2025-től ismét élénkülhetnek a magyar gazdasági folyamatok, azonban a növekedést lefelé mutató kockázatok övezik és a világgazdasági környezet is bizonytalanabb, mint az előző évtizedben
– írja most kiadott elemzésében a Költségvetési Tanács.
„A 2025. évi költségvetési törvény által feltételezett 3,4 százalékos idei növekedés a Tanács megítélése szerint megvalósulhat, de fokozódtak a teljesüléshez kapcsolódó kockázatok” – olvasható a KT elemzésében, ám a csatolt táblázatban 2,5-3,5%-os GDP-növekedést tart reálinak a tanács, vagyis a kormány célja a sáv teteje.
„A 3 százalékos vagy afeletti gazdasági növekedéshez szükséges a külső konjunktúra pozitív fordulata legalább az év második felében, a belső fogyasztás ütemének fennmaradása és egy trendváltás a beruházási dinamikában. A fogyasztás és a beruházások megfelelő alakulásának feltétele a fogyasztói és vállalati bizalom erősítése a gazdaságban” – fejtette ki a KT. Szerintük 2026-ban 4 százalék közelébe emelkedhet a növekedési ütem, hogy 2027-re ismét visszatérjen a 2,5–3,5 százalékos növekedési ütemhez.
A várakozások szerint 2025-ben az infláció éves átlagban 4 százalék felett alakulhat, ami meghaladja a költségvetési törvényben foglalt 3,2 százalékos feltételezést
– emeli ki a KT. A tanács által kiadott várható sáv az idei évre vonatkozóan 4-5% közötti.
Szerintük 2025 folyamán segíti az infláció mérséklődését a visszatekintő átárazások alacsonyabb indexálása, de inflációs hatású a forint árfolyamának 2024 utolsó negyedévében bekövetkezett gyengülése. A világpiaci élelmiszer- és energiaárak változékonyan alakulnak. Bár ezek 2024-ben összességében mérsékelték az inflációt, de a következő években nem várható tőlük ilyen egyértelműen kedvező hatás. A fogyasztóiár-index 2026-ban várhatóan visszatér a 3 százalékos jegybanki cél közelébe.
A KT szerint szigorú költségvetési politika szükséges a túlzottdeficit-eljárásból való kikerülés érdekében.
A költségvetési folyamatok értékelésének alapját a kormány által készített, majd az Európai Unió Bizottságával történt egyeztetés eredményeként módosított középtávú költségvetési strukturális terv képezte – írja a KT. Ezt az elemzés olyan forgatókönyvként értelmezte, amely azt demonstrálja, hogy a nettó nemzeti finanszírozású elsődleges kiadásoknak (nettó kiadások) a kormány által vállalt visszafogott növekedése mellett Magyarország a túlzottdeficit-eljárásból való kikerülés feltételeit 2026 végéig teljesíti, az Európai Bizottság által legvalószínűbbnek tartott növekedési pálya esetén is.
Következésképpen ez a forgatókönyv sokkal szigorúbb költségvetési politikát tesz szükségessé annál, mint amire a 2025. évi központi költségvetés alapját képező kormányzati prognózisban rögzített dinamikusabb növekedési pálya megvalósulása esetén szükséges lenne – emeli ki a KT.
Ugyanakkor a kormány elköteleződése a nettó kiadások visszafogott növelése mellett azt jelenti, hogy az egyensúlyi célok akkor is teljesülhetnek, ha a gazdasági növekedés nem éri el a kormányzati prognózisban előre jelzett ütemet.
Az elemzés az alábbi kihívásokat és kockázatokat azonosította:
- A terv azzal számol, hogy az állam kamatkiadásai a 2025. évi jelentős csökkenés után 2026-ban és 2027-ben a GDP arányában már nem mérséklődnek, ezért a kormányzati szektor egyensúlyának javulásához az elsődleges egyenleg jelentős javulására van szükség. A javulás összhangban van a 2021 óta tartó kedvező folyamatokkal, ugyanakkor kihívást jelent annak a mértéke. A terv 2027-re a GDP arányában 1,9 százalékos elsődleges egyenleget irányoz elő, ami lényegesen magasabb a 2019-ben – a jelenleginél kedvezőbb makrogazdasági körülmények között – elért 0,2 százaléknál.
- További kihívás, hogy a terv az elsődleges egyenleg növelését kizárólag a nettó kiadások visszafogott növelése révén kívánja elérni, szemben azzal, hogy 2021 óta a centralizációs ráta növelése is hozzájárult az elsődleges egyenleg javulásához.
- A tervezett egyensúlyjavuláshoz arra is szükség van, hogy a centralizációs ráta ne csökkenjen. Ez azonban nem jelenti a kormányzati bevételek struktúrájának változatlanságát. A keresetek és a háztartások fogyasztási kiadásainak a nominális GDP-nél gyorsabb ütemű növekedése révén a keresetek, illetve a fogyasztás után fizetett adók is gyorsabban emelkedhetnek, mint a GDP, ami némi mozgásteret teremt adókedvezmények nyújtására, adókulcsok csökkentésére vagy különadók kivezetésére. Ez azonban felhasználásra kerül a családi adókedvezmény emelése és a különadók jelenlegi szabályok szerinti 2026-ban várható csökkenése által. További mozgásteret a GDP adóalapot növelő, tervezettnél magasabb növekedése adhat.
- Az államadósságmutató 2025–2027. évek közötti csökkentése szempontjából kihívást jelent, hogy a terv szerint az államadósság implicit kamatlába magasabb lesz, mint a GDP-deflátor, sőt 2025-ben és 2027-ben meghaladja a nominális GDP növekedési ütemét is. Ez – minden más, a mutató értékére hatást gyakorló tényezőt változatlannak tekintve – azt jelentené, hogy az államadósságmutató számlálója gyorsabban nőne, mint a nevezője. Következésképpen az elsődleges egyenlegnek nemcsak a hiánycél elérése, hanem az adósságmutató csökkentése végett is stabilan pozitívnak kell lennie, mivel ez csökkenti az államadósságot a tervezett mértékre. Emellett az árfolyam alakulása is jelentős hatással van az államadósság értékére, mivel a devizaadósság részaránya a központi államadósságon belül 2024 végére már megközelítette a 30 százalékot.
- Kihívást jelent, hogy a közszféra tervezett (a versenyszféra dinamikus bérnövekedésével lépést tartó) béremelési üteme lényegesen magasabb a nettó kiadások emelkedésének vállalt mértékénél. Következésképpen a béremelést más költségvetési kiadások átlagosnál alacsonyabb növekedésének kell ellentételeznie – emeli ki a KT.
- A nyugdíjkiadások várható dinamikája meghaladja a nettó nemzeti finanszírozású elsődleges kiadások vállalt növekedési ütemét. Ennek oka, hogy a már megállapított nyugdíjak inflációkövető emelése mellett a bérek dinamikus növekedése következtében az inflációnál gyorsabban emelkedik az újonnan megállapított nyugdíjak átlagos összege, valamint nő a nyugdíjasok létszáma is.
- Az egyensúlyi célok elérése érdekében a kormányzat GDP-arányos beruházási kiadása sem emelhető, azaz nem tud hozzájárulni a beruházási ráta növekedéséhez.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
