A hosszú Covid sok milliárd dollárjába kerül a nemzetgazdaságoknak a termelékenység csökkenése, valamint a megnövekedett egészségügyi és szociális jóléti költségek miatt. Összefoglalójában konkrét számokat tett közzé erről a Reuters.
A spanyol kormány a munkaidő csökkentéséről szóló törvényjavaslatot fogadott el keddi ülésén Madridban.
Egy korábbi cikkemben bemutattam, hogy a magyar gazdaság teljesítményében meghatározó szereppel bírnak a külföldi tulajdonú vállalatok, amelyek általában fejlettebb és hatékonyabb technológiával végzik a termelést, mint a hazai cégek. Ezen termelékenységbeli különbség miatt jellemezhető a magyar gazdaság a duális kifejezéssel. Egy friss, tudományos folyóiratban megjelent – kollégáim által írt – tanulmány szerint ez a dualitás megmutatkozik abban is, hogy a külföldi és a hazai tulajdonú vállalatok között gyengék a beszállítói és értékesítési kapcsolatok. A magyar gazdaság szerkezetével szemben régóta megfogalmazott kritika, hogy a magyar tulajdonú vállalatok csak alacsony mértékben képesek a külföldi multinacionális cégek beszállítóivá válni. Korábban azonban nem álltak rendelkezésre, átfogó, a teljes gazdaságot magába foglaló adatok, amelyek alapján számszerűsíteni lehet ezen kapcsolatok erősségét.
Az Európai Unió Közös Agrárpolitikája (KAP) a legtöbb tagország mezőgazdasági támogatási rendszerének alapvető eleme, amely jelentős hatást gyakorolt a termelékenységre, versenyképességre és fenntarthatóságra az ágazatban Európa-szerte. Miközben az EU 1200 milliárd eurós főösszegű 2021–2027-es Többéves Pénzügyi Keretén (MFF) a folyamatos reformkövetelések ellenére sem változtatottak, úgy fest sokáig már nem odázhatja Brüsszel, hogy lépjen. Az eddigi területalapú támogatások, a vidékfejlesztési források rendszere alapjaiban változhat meg 2028 után.
A világ fejlett gazdaságainak jelentős kihívásokkal kell szembenézniük a következő évtizedekben a csökkenő születési ráták miatt. Egy friss McKinsey-jelentés szerint a termelékenység drasztikus növelésére lesz szükség ahhoz, hogy fenntartsák az életszínvonal eddigi javulását - írta meg a Financial Times.
Csökken Európa üzleti helyszínként játszott vonzereje, gyengül a versenyképessége az Európai Bizottság jelentéstervezete szerint, amelyet előreláthatólag a jövő hét közepén mutatnak be.
Berlin-Brandenburg vállalkozói érdekszervezete azt javasolja, hogy tegyék a hivatalos munkaszüneti napokat vasárnapra, hogy így több munkanap legyen, ez pedig felpörgethetné a gazdaságot. Ezzel szemben a radikális baloldali Die Linke (Baloldal) párt a vasárnapra eső munkaszüneti napokat kiadná a munkavállalóknak a rákövetkező hétfőn – írja a Der Spiegel.
A globális nagybankok a következő három-öt évben akár 200 000 munkahelyet is megszüntetnek, mivel a mesterséges intelligencia egyre inkább kiszorítja a jelenleg emberi munkaerő által végzett feladatokat - írja a Bloomberg. Az AI-technológiák gyakorlati alkalmazásáról lesz szó a Portfolio március 5-ei AI in Business rendezvényén, regisztráció és részletek itt!
Európa modellje, amely egyensúlyra törekvő életmódot és erős szociális rendszereket helyez előtérbe, jelentősen különbözik az Egyesült Államoktól, ezért a közvetlen összehasonlítások félrevezetőek. Szükség van a megújuló energiába és a technológiai innovációba történő stratégiai beruházásokra, hogy növeljük Európa versenyképességét. Az olyan kihívások ellenére, mint a magasabb energiaárak és a védelmi kiadások, Európa növelheti versenyképességét és jelentős gazdasági szinergiákat érhet el, ha a magas megtérülésű beruházásokra összpontosít, és befejezi például a tőkepiaci unióhoz hasonló kezdeményezéseket – többek között ezekről beszélt Solveigh Hieronimus, a McKinsey & Company vezető partnere a Portfolio-nak adott interjúban.
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) új beszállító-fejlesztési programot indít a hazai kis- és középvállalkozások (KKV-k) támogatására. A program célja, hogy elősegítse a magyar KKV-k integrációját a Magyarországon működő nemzetközi nagyvállalatok beszállítói láncaiba. Farkas Gábor, a VOSZ Pénzügyi Szekciójának elnöke és a Beszállító-fejlesztési Program egyik vezető felelőse a Portfolio-nak elmondta, hogy a program várhatóan jelentős szerepet játszhat a hazai KKV-k versenyképességének növelésében és a magyar gazdaság erősítésében azáltal, hogy elősegíti a kisebb vállalkozások bekapcsolódását a nemzetközi értékláncokba.
A szabályozott bérek a munkavállalók mintegy 17 százalékát érintik közvetlenül, míg a béremelések a bértorlódás elkerülése miatt közvetve az átlagbérig fejthetik ki hatásukat – olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) inflációs jelentésében. Az MNB szerint a vállalati oldalon a bérek nagyobb mértékű emelkedése költségnövekedéshez vezethet, ami a termelékenység megfelelő mértékű emelkedése nélkül a vállalkozásokat áremelésre kényszerítheti. A V4-es országokban és Romániában 2025-re tervezett minimálbér-emelések nagyságrendileg a magyarországihoz hasonló mértékűek. Csehországban 10,1, Romániában 9,5, Szlovákiában 8,8, Lengyelországban 8,5 százalékkal emelkedik 2025. január 1-jétől a kötelező legkisebb bér.
A lassú termelékenység növekedés az építőiparban, különösen Európában és az Egyesült Államokban, jelentős javulási lehetőséget kínál – mondta Jan Mischke, a McKinsey Global Institute partnere a Portfolio-nak adott interjújában. Kiemelte a modernizáció potenciálját a standardizált tervek és tömeggyártás révén, párhuzamot vonva az autóipar és a repülőgépipar fejlődésével. Emellett kitért a prefabrikáció szerepének változására és a digitalizáció, mint például az épületinformáció-modellezés (BIM) forradalmasító ígéretére az építőipari logisztikában. A 3D nyomtatás körüli korábbi hype ellenére Mischke úgy véli, hogy az iparosítás és a moduláris építés kecsegtet inkább nagy mértékű termelékenység-javulással.
A termelékenység javításának egyik kulcsa a digitalizáció, erre pedig nagy szüksége lenne a magyar gazdaságnak. Ugyan a hazai digitális infrastruktúra szilárd alapokat ad ehhez, a cégek és a munkavállalók ezt több területen sem használják ki kellően – derül ki az MNB Termelékenységi jelentéséből. E-kereskedelemben jók vagyunk, nagyot ugrott a felhőhasználat a cégeknél és jók az infrastrukturális alapok, de a lakossági digitális készségek és a digitális munkaerő hatékonysága csapnivaló. Ábrákon mutatjuk, miben vagyunk jók és miben kellene fejlődni.
A tokiói fővárosi vezetés úttörő lépésre szánta el magát a japán népességcsökkenés megállítása érdekében. A hatóságok bejelentették, hogy 2025 áprilisától lehetővé teszik alkalmazottaik számára a négynapos munkahét bevezetését. Ez a kezdeményezés része annak a globális trendnek, amely a munka és magánélet egyensúlyának javítását célozza, miközben Japán már 16 éve folyamatosan csökkenő népességgel küzd - tudósított a Financial Times.
A hazai vállalkozásoknak, különösen a kkv-knak, hatékonyabbá és termelékenyebbé kell válniuk - többek között erről beszélt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, amikor hivatalában fogadta a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) vezetőit, Eppel János elnököt és Perlusz László főtitkárt.
Egy friss kutatás szerint a genAI elfogadottsága messze felülmúlja a korábbi technológiai újítások, mint például a PC-k (személyi számítógépek) vagy az internet elterjedésének ütemét - jelentette a Seeking Alpha.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Szakad is a részvények árfolyama.
Attól függ, mit nézünk.
Rossz hírek jöttek az iparból.
Tényleg csak az a kérdés, hogy amerikai vagy orosz gyarmattá válnak?
