A trend, ami igazán veszélyes a dolgozókra

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata. A cikkek a szerzők véleményét tükrözik, amelyek nem feltétlenül esnek egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el cikkét a velemeny@portfolio.hu címre. A megjelent cikkek itt olvashatók.

Inaktivitás, mint pénzügyi kockázat? A nagy kép

A fizikai inaktivitás kulcsfontosságú viselkedési kockázati tényező a munka világában is, amely hozzájárul a nem fertőző betegségek (pl. szív- és érrendszeri betegségek, cukorbetegség, rák) globális terheihez, valamint jelentős gazdasági következményekkel jár egyéni, szervezeti és társadalmi szinten egyaránt. Ez a magatartásforma nemcsak az egészségügyi rendszer kiadásait növeli, hanem a munkaerő termelékenységét is csökkenti a hiányzás, a presenteeism (amikor a munkavállaló ugyan jelen van, de testileg és/vagy lelkileg nincs jól, így kevésbé hatékony, kevésbé termelékeny, és az ebből fakadó veszteség a többszöröse lehet a betegség miatti hiányzásokból eredő veszteségeknek) és a korai halálozások növelése révén. A fizikai inaktivitás és az ülőmunka közvetlen gazdasági hatásának számszerűsítése elengedhetetlen, hogy lássuk, mennyit ér jónéhány aktív perc a munkahelyen.

A szakirodalomban számtalan kutatás világít rá a fizikai inaktivitás és az ülőmunka gazdasági következményeire. Makroszinten Hafner és munkatársai 2019-es és 2020-as kutatásai általános egyensúlyi modellek segítségével évente jelentős GDP-csökkenést jeleztek előre az inaktivitással összefüggő termelékenységcsökkenés és halálozás miatt. A WHO 2020-as iránymutatásaiban ajánlott alsó határértéknek megfelelő, legalább heti 150 perc mérsékelt intenzitású testmozgást betartva 2050-ig évente 0,15%-0,24%-os növekedést eredményezne a globális bruttó hazai termékben, ami évente akár 314-446 milliárd dollárt, összességében pedig 6,0-8,6 ezer milliárd dollárt is jelentene a 30 éves előrejelzési horizonton, 2019-es árakon. Az eredmények országonként eltérőek a fizikai aktivitás és az egy főre jutó GDP kiindulási szintje közötti különbségek miatt. A GDP-növekedés lebontása azt mutatta, hogy a fizikai inaktivitás csökkentéséből származó gazdasági nyereség legnagyobb részét - mintegy 70 százalékát - a presenteeism csökkenése adja, míg a halálozás és a betegszabadság csökkenése az előre jelzett teljes GDP-növekedésnek csak mintegy 30 százalékát teszi ki.

Franciaországban több, mint 50 ezer idő előtti éves halálozás tűnik összefüggésbe hozhatónak a napi ülőmunkaidővel. A hosszan tartó ülőmunka becslések szerint évente 494 millió eurójába kerül a francia nemzeti egészségbiztosításnak, a korai halálozások miatti éves termelékenységcsökkenés 507 millió euróba, a megbetegedések miatti éves termelékenységcsökkenés pedig 43-147 millió euróba. A két legdrágább krónikus betegség, amely a túlzott mozgásszegény magatartásnak tulajdonítható, a szív- és érrendszeri betegségek és a 2-es típusú cukorbetegség. A túlzottan mozgásszegény magatartás 10%-os csökkentésével (87,7%-ról 77,7%-ra) becslések szerint évi 219 millió dollár költséget takarítana meg Kanada.

Munkahelyi kockázat, mely milliárdokban mérhető a munkahelyi színtéren is

Mikroszinten az inaktivitás pénzügyi terheit gyakran a hiányzás, a presenteeism és a betegséggel összefüggő rokkantság révén vizsgálják.

Nagy-Britanniában a vállalatok évente 14,9 milliárd fontot veszítenek a fizikai inaktivitás okozta betegszabadságok és termelékenységkiesés miatt. Kari és munkatársai azt találták, hogy a fizikailag inaktív munkavállalóknál 1800-1900 euróval magasabb termelékenységveszteséget okoztak a betegszabadságok és a rokkantságok, mint aktív munkatársaiknál. A munkahelyi beavatkozások, amelyek célja az ülőmunka csökkentése, beleértve az állóasztal-programokat és a könnyű fizikai aktivitásra irányuló kezdeményezéseket is, bizonyítottan csökkentik a presenteeismet.

Sokkoló adatok itthonról a probléma érzékeltetésére

1. A betegszabadságos napok száma hazánkban 2021-ben 8,8 millió. Naponta átlag 35 ezer fő van betegszabadságon, ami évi 94 milliárd forint költség összesen, egy főre jutó napi kifizetett költség pedig 10 680 forintra rúg.
2. Az inaktivitás több, mint a magyar munkavállalók felét érinti, ők egyáltalán nem végeznek fizikai aktivitást.
3. A fizikai inaktivitáshoz kapcsolódó egészségügyi kiadások 286 milliárd forintot tettek ki a fizikai inaktivitással leginkább összefüggő betegségcsoportokban 2017-ben. Csak a munkáltatókat az összes betegségteherből 2017-ben becslések szerint akár 510 milliárd forint is terhelhette.
4. Az elhízás, cukorbetegség, a szív- és érrendszeri megbetegedések, magas vérnyomás és -koleszterinszint, mozgásszervi, daganatos megbetegedések, depresszió, mint vezető betegségcsoportok jelentős mértékben befolyásolhatók az inaktivitás felszámolásán keresztül. Már ez az egyedüli tényező jelentős változást tud hozni a munkahelyi stressz és mozgásszervi kockázatok, mint 2 vezető munkahelyi kockázat csökkentésében is. A kockázatok összeadódnak és a dolgozói egészségre, teljesítményre vonatkozóan következményekkel járnak, a munkaképességi index csökken, a hiányzás jelentősen megnő.
5. Magyarországon minden második munkavállaló mozgásszervi panaszokkal küzdve próbálja ellátni munkáját nap, mint nap. Ez a szám közel 2,8 millió embert is jelenthet. Az EU OSHA felmérései alapján a 40-50 éves kor közötti korosztály volt a legnagyobb mértékben érintett a munkával összefüggő mozgásszervi betegségekkel.
6. A krónikus betegségek folyományaként a távollét átlagos időtartama 25,2 napra emelkedik az átlag 10,1 nap helyett hazánkban. Krónikus mozgásszervi betegség esetén a távollét átlagos időtartama 23,6 nap, míg magas vérnyomással 28,7 nap. A KSH becslése szerint a krónikus betegségek a hiányzások gyakoriságát 6-szorosára növelik. (Krónikus betegek aránya 25-34 éveseknél 10,4%, 35-44 éveseknél 18,9%, 45-54 éveseknél 32,2%, valamint 55-64 évesek esetében 51,9%.).
7. A magyar munkavállalók 24%-a fejlesztendő munkaképességű, az utóbbi évtizedekben a 45 éves kor felettiek megközelítően negyedénél meredek csökkenés figyelhető meg a munkaképesség tekintetében (Munkaképesség Index Kutatás). Másfélszer nagyobb eséllyel lehet fejlesztendő munkaképességű munkavállalót találni a túlsúlyosak között a normál testtömeg indexű munkavállalókhoz képest. A túlsúlyosság mellett a rendszeres testmozgás hiánya az egyik legmagasabb kockázati tényezője a fejlesztendő munkaképesség jelenlétének.

A megoldás nem egyszerű, viszont összetett – a társadalmi, szakpolitikai és munkáltatói összefogás sürgető a probléma kezelésére

19 országban, majd 2200 megkérdezett válaszai szerint

a munkavállalók 89%-a produktívabbnak érzi magát testmozgás után, és 96%-uk sokkal kevésbé érzi a stresszt.

Carr és munkatársai szignifikáns kapcsolatot találtak a fizikai aktivitás hatására javuló markerek (testsúly, össz-zsír és nyugalmi pulzusszám) és a termelékenység és a koncentráció növekedése, valamint az alacsonyabb hiányzások között. A TeamRH 2020-as becslése szerint a munkahelyi mozgásprogramok akár 14 százalékkal is növelhetik a vállalat nettó nyereségét. Sjøgaard és munkatársaik kutatásai szerint a munkahelyen bevezetett rendszeres fizikai aktivitás hatására 8 százalékos produktivitás növekedés mérhető. Magyar vizsgálat is készült, Kovács és szerzőtársaik 2020-ban 6 hetes mozgás-intervenciós program után arra jutottak, hogy a résztvevők testtömege csökkent, közérzetük, munkakedvük és teljesítményük javult. A mozgásprogramokat nem költségtényezőként, hanem jó befektetésként kell tekinteni.

Mit tegyenek a munkavállalók, munkaadók?

Az innovatív munkahelyi megoldások is segíthetnek megfordítani az inaktivitás tendenciát. Az együttműködésre alkalmas zónákkal, terekkel, állóasztalokkal, futópadokkal és pihenőhelyekkel ellátott nyitott terű irodák arra ösztönzhetik a munkavállalókat, hogy napközben, munka közben is mozogjanak. A közösség erejében is lehet bízni. A munkahelyi mozgásprogramok bevezetése, kibővítése kulcsfontosságú lehet!

Ironikus módon, bár a technológia a mozgásszegény munkavégzés egyik fő mozgatórugója, a megoldás része is lehet. Az olyan hordható eszközök, mint a fitneszkövetők és az okosórák ösztönözhetik a mozgást azáltal, hogy emlékeztetik a felhasználókat arra, hogy álljanak fel vagy tartsanak szünetet. A munkahelyi wellness-alkalmazások játékos kihívásokat kínálnak, például lépésszámlálást vagy nyújtógyakorlatokat, hogy a munkavállalókat fizikai aktivitásra ösztönözzék.

Az EU-OSHA (Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség) inaktivitásra vonatkozó munkahelyi javaslatai között szerepelnek a következő munkahelyi keretek biztosítására való törekvések munkavállalók, munkáltatók számára:

• Töltsd a munkanapod 50%-át vagy annál kevesebbet üléssel!
• Kerüld el a hosszantartó ülést – állj fel legalább 20-30 percenként!
• Ülj kevesebbet, állj fel, mozogj amikor csak tudsz, de 2 óránként mindenképp iktass be 10 perc mozgást, hogy elkerüld a hosszan tartó ülést!
• 5 óránál ne ülj többet egy munkanap alatt!
• Dolgozz aktív testhelyzetekben, váltogasd az ülést/állást/járást!

A mozgásszegény munkavégzés elleni küzdelemhez nem csupán eszközökre és szakpolitikákra van szükség, hanem kulturális váltásra is. A vezetőknek kell olyan egészséges magatartásformákat támogatniuk, mint például a rendszeres szünetek tartása, a fizikai aktivitás előtérbe helyezése, munkakörök és munkaszervezés áttervezése, és az alkalmazottak ösztönzése is.

Egy olyan kultúra megteremtése, amely a mozgást értékeli, segíthet lebontani azt a régóta fennálló felfogást, hogy a termelékenység kizárólag az íróasztalnál töltött időhöz kötődik.

Források:

https://bjsm.bmj.com/content/54/24/1482

https://www.rand.org/pubs/research_reports/RR4291.html

https://journals.lww.com/acsm-msse/fulltext/2023/02000/the_individual_level_productivity_costs_of.12.aspx

https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC9421414/

https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/36696033/

https://www.frontiersin.org/journals/public-health/articles/10.3389/fpubh.2023.1037699/full

Szabó Ágnes, adjunktus, Budapesti Corvinus Egyetem;

Toldy Anna, főtitkár Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images