Belepiszkál a lakossági bankszámlákba a kormány, mégis hová vezet ez?

Nagy Márton nekiment a bankoknak

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az utóbbi hetekben több ízben is kifejezte, hogy a kormány álláspontja szerint a banki számladíjak jelentősen emelkedtek, ezért lépéseket terveznek.

Először március 3-án egy Facebook-posztban azt írta:

A banki számladíjak jelentősen emelkednek. Ez nem indokolt, ezért, ha kell, itt is lépni fogunk.

Két nappal később az EXIM Bank díjátadó gáláján Nagy Márton ismét a bankszámladíjak túlzott emelkedését kifogásolta az MTI beszámolója szerint. A miniszter speciális számlacsomagok kialakítását javasolta a nyugdíjasok és a családok számára, és arra kérte a Bankszövetséget, hogy segítsen a koncepció kidolgozásában. Nagy Márton szerint fontos, hogy az érintettek számára megfizethető számlacsomagok jöjjenek létre.

Hétfőn a miniszter a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) és az NGM együttműködéséről szóló megállapodást írta alá, ahol ismét megerősítette: a bankszámladíjak elszálltak. A családok és a nyugdíjasok esetén kellene egy speciális csomag.” Erre ugyan tettek javaslatot a bankok, az azonban a miniszter szerint nagyon gyenge volt.

Még adok egy-két hetet megegyezésre. Ha nem, akkor sajnos szabályozni fogunk.

"Vannak olyan lehetőségeink, mint például akár az ársapka bevezetése szolgáltatási díjak esetén is, amivel le tudjuk fogni az indokolatlan áremelkedéseket, és árletörést tudunk végrehajtani" - mondta a miniszter.

Egy keddi háttérbeszélgetésen Nagy Márton miniszter kérdésre válaszolva arról is beszélt, hogy a folyószámlavezetés díjainál 30%-os drágulást tapasztalnak év/év alapon. A miniszter szavai szerint az infláción belül a pénzügyi szolgáltatások árindexe 13%-os emelkedést mutat, ezen belül volt a folyószámla díjemelkedése 30%-os mértékű, ami szerinte teljesen megmagyarázhatatlan, és teljesen megalapozatlan.

Ezt a díjemelkedést semmi sem magyarázza, még a tranzakciós illeték emelés sem. Az átutalás költsége év/év alapon nagyobb mértékben emelkedett, mint amennyit az illeték emelés indokolna

- magyarázta a miniszter. A szolgáltatás minőségének javulásával, ugrásával sem lehet ezt az áremelést indokolni, ezt a KSH amúgy is kiszűri - tette hozzá.

Hogyan emelkednek a díjak?

A jelek szerint alátámasztja Nagy Márton szavait, hogy míg az elmúlt években januárban a pénzügyi szolgáltatások lényegesen kisebb mértékben drágultak, mint az előző évi infláció - még ha nincs is ilyen korlát a törvényben -, addig idén pont fordítva történt:

nagyobb a drágulás januárban éves alapon, mint amit az előző évi infláció indokolna.

Ráadásul ebben még nincs is benne teljes mértékben a lakossági tranzakciós illeték áthárítása sem, amire a kormány januártól adott lehetőséget a bankoknak. Januártól két bank emelt díjat a tranzakciós illeték miatt, az inflációs díjemelések pedig márciustól kezdődnek. (Az Erste, a Gránit és a Wise csak a tranzakciós illeték miatt emelt a díjain).

Hogyan emelhetnek díjat a bankok?

Díjemelésre csak olyan ok, egyértelműen meghatározott körülmény alapján kerülhet sor, amelyik az ügyféllel kötött számlaszerződéskor a bank általános szerződési feltételeiben, üzletszabályzatában már szerepelt. A bankok jellemzően három okból emelik a bankszámlaköltségeiket:

• adózási, jogi, szabályozói környezet megváltozása, mint amilyen a tranzakciós illeték megemelése
• az infláció miatt
• akció vagy kedvezmény megszüntetése miatt.

Ezek közül az első markánsan teljesült idén január-februárban, a második jóval kisebb mértékben március-áprilisban megy át, a harmadik viszont nem jellemző most sem (lásd fenti táblázat).

A költségek változásáról az ügyfeleket meglévő számlák esetén legalább 2 hónappal korábban tájékoztatni kell, megnevezve az oklistában szereplő, az emelést megalapozó indokot. Új díjat ennek kapcsán nem lehet bevezetni és nem szabad megváltoztatni a meglévő díj számítási módját sem.

A bankoknak az ügyfeleket arról is értesíteniük kell, hogy ha ők a költségemelést nem fogadják el, ingyenesen megszüntethetik számla- és egyéb kiegészítő szerződéseiket. A módosítás csak lehetőség: a korábbi években pl. számos bank nem hárította át (üzletpolitikai okokból vagy a piaci verseny miatt) az infláció okozta költségváltozásokat ügyfeleire.

Ha egy kicsit hosszabb távon visszatekintünk, az látszik, hogy a pénzügyi szolgáltatások inflációját nagyban befolyásolták a kormányzati intézkedések: a tranzakciós illeték első alkalommal történt bevezetése és megemelése például látványos drágulást hozott, az ingyenes készpénzfelvétel pedig nagyban csökkentette a lakosság banki költségeit.

2023 és 2024 elején látványos ugrás látható, a magas inflációt követő emeléseket az év első hónapjaiban lépték meg a bankok.

Az inflációs díjemelést 2025-ben az illetékemelés tovább növeli majd.

A pénzügyi szolgáltatások inflációjának görbéje valószínűleg 2025-ben meredeken felfelé folytathatná útját – persze ha a kormány közbe nem lép vagy a banki verseny nem szorítja le a drágulást.

Banki pénzforgalmi bevételek

A hitelintézetek tavaly közel 400 milliárd forintnyi tranzakciós illetéket fizettek be a költségvetésbe,

100 milliárd forinttal többet, mint 2023-ban.

Az illetéket - és a tavalyi emelést is - gyakorlatilag minden szereplő egy az egyben ráterheli az ügyfeleire a vállalati és a lakossági ügyfelek esetében is. Fontos kivétel, hogy a havi, legfeljebb két alakommal összesen 150 ezer forintig ingyenes készpénzfelvételekre úgy fizetik ki a bankok a normálisnál is magasabb, 0,9 százalékos illetéket, hogy ezt egyáltalán nem háríthatják tovább. Ezen a ponton érdemes azt is megjegyezni: az 50 ezer forint alatti lakossági átutalások és a qvik fizetések után viszont nem kell illetéket fizetnie a bankoknak.

Ugyan azt nem tudjuk, hogy a lakossági és a vállalati tranzakciók között pontosan hogyan oszlik meg most az illeték mértéke, de az MNB korábbi becsléseiből úgy tudni, hogy a vállalati tranzakciók után fizetik be a bankok az illeték oroszlánrészét.

Az elektronikus fizetések terjedésével a banki bevételek is szépen híznak, a szektor 2024-ben közel 970 milliárd forintos pénzforgalmi bevételt tett zsebre,

127 MILIÁRD FORINTTAL TÖBBET, MINT AZ ELŐZŐ ÉVBEN.

Mivel közel 400 milliárd forintot befizettek tranzakciós illeték címén, így

570 milliárd forintnyi pénzforgalmi bevétel maradt a bankoknál.

Az át nem hárított harmadik és negyedik negyedéves (lakossági) tranzakciós illeték lehetett az egyik oka, hogy az illetékkel csökkentett banki pénzforgalmi bevételek nem nőttek tovább trendszerűen az év második felében.

Ám egy másik ok is látszódik az adatokon, mégpedig hogy

az igazán nagy átutalásokat a vállalati szektor vagy külföldre vagy valamilyen egyéb kerülőútra tereli.

Miközben a kártyás fizetési forgalom 15 százalékkal emelkedett, ami tovább hizlalhatta a pénzforgalmi bevételeket, addig az egyedi forint átutalási forgalom 2024-ben majdnem 20 százalékkal volt alacsonyabb, mint 2023-ban. Az átutalási forgalom visszaesése csak a 10 millió forint feletti kategóriában volt látványosan megfigyelhető. Ezeket a bevételkieséseket pótolhatná most a szektor díjemelésekkel.

A bankokon kívül egyébként a határon átnyúló szolgáltatást nyújtó fintechek (pl. Wise, Revolut), a pénzváltók vagy éppen a befektetési szolgáltatók is fizetnek tranzakciós illetéket az államnak. A fintechek közül a Wise már korábban is áthárította és a megemlést is áthárítja ügyfeleire, míg a Revolut egyelőre ügyfélszerzési célból - jelentős költséget felvállalva - továbbra sem hárította át a díjat az ügyfelekre.

Ingyenes számlacsomagok

Miközben arról is szó van, hogy a családoknak, nyugdíjasoknak olcsó számlacsomagot kellene bevezetnie a bankoknak, addig piaci alapon - nem túl meredek feltételekkel - is elérhetők ma

teljesen ingyenes számlacsomagok.

Erről a témáról részletesen itt írtunk:

A Bankmonitor gyűjtése szerint például négy nagybank - Az Erste, a CIB, az UniCredit és a Raiffeisen is rendelkezik olyan ajánlattal, amely ingyenes bankolást kínál. A legjobb választásban sokat segítenek a számlaösszehasonlító szolgáltatások, mi ehhez a Bankmonitor kalkulátorát ajánljuk:

Portfolio Financial IT 2025

AI-boom, fintech innovációk, digitális transzformáció - Merre tart a bankszektor digitális fejlődése? Erről lesz szó május 27-én a Portfolio Financial IT konferenciáján! Regisztráció és részletek itt!

Információ és jelentkezés

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images