Christopher Waller, az amerikai jegybank Kormányzótanácsának tagja szerint
nem kell attól tartani, hogy Donald Trump kereskedelmi háborúja jelentősen felfűtené az inflációt,
ami rávilágít a Fed döntéshozói közötti nézeteltérésekre az átfogó vámok gazdasági hatásaival kapcsolatban.
Christopher Waller kedden reggel Ausztráliában kijelentette, hogy Trump vámjai „csak mérsékelten növelnék az árakat, és nem tartós módon”, jelezve ezzel, hogy a Fed kormányzója szerint az új adminisztráció kereskedelmi politikájának nem szabadna befolyásolnia a jegybank döntéseit.
„Én hajlok arra, hogy átnézzek ezeken a hatásokon” – mondta Waller.
Az erőteljes gazdasági növekedés és a makacs inflációs nyomás miatt a Fed kiváró álláspontra helyezkedett, miközben a kereskedelmi politika hatásai körüli bizonytalanság tovább fokozza a jegybankárok óvatosságát a kamatcsökkentéssel kapcsolatban – annak ellenére, hogy Trump szerint az amerikai hitelköltségeket „jelentősen” csökkenteni kellene.
A Fed irányadó kamatsávja jelenleg 4,25–4,5 százalék között van, miután 2024 végén összesen 1 százalékpontnyi kamatcsökkentést hajtottak végre, de idénre már lehet, hogy nem is terveznek kamatcsökkentést. Legalábbis a piaci várakozások alapján.
Ugyanakkor egyes tagok – például Austan Goolsbee, a chicagói Fed elnöke és Beth Hammack, a clevelandi Fed vezetője – Waller-nél nagyobb
aggodalommal tekintenek Trump kereskedelmi politikájára, és tartanak attól, hogy annak tartósabb hatása lehet az amerikai inflációra.
Jerome Powell, a Fed elnöke kitart amellett, hogy a FOMC-nak még nincs elegendő bizonyítéka arra, hogy megalapozottan eldöntse, milyen irányba hat majd a kereskedelmi politika az árak alakulására.
Eddig csak a kínai importtermékekre vetettek ki 10 százalékos vámot, Trump pedig azzal fenyegetőzött, hogy 25 százalékos vámot szab ki az Egyesült Államok két legnagyobb kereskedelmi partneréből, Mexikóból és Kanadából érkező összes importra – erről a döntés várhatóan március elején születik meg.
Emellett egy 25 százalékos vámot is javasoltak az alumínium- és acélimportokra, amelyeket várhatóan március közepén vezetnének be, valamint az adminisztráció további megtorló vámokat fontolgat azon országok ellen, amelyeket azzal vádol, hogy tisztességtelen kereskedelmi akadályokat vagy magasabb adókat alkalmaznak az amerikai vállalatokkal szemben.
Waller elmondta, hogy bár az adatok egyelőre „nem támasztják alá a monetáris politika enyhítését”, az infláció a következő negyedévekben csökkenhet, mivel a vállalatok jellemzően az év elején emelik áraikat. Januárban az amerikai infláció váratlanul 3 százalékra emelkedett, ami tovább erősíti a várakozásokat, hogy a Fed nem fogja hamarosan csökkenteni a kamatlábakat.
„Figyelni fogom az adatokat az elkövetkező hónapokban, hogy értékeljem, ismétlődik-e az a minta, hogy az első negyedévben magasabb inflációs adatok jönnek, amelyeket az év későbbi szakaszában alacsonyabb értékek követhetnek” – mondta Waller.
Hozzátette: „Ha 2025 hasonlóan alakul, mint 2024, akkor az év valamely pontján indokoltak lehetnek a kamatcsökkentések.”
Waller ugyanakkor figyelmeztetett, hogy a monetáris politikát nem lehet határozatlan ideig szüneteltetni, függetlenül attól, hogy milyen gazdaságpolitikai lépéseket tervez a Fehér Ház.
„Ha a beérkező adatok további kamatcsökkentést vagy a jelenlegi szint fenntartását indokolják, akkor ezt kell tennünk, függetlenül attól, hogy mennyire egyértelmű az adminisztráció politikája” – mondta. „A gazdasági bizonytalanság megszűnésére várni a jegybanki döntéshozatal lebénulásához vezetne.”
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
