Az orosz inflációról, kamatpolitikáról, költségvetésről adott ki friss jelentést a brit védelmi minisztérium hírszerzési osztálya. A londoni elemzők úgy látják: Oroszország gazdasági kilátásai egyre rosszabbak.
Amilyen könnyű volt bevezetni a kamatstopot három évvel ezelőtt, olyan nehéz most eltörölni: mintegy 4 százalékponttal magasabb szinten fordult meg néhány hete a bankközi kamatok régóta tartó csökkenése, mint ahol az intézkedést bevezették. Hiába jártak jobban a hosszú távon fix kamatozást választóknál, politikailag még mindig érzékeny tömegről van szó: 291 ezer jelzáloghiteles törlesztőrészletéről kellene dönteni. A bankoknak már több mint 400 milliárdjába került az intézkedés, mi lesz ezután a kamatstoppal?
A japán gazdaság növekedési kilátásai bizonytalanná váltak az októberi adatok tükrében. A szolgáltatási szektor hangulatának romlása és a növekvő cégcsődök száma megkérdőjelezi a központi bank optimizmusát a 2%-os inflációs cél elérésével kapcsolatban – írja a Reuters.
Már az első ciklusa alatt is folyamatosan támadta a jegybankot Donald Trump. A második ciklusában már övé a Szenátus és a Képviselőház is. Vajon kihasználja a lehetőséget, hogy precedenst teremtve csorbítsa a jegybank függetlenségét? Egy ilyen lépés példa nélküli lenne és még a távoli országok lakossági megtakarításaira is hatást tudna gyakorolni. Mutatjuk, mik a kilátások és a következmények.
A vártnak megfelelően továbbra is alacsony volt az új munkanélküli segélykérelmek száma, viszont a munkaerőköltség a vártnál nagyobb mértékben emelkedett a harmadik negyedévben. Az újragyorsuló bérdinamika még okozhat problémát az amerikai jegybanknak, különösen azért, mert a szolgáltatószektorban továbbra is ragadósnak tűnik az infláció.
Az, hogy Donald Trump győzött az amerikai elnökválasztáson, az egész régió gazdaságaira, és devizáira kockázatokat jelent, amelyek mértéke attól függ, hogy a leendő elnök milyen mértékben valósítja meg például a vámemelésekkel kapcsolatos választási ígéreteit – mutatnak rá friss helyzetértékelésükben az Erste Group elemzői. A „gyenge marad-e a forint?” című szerdai anyagban azt vázolták, hogy igen, gyenge maradhat, mert azt valószínűsítik, hogy rövid távon a 400-410 közötti sávban ingadozhat a forint az euróval szemben, aztán közép távon folytatódhat a lassú forintgyengülés. Arra is rámutatnak, hogy a régiós devizák közül a forint a legsérülékenyebb a külpiaci környezet változásaira.
Törökország inflációs rátája a vártnál kisebb mértékben csökkent októberben, ami erősítheti a közgazdászok azon véleményét, hogy az idei évben nem várható kamatcsökkentés.
Átmeneti erősödéssel kezdett a forint a pénteki magyar munkaszüneti napon, az euró jegyzései 408 alá süllyedtek, de aztán délelőtt újra esni kezdett a magyar fizetőeszköz, és így délre 409-ig emelkedett az euró. A Sociéte Generale francia befektetési bank pénteki piaci összefoglalójában azt írta, hogy szerintük a forint esése miatt a jövő hét második felében, az amerikai elnökválasztási eredmény ismeretében akár rendkívüli MNB kamatemelés is jöhet, amelynek mértéke akár 100 bázispontos, vagy nagyobb is lehet. A világ nagy részén zavartalanul folyik pénteken az elektronikus kereskedés, és a tőzsdék jelentős része is nyitva van. Délután a forintnak új erőt adott, hogy a dollár esni kezdett a friss amerikai munkaerőpiaci adatok után, bár nem sokkal később belendült az amerikai fizetőeszköz.
Joe Biden elnökségének négy éve alatt olyan jelentős események történtek az amerikai gazdaságban, amelyek egy része fontos fejezetet tesz majd ki a közgazdasági tankönyvekben. Az elnök hivatalba lépésével esett egybe az infláció felpattanása, amely végül 40 éves csúcsra emelkedett, ez pedig a kamatok emelkedéséhez vezetett. A Biden-korszak egyben az alacsony kamatok korának végét is jelentette: míg 2021-ben 0% körül volt az irányadó ráta, mára ez 5% környékére nőtt. Ám az elmúlt négy év legfontosabb fejleménye, hogy a fentiek ellenére az amerikai gazdaság olyan tempóban növekedett, amit támogató környezetben is jelentős teljesítménynek tartanánk.
A forint korábban is látványosan érzékeny volt a külső sokkokra, így nem meglepő, hogy az elmúlt hetek fejleményei láttán leértékelődött a magyar deviza. A rövid távú kockázatok között a legjelentősebb az amerikai elnökválasztás, amely a feltörekvő devizák mindegyikét nyomás alá helyezi. Egy esetleges hármas republikánus győzelem további leértékelődést hozhat, a forint számára rövid távon inkább a demokrata jelölt győzelme hozhatna enyhülést. Az MNB a szigorú előretekintő iránymutatással egyelőre megtette, amit megtehetett, ennél keményebb lépésre csak akkor számíthatunk, ha a devizagyengülés kontrollálatlanná válna. Van esély rá, hogy év végére visszatér 400 alá az árfolyam, ám ez csak átmeneti lesz: 2025 ismét forintgyengülést hozhat.
Mārtiņš Kazāks, a Lett Nemzeti Bank kormányzója és az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsának tagja csütörtökön véleményt nyilvánított a decemberi kamatdöntéssel kapcsolatban. Kazāks elmondta, hogy egy 50 bázispontos kamatcsökkentés is „az asztalon lehet”, és ezzel a lehetőséggel is foglalkozniuk kell a decemberi tanácskozáson.
Az amerikai bankok azt fontolgatják, hogy tömegesen csökkentik vállalati betéteik kamatát, hogy megvédjék profitjukat a Federal Reserve kamatcsökkentése után. A bankok 2022 óta a korábbinál magasabb kamatokat kínáltak a megtakarítóknak, de most változtatni kényszerülnek stratégiájukon. A vállalati ügyfelek voltak eddig a legnagyobb haszonélvezői a kamatemeléseknek, de most ők lehetnek az elsők, akiket érint a csökkenési hullám - írta meg a Financial Times.
Véget ért a Portfolio legjelentősebb makrogazdasági konferenciája, a Budapest Economic Forum 2024, amelyen a legnevesebb hazai és nemzetközi elemzők, szakértők, közgazdászok, szakpolitikusok, bankárok találkoztak. Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója arról beszélt, hogy nem érdemes más európai bankba fektetni, csak a Peléhez hasonlóan „ólommal a cipőjében” is kiválóan teljesítő OTP-be. Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója az európai versenyképesség kilátásaival foglalkozott, hangsúlyozta, hogy bár a nemzeti szuverenitást a politikai kérdésekben meg kell hagyni az országoknak, de gazdasági szinten kooperációra van szükség. Varga Mihály pénzügyminiszter szerint jövőre a fogyasztás és a beruházások lesznek a növekedés motorjai. Ezen felül kivezetésre kerülhet néhány kisebb adónem is és a kormány tervei között szerepel a GDP-arányos költségvetési kiadások csökkentése is.
Az MNB nem csak októberben szüneteltetheti a kamatcsökkentéseket - mondta Virág Barnabás, a jegybank alelnöke a Portfolio Budapest Economic Forum 2024 konferenciáján. A jegybank alelnökének szavai arra utalnak, hogy az MNB óvatos monetáris politikát fog folytatni a következő időszakban. Virág Barnabás beszélt a forint árfolyamáról is, mint az inflációra ható fontos tényező, amire a monetáris politikának is figyelnie kell. Szavai után jelentősen erősödött a forint árfolyama.
Az elmúlt hetekben jelentős változások történtek az amerikai gazdasággal és kamatpolitikával kapcsolatos várakozásokban, amelyek együttesen a kötvénypiacot is a feje tetejére állították. Márpedig amikor a kötvénypiacokon trendforduló van, az számos más eszközosztályban is új trendeket tud elindítani. Megmutatjuk, hogy ez mit jelent a részvénybefektetéseknek és azt is, hogy ebben a helyzetben milyen eszközosztályok teljesíthetnek jól.
A japán kormány a tavalyinál nagyobb pótköltségvetést tervez a gazdaság élénkítésére és a megélhetési költségek emelkedésének ellensúlyozására. Shigeru Ishiba miniszterelnök bejelentette, hogy a csomag meghaladja majd a tavalyi keretet, és elsősorban az alacsony jövedelmű háztartásokat, valamint a helyi önkormányzatokat célozza meg.
2026-ra elfüstöl az összes típus.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
Bindulhat a trükközés?
