Jön Varga Mihály első kamatdöntése

Meglehetősen komplikált gazdasági helyzetben hozza meg első kamatdöntését Varga Mihály vezetésével az MNB. Az infláció az év elején jelentősen nőtt, óriási meglepetést okozva, eközben az egyik fontos jegybanki eszköznek számító forintárfolyam erősödni tudott. A gazdasági élénkülés jelei egyelőre halványak, a globális gazdasági és geopolitikai környezet pedig tele van bizonytalansággal.

Ilyen helyzetben a jegybank nem fog váratlant húzni, marad a kamatszint 6,5%-on tartásánál - ezt gondolják egységesen a piaci szakértők.

A februári ülés után kiadott előretekintő iránymutatás szerint az alapkamat huzamosabb ideig a jelenlegi szinten marad - emlékeztet Trippon Mariann, a CIB Bank elemzője. Egy hónapja a monetáris tanács megerősítette, hogy az idei inflációs pálya felfele tolódott, az inflációs folyamatok így nincsenek összhangban az MNB céljával. A jegybank mozgásterét az inflációs kilátások alakulása (amit a várakozások, a globális nyersanyagárak alakulása, a kereskedelempolitikai lépések és a forint árfolyam is alakíthat), a globális piaci hangulat és az ország kockázati megítélése határozza meg. A februári ülés óta beérkező új adatok, információk  nem változtatnak érdemben ezen a képen - indokolja Trippon, miért várja a kamatszint változatlanul hagyását. Összességében a forintra nehezedő nyomás - legalábbis átmenetileg - enyhült, ez azonban biztosan nem ellensúlyozza a bizonytalan külső hangulatot és a romló hazai inflációs kilátásokat.

A mérleg nyelve továbbra is az óvatos, fegyelmezett, szigorú monetáris politika irányába billen.

Hasonló képet vázol fel Virovácz Péter is. Az ING Bank közgazdásza arra mutat rá, hogy aligha tervezhet az új összetételű monetáris tanács a közeljövőben kamatcsökkentést, mivel az általánosan romló inflációs helyzet miatt a piaci környezet továbbra is kihívásokkal teli. Az infláció februárban 5,6 százalékra emelkedett, minden elemzői várakozásra rácáfolva. Elsősorban az élelmiszer- és szolgáltatásárak növekedése miatt kúszik felfelé a mutató, ami azonban így a fogyasztói bizalom csökkenéséhez és az érzékelt infláció és az inflációs várakozások trendszerű emelkedéséhez vezet.

Bár a piaci kockázatvállalási hajlandóság (különösen a forinttal szemben) javult, a jegybank számára továbbra is a szigorú monetáris politikai irányvonal a célravezető. Az inflációs kilátások mellett ugyanis a hozamkörnyezet is jelentősen emelkedett. A lengyel tízéves állampapírral szembeni felárunk 50 bázisponttal ugrott meg. Ez egyrészt a hazai inflációs sztorinak tudható be, másrészt azonban az új költségvetési intézkedések büdzsére gyakorolt hosszútávú hatását tükrözheti. A piacok ez utóbbiban egyértelműen kockázatot látnak, és a jegybank sem hunyhat szemet a tartósan lazább költségvetési politika többletinflációs hatása felett - mondja Virovácz.

Nyeste Orsolya szintén úgy látja, hogy az inflációs kép egyértelmű romlása, az inflációs kockázatok emelkedése továbbra sem teszi lehetővé a kamatvágást. A kockázatok továbbra is jelen vannak, ami miatt az Erste Bank szakértője szerint sebezhető maradt a forint. Pedig egy stabilizálódó forintárfolyam és a rendkívül magas szinten lévő inflációs várakozások mérséklődése sokat segítene a dezinfláció újraindulásában.

A magas szinten beragadt, sőt emelkedő inflációs várakozások megtörése talán most a legnagyobb feladata a monetáris politikának.

Március a negyedévente frissülő jegybanki előrejelzések hónapja, vagyis kedden (és részleteiben csütörtökön) megismerhetjük az MNB inflációval és gazdasági növekedéssel kapcsolatos várakozásait. Decemberben (az előrejelzési sávok középértékei alapján) a jegybank még 3,7%-os átlagos inflációt és 3,1%-os GDP-bővülést várt 2025-re. Trippon szerint egyértelmű, hogy a friss inflációs prognózis mutatja majd a pálya felfelé tolódását. A Portfolio utolsó felmérése szerint a piac 5%-os inflációt vár az idénre, ez alapján jelentős korrekcióra számíthatunk a jegybanktól. Igaz, ez a felmérés még nem tartalmazza az árrésstop hatását. Becsey Zsolt, az Unicredit szakembere ezzel kapcsolatban fel is hívja a figyelmet, hogy a döntést követő sajtótájékoztatón választ kaphatunk arra a kérdésre, hogy a korábbi, az ársapkákkal szembeni általánosan elég kritikus véleményét az árréstop részleteinek ismeretében tartja-e még a jegybank, illetve hogy az intézkedés kapcsán milyen nettó inflációs hatással számol.

A határidős kamatárazások (FRA) alapján úgy tűnik, hogy a pénzpiac nem vár az idénre kamatcsökkentést, ennél az elemzők egy árnyalatnyit optimistábbak a jegybank mozgásterét illetően. A decemberre vonatkozó kamatelőrejelzések konszenzusa szerint az év végén egy lazító lépés beleférhet: "Várakozásaink szerint az infláció a bázishatásoknak is köszönhetően az év folyamán lépcsőzetesen csökkenhet, ami kedvező pénzpiaci környezet esetében teret nyithat egy kamatcsökkentésre 2025 negyedik negyedévében" - mondja Koncz Péter, a Századvég Gazdaságkutató elemzője. Felmérésünk konszenzusa szerint decemberben kerülhet sor az első kamatcsökkentésre.

Virovácz Péter nem vár kamatvágást az idénre, de úgy gondolja, hogy az előretekintő iránymutatás és a kommunikáció kapcsán egy dologra lesz különösen érdekes figyelni: hogy vajon milyen nüansznyi változtatásokat hajtanak végre a szóhasználatban. A legérdekesebb kérdés az lehet, hogy vajon megmarad-e a "türelmes" szó használata. (A közlemény ezen a szakaszában lehet érdemes figyelni a változást: "A kereskedelem- és geopolitikai feszültségek, a felfelé mutató inflációs kockázatok, valamint a meghatározó jegybankok kamatpályáját övező bizonytalanság miatt továbbra is óvatos és türelmes monetáris politika indokolt. A Tanács megítélése szerint a bizonytalan nemzetközi környezet és az inflációs kilátások a szigorú monetáris kondíciók fenntartását indokolják.")

A másik érdekes kérdés az lesz, hogy változik-e a jegybank likviditáskezelő politikája, vagyis hogy az idén lejáró jegybanki likviditási programok kapcsán továbbra is a be nem avatkozást választja-e a jegybank, vagy tompítja a likviditás automatikus szűkülését, ezzel támogatva a gazdasági növekedést - mondja Becsey. Virovácz ezzel kapcsolatban arra hívja fel a figyelmet, hogy az év hátralévő részében a jelenlegi közel 10 ezer milliárd forintos bankrendszeri többletlikviditás közel 30 százaléka szivároghat el a rendszerből, zömmel a jegybankmérlegből kieső korábbi eszközök lejárata miatt. Ebben a helyzetben még a változatlanul tartott kamatok mellett is jelentős mennyiségi szigorítás valósulna meg itthon, ami felfelé irányuló nyomást gyakorolhat a bankközi kamatokra. Könnyen lehet, hogy ezt ellensúlyozandó, az MNB végül (régi) új eszközök bevezetésével visszapumpálja a kieső likviditás egy jelentős részét az év második felében.

Címlapkép: Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke beszédet mond, miután jelképesen elhelyezte kézjegyét a forintbankjegyen az MNB budapesti székházában 2025. március 12-én. A mindenkori jegybankelnöknek a hivatalbalépése utáni egyik első feladata, hogy az aláírása megjelenjen a továbbiakban kinyomtatott bankjegyeken. forrása: MTI Fotó/Máthé Zoltán