Inaktivitás, mint pénzügyi kockázat? A nagy kép
A fizikai inaktivitás kulcsfontosságú viselkedési kockázati tényező a munka világában is, amely hozzájárul a nem fertőző betegségek (pl. szív- és érrendszeri betegségek, cukorbetegség, rák) globális terheihez, valamint jelentős gazdasági következményekkel jár egyéni, szervezeti és társadalmi szinten egyaránt. Ez a magatartásforma nemcsak az egészségügyi rendszer kiadásait növeli, hanem a munkaerő termelékenységét is csökkenti a hiányzás, a presenteeism (amikor a munkavállaló ugyan jelen van, de testileg és/vagy lelkileg nincs jól, így kevésbé hatékony, kevésbé termelékeny, és az ebből fakadó veszteség a többszöröse lehet a betegség miatti hiányzásokból eredő veszteségeknek) és a korai halálozások növelése révén. A fizikai inaktivitás és az ülőmunka közvetlen gazdasági hatásának számszerűsítése elengedhetetlen, hogy lássuk, mennyit ér jónéhány aktív perc a munkahelyen.
A szakirodalomban számtalan kutatás világít rá a fizikai inaktivitás és az ülőmunka gazdasági következményeire. Makroszinten Hafner és munkatársai 2019-es és 2020-as kutatásai általános egyensúlyi modellek segítségével évente jelentős GDP-csökkenést jeleztek előre az inaktivitással összefüggő termelékenységcsökkenés és halálozás miatt. A WHO 2020-as iránymutatásaiban ajánlott alsó határértéknek megfelelő, legalább heti 150 perc mérsékelt intenzitású testmozgást betartva 2050-ig évente 0,15%-0,24%-os növekedést eredményezne a globális bruttó hazai termékben, ami évente akár 314-446 milliárd dollárt, összességében pedig 6,0-8,6 ezer milliárd dollárt is jelentene a 30 éves előrejelzési horizonton, 2019-es árakon. Az eredmények országonként eltérőek a fizikai aktivitás és az egy főre jutó GDP kiindulási szintje közötti különbségek miatt. A GDP-növekedés lebontása azt mutatta, hogy a fizikai inaktivitás csökkentéséből származó gazdasági nyereség legnagyobb részét - mintegy 70 százalékát - a presenteeism csökkenése adja, míg a halálozás és a betegszabadság csökkenése az előre jelzett teljes GDP-növekedésnek csak mintegy 30 százalékát teszi ki.
Franciaországban több, mint 50 ezer idő előtti éves halálozás tűnik összefüggésbe hozhatónak a napi ülőmunkaidővel. A hosszan tartó ülőmunka becslések szerint évente 494 millió eurójába kerül a francia nemzeti egészségbiztosításnak, a korai halálozások miatti éves termelékenységcsökkenés 507 millió euróba, a megbetegedések miatti éves termelékenységcsökkenés pedig 43-147 millió euróba. A két legdrágább krónikus betegség, amely a túlzott mozgásszegény magatartásnak tulajdonítható, a szív- és érrendszeri betegségek és a 2-es típusú cukorbetegség. A túlzottan mozgásszegény magatartás 10%-os csökkentésével (87,7%-ról 77,7%-ra) becslések szerint évi 219 millió dollár költséget takarítana meg Kanada.
Munkahelyi kockázat, mely milliárdokban mérhető a munkahelyi színtéren is
Mikroszinten az inaktivitás pénzügyi terheit gyakran a hiányzás, a presenteeism és a betegséggel összefüggő rokkantság révén vizsgálják.
Nagy-Britanniában a vállalatok évente 14,9 milliárd fontot veszítenek a fizikai inaktivitás okozta betegszabadságok és termelékenységkiesés miatt. Kari és munkatársai azt találták, hogy a fizikailag inaktív munkavállalóknál 1800-1900 euróval magasabb termelékenységveszteséget okoztak a betegszabadságok és a rokkantságok, mint aktív munkatársaiknál. A munkahelyi beavatkozások, amelyek célja az ülőmunka csökkentése, beleértve az állóasztal-programokat és a könnyű fizikai aktivitásra irányuló kezdeményezéseket is, bizonyítottan csökkentik a presenteeismet.
Sokkoló adatok itthonról a probléma érzékeltetésére
- A betegszabadságos napok száma hazánkban 2021-ben 8,8 millió. Naponta átlag 35 ezer fő van betegszabadságon, ami évi 94 milliárd forint költség összesen, egy főre jutó napi kifizetett költség pedig 10 680 forintra rúg.
- Az inaktivitás több, mint a magyar munkavállalók felét érinti, ők egyáltalán nem végeznek fizikai aktivitást.
- A fizikai inaktivitáshoz kapcsolódó egészségügyi kiadások 286 milliárd forintot tettek ki a fizikai inaktivitással leginkább összefüggő betegségcsoportokban 2017-ben. Csak a munkáltatókat az összes betegségteherből 2017-ben becslések szerint akár 510 milliárd forint is terhelhette.
- Az elhízás, cukorbetegség, a szív- és érrendszeri megbetegedések, magas vérnyomás és -koleszterinszint, mozgásszervi, daganatos megbetegedések, depresszió, mint vezető betegségcsoportok jelentős mértékben befolyásolhatók az inaktivitás felszámolásán keresztül. Már ez az egyedüli tényező jelentős változást tud hozni a munkahelyi stressz és mozgásszervi kockázatok, mint 2 vezető munkahelyi kockázat csökkentésében is. A kockázatok összeadódnak és a dolgozói egészségre, teljesítményre vonatkozóan következményekkel járnak, a munkaképességi index csökken, a hiányzás jelentősen megnő.
- Magyarországon minden második munkavállaló mozgásszervi panaszokkal küzdve próbálja ellátni munkáját nap, mint nap. Ez a szám közel 2,8 millió embert is jelenthet. Az EU OSHA felmérései alapján a 40-50 éves kor közötti korosztály volt a legnagyobb mértékben érintett a munkával összefüggő mozgásszervi betegségekkel.
- A krónikus betegségek folyományaként a távollét átlagos időtartama 25,2 napra emelkedik az átlag 10,1 nap helyett hazánkban. Krónikus mozgásszervi betegség esetén a távollét átlagos időtartama 23,6 nap, míg magas vérnyomással 28,7 nap. A KSH becslése szerint a krónikus betegségek a hiányzások gyakoriságát 6-szorosára növelik. (Krónikus betegek aránya 25-34 éveseknél 10,4%, 35-44 éveseknél 18,9%, 45-54 éveseknél 32,2%, valamint 55-64 évesek esetében 51,9%.).
- A magyar munkavállalók 24%-a fejlesztendő munkaképességű, az utóbbi évtizedekben a 45 éves kor felettiek megközelítően negyedénél meredek csökkenés figyelhető meg a munkaképesség tekintetében (Munkaképesség Index Kutatás). Másfélszer nagyobb eséllyel lehet fejlesztendő munkaképességű munkavállalót találni a túlsúlyosak között a normál testtömeg indexű munkavállalókhoz képest. A túlsúlyosság mellett a rendszeres testmozgás hiánya az egyik legmagasabb kockázati tényezője a fejlesztendő munkaképesség jelenlétének.
A megoldás nem egyszerű, viszont összetett – a társadalmi, szakpolitikai és munkáltatói összefogás sürgető a probléma kezelésére
19 országban, majd 2200 megkérdezett válaszai szerint
a munkavállalók 89%-a produktívabbnak érzi magát testmozgás után, és 96%-uk sokkal kevésbé érzi a stresszt.
Carr és munkatársai szignifikáns kapcsolatot találtak a fizikai aktivitás hatására javuló markerek (testsúly, össz-zsír és nyugalmi pulzusszám) és a termelékenység és a koncentráció növekedése, valamint az alacsonyabb hiányzások között. A TeamRH 2020-as becslése szerint a munkahelyi mozgásprogramok akár 14 százalékkal is növelhetik a vállalat nettó nyereségét. Sjøgaard és munkatársaik kutatásai szerint a munkahelyen bevezetett rendszeres fizikai aktivitás hatására 8 százalékos produktivitás növekedés mérhető. Magyar vizsgálat is készült, Kovács és szerzőtársaik 2020-ban 6 hetes mozgás-intervenciós program után arra jutottak, hogy a résztvevők testtömege csökkent, közérzetük, munkakedvük és teljesítményük javult. A mozgásprogramokat nem költségtényezőként, hanem jó befektetésként kell tekinteni.
Mit tegyenek a munkavállalók, munkaadók?
Az innovatív munkahelyi megoldások is segíthetnek megfordítani az inaktivitás tendenciát. Az együttműködésre alkalmas zónákkal, terekkel, állóasztalokkal, futópadokkal és pihenőhelyekkel ellátott nyitott terű irodák arra ösztönzhetik a munkavállalókat, hogy napközben, munka közben is mozogjanak. A közösség erejében is lehet bízni. A munkahelyi mozgásprogramok bevezetése, kibővítése kulcsfontosságú lehet!
Ironikus módon, bár a technológia a mozgásszegény munkavégzés egyik fő mozgatórugója, a megoldás része is lehet. Az olyan hordható eszközök, mint a fitneszkövetők és az okosórák ösztönözhetik a mozgást azáltal, hogy emlékeztetik a felhasználókat arra, hogy álljanak fel vagy tartsanak szünetet. A munkahelyi wellness-alkalmazások játékos kihívásokat kínálnak, például lépésszámlálást vagy nyújtógyakorlatokat, hogy a munkavállalókat fizikai aktivitásra ösztönözzék.
Az EU-OSHA (Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség) inaktivitásra vonatkozó munkahelyi javaslatai között szerepelnek a következő munkahelyi keretek biztosítására való törekvések munkavállalók, munkáltatók számára:
- Töltsd a munkanapod 50%-át vagy annál kevesebbet üléssel!
- Kerüld el a hosszantartó ülést – állj fel legalább 20-30 percenként!
- Ülj kevesebbet, állj fel, mozogj amikor csak tudsz, de 2 óránként mindenképp iktass be 10 perc mozgást, hogy elkerüld a hosszan tartó ülést!
- 5 óránál ne ülj többet egy munkanap alatt!
- Dolgozz aktív testhelyzetekben, váltogasd az ülést/állást/járást!
A mozgásszegény munkavégzés elleni küzdelemhez nem csupán eszközökre és szakpolitikákra van szükség, hanem kulturális váltásra is. A vezetőknek kell olyan egészséges magatartásformákat támogatniuk, mint például a rendszeres szünetek tartása, a fizikai aktivitás előtérbe helyezése, munkakörök és munkaszervezés áttervezése, és az alkalmazottak ösztönzése is.
Egy olyan kultúra megteremtése, amely a mozgást értékeli, segíthet lebontani azt a régóta fennálló felfogást, hogy a termelékenység kizárólag az íróasztalnál töltött időhöz kötődik.
Források:
https://bjsm.bmj.com/content/54/24/1482
https://www.rand.org/pubs/research_reports/RR4291.html
https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC9421414/
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/36696033/
https://www.frontiersin.org/journals/public-health/articles/10.3389/fpubh.2023.1037699/full
Szabó Ágnes, adjunktus, Budapesti Corvinus Egyetem;
Toldy Anna, főtitkár Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images