A Corvinus Egyetem kutatói jártak utána az amerikai Appalachian State University és a brit University of Dundee School of Business munkatársaival, hogy milyen hatásai vannak a munkahelyi szundikálásnak. A European Management Journalban megjelent áttekintésükben számos meglepő eredményt tettek közzé.
A vártnak megfelelően továbbra is alacsony volt az új munkanélküli segélykérelmek száma, viszont a munkaerőköltség a vártnál nagyobb mértékben emelkedett a harmadik negyedévben. Az újragyorsuló bérdinamika még okozhat problémát az amerikai jegybanknak, különösen azért, mert a szolgáltatószektorban továbbra is ragadósnak tűnik az infláció.
Az ipari metaverzum egyre nagyobb teret hódít a vállalatok körében, derül ki az S&P Global Market Intelligence és a Siemens közös kutatásából, amely 16 iparágban, hét országban végzett felmérés alapján vizsgálta az ipari metaverzum 2024-es helyzetét és jövőbeli kilátásait - írja közleményében a Siemens.
A politikusokon kívül a munkáltatók is komolyan készülnek az amerikai választásokra, mivel eközben érdemben növekedhetnek a munkahelyi konfliktusok is.
Kipróbálták, majd a kezdeti sikerek után az egész országban elterjesztették a rövidített munkaidőt Izlandon, és az adatok azt mutatják, ettől nem csak az emberek lettek boldogabbak, kiegyensúlyozottabbak, de az izlandi gazdasági növekedés is Európa élvonalába került.
A közelmúltban kisebb verseny alakult ki a kormány és a Tisza párt között arról, hogy milyen bérszint elérését kínálják a magyar társadalomnak a következő választási ciklus közepére vagy végére. A kormány terve: 1000 eurós minimálbér és egy millió forintos bruttó kereset 2028-ra. A Tisza párté: 1 millió forintos minimálbér 2030-ra.
A legújabb kormányzati elképzelések szerint az idei évre várható 1,5–2% körüli gazdasági növekedést követően a magyar gazdaság az elkövetkező két évben már a 3–6%-os növekedési sávba léphet, később pedig akár a sáv felső részének elérése is realitássá válhat. A gazdasági növekedés gyorsulására vonatkozó nézetek azért is meglepőek, mert a munkaerőtartalékok kimerülésével a foglalkoztatottság növekedése a közeljövőben az elmúlt évtizedben megszokottnak a töredékére eshet vissza, ami a gazdasági növekedés lassulását, nem pedig gyorsulását vetíti előre. Ráadásul a közgazdaságtudomány növekedéselméleti területe – ha a foglalkoztatás számottevő növelésére nincs mód – a 4,5–5% körüli gazdasági növekedés elérését a hozzánk hasonló fejlettségi szinten lévő országok esetében határozottan a közgazdasági irracionalitás kategóriájába sorolja.
Németországban a négynapos munkahét bevezetésére irányuló kísérleti projekt kimagasló eredményeket hozott: a résztvevő vállalatok 73%-a úgy döntött, hogy vagy véglegesen átállnak erre a munkarendre, vagy meghosszabbítják a tesztidőszakot. A munkavállalók egészségi állapota jelentősen javult, miközben a cégek stabil pénzügyi teljesítményt és némi termelékenységnövekedést tapasztaltak.
A magyar gazdaság legnagyobb problémája a verseny hiánya Zsiday Viktor szerint, ami az alacsony termelékenységet okozza. A Portfolio konferenciáján a közgazdász arról beszélt, hogy a kormányzati beavatkozások, valamint a piaci szereplők ösztönzőinek torzulása gátolják a hatékony működést. A szakember blogjában kifejti: jelenlegi struktúrában hosszú távon nem várható jelentős gazdasági növekedés.
A magyar gazdaság jelenlegi helyzetéről és kilátásairól beszéltek a Portfolio Budapest Economic Forum 2024 konferenciájának záró beszélgetésén a közgazdászok. Bod Péter Ákos, a Corvinus Egyetem professzora kiemelte, hogy a magyar gazdaság növekedési potenciálja valójában 2% körül mozog, és a Covid előtti túlfűtött időszak fenntarthatatlan volt. Surányi György, az MNB volt elnöke rámutatott, hogy a gazdaság növekedése akkor az egyensúly felbomlásával történt, így nem térhet vissza a gyors GDP-bővülés. A szakértők szerint a magyar gazdaság a következő években is lassan nőhet. Zsiday Viktor szerint a verseny hiánya és az állami beavatkozások gátolják a növekedést. Kurali Zoltán, az ÁKK vezérigazgatója ugyanakkor a jelentős likvid tartalékra, megtakarításra hívta fel a figyelmet. Úgy vélte, a magánszférának megvan a likvid forrása arra, hogyha prosperitást lát, akkor befektessen.
A világ erőteljes átalakuláson megy keresztül, amelyhez Magyarországnak is alkalmazkodnia kell. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a Portfolio Budapest Economic Forum 2024 konferenciáján arról beszélt, hogy a gyors növekedés alapjait megteremtheti, ha a fiskális és a monetáris politika között újra összhang lesz.
A bérfelzárkóztatás, különös tekintettel a minimálbér 1000 euróra, illetve az átlagbér 1 millió forintra történő emelés csak akkor lenne reális, ha a vállalkozások megfelelő kompenzációt, tehercsökkentést vagy támogatást kapnának – írja a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) sajtóközleményében. Úgy látják, enélkül a bérköltségek növekedése nem finanszírozható, különösen, hogy a béremelkedés sok esetben nem áll összhangban sem a termelékenységgel, sem a gazdasági növekedéssel vagy az inflációval.
Magyarország egyre közelebb kerül az uniós átlagjövedelemhez, ám a látványos gazdasági növekedés mögött súlyos regionális egyenlőtlenségek rejtőznek. Míg Budapest és környéke virágzik, az ország déli és északi területei stagnálnak. Az IMF friss elemzése szerint ezek a különbségek tovább mélyülhetnek, ha a zöld és digitális átmenet nem kap célzott támogatást, amely az egyenlőtlenségek felszámolására koncentrál, amelyet már az Európai Unió új kohéziós jelentései is megkövetelnek. Súlyos válságtünet, hogy az EU-ban Magyarországon az egyik legrosszabb az AI-felkészültség, ami csapást jelenthet a szegényebb régiókra.
Magyarországon az elmúlt évtizedben sikeresen épült ki az új magyar vállalkozói réteg Rosta Miklós szerint. A Corvinus Egyetem docense szerint azonban ennek súlyos gazdasági és társadalmi ára van.
Magyarország inkább a lemaradók között van a digitális fejlettség tekintetében az európai uniós országok között, bár kétségtelen, hogy számos előrelépést láttunk az elmúlt időszakban. A lemaradás azonban egyben lehetőség is a szintugrásra.
A várakozásokat érdemben meghaladóan 249 ezer fő volt az új munkanélküli segélykérelmek száma. A nem-mezőgazdasági foglalkoztatottak termelékenysége pedig 2,3%-kal nőtt az előző negyedévhez képest.
Az oroszok szerint már harmadik világháború szélén vagyunk.
Máris változtatni kényszerültek.
Méretes kilengések látszanak a napi kereskedésekben.
Ennek ellenére is van, aki optimista.
Bindulhat a trükközés?
Európa versenyképességi mutatói mély válságról árulkodnak.
Nem fizetett a magyar vállalkozó.
