeire. Villeroy szerint a program inflációt okozhat az Egyesült Államokban, és világszerte lassíthatja a gazdasági növekedést.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Németországban 270 kocsit károsítottak meg, a Zöldek kancellárjelöltjére próbálták kenni a dolgot.
Vissza kell fogni az áremeléseket, különben máshova mennek a turisták – üzente.
Ez még Amerika legnagyobb szövetségeseit is felhergelte.
Jelentős mozgásokat látunk a vámháborús híráramlás mellett.
Hogy reagáljanak a vámfenyegetésre?
Mik a vámok deviza- és részvénypiaci hatásai?
Hol tart az AI-csata?
