A magyar gazdaság helyzetéről és kilátásairól volt szó a Portfolio Budapest Economic Forum 2024 konferenciáját lezáró beszélgetésen. Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora kiemelte: a Covid válság előtti néhány évben 4%-kal nőtt a magyar gazdaság, az elmúlt 15 év átlaga viszont 2%-os GDP-bővülést hozott. Ez azt jelenti, hogy valójában ennyi a növekedési képességünk, 2% körüli.
Ahogy egy házasságban, úgy a gazdaságban is akkor látható, mi volt az aranykor, amikor már nem működik
- utalt a professzor arra, hogy 2019 után nem tértünk vissza a gyors növekedéshez.
A Covid előtti időszakban túlpörgették a motort, de ha nem jött volna a világjárvány, akkor is véget ért volna az anyagkor. Bod Péter Ákos szerint recesszió talán nem lett volna, de az biztos, hogy a növekedés akkor is eltűnik.
A kanyarban a magyar jármű kicsúszik. Nem mi előztünk a kanyarban, hanem bennünket előztek a kanyarban
- mondta az elmúlt évek sokkjairól Bod Péter Ákos.
Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke, egyetemi magántanár szerint nem meglepő, hogy 2020 után gyenge a magyar gazdaság teljesítménye. Azért sem lepi meg ez, mert a 2020 előtti évek egy túlhevített, fenntarthatatlan gazdaságot mutattak. "A potenciális gazdasági növekedés kétszeresével nőtt a gazdaság, miközben az összes fundamentális mutató romlott
- mondta Surányi, aki a fizetési mérleg többletének elolvadását és az infláció felpörgését
Egyensúlyromboló, és nem egyensúlyőrző pályán ment a gazdaság
A potenciális növekedés nem tud 2-2,5% fölé menni.
Zsiday Viktor, a Hold Alapkezelő, Citadella Származtatott Befektetési Alap portfóliókezelője emlékeztetett, hogy a 2020 előtt aligha komolyan vehető előrejelzések kivetítették a gyors növekedési időszak trendjét, és arról folytak a viták, hogy 2026-ban vagy 2028-ban érjük utol Ausztriát. Zsiday is egyetértett Surányival és Boddal abban, hogy fenntarthatatlan volt a 2020 előtti néhány év növekedése. Úgy vélekedett, hogy a túlfűtött gazdaság árát most megfizetjük, és a közelében sem vagyunk annak, hogy utolérjük Ausztriát.
Sokáig lehet csinálni azt az unortodox gazdaságpolitikát, amire jó példa Törökország
- fogalmazott Zsiday.
Az adósságkezelő az elmúlt időszak problémáit adósságfinanszírozási szempontból közelítette meg. Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója kiemelte, hogy a költségvetés nettó finanszírozási szükséglete a GDP 6-8%-a volt az elmúlt években. Jóval nagyobb kibocsátások voltak a lakossági, az intézményi, illetve a devizaadósság piacán is, mint ami megszokott. A devizaadósság aránya a 2019-es 15%-ról mostanra 28%-ra emelkedett mostanra.
Bod Péter Ákos a kormány 3-6%-os GDP-növekedési tervével kapcsolatban óvatosságra intett, Magyarország előtt ugyanis óriási kihívások állnak.
Látszik, hogy Európa fordul, de vajon Magyarország arra fordul-e, amerre Európa
- mondta Bod Péter Ákos, aki szerint a magyar politika nem előre néz, hanem vissza. De hogyan lehet visszaállni arra, ami sosem volt - tette fel a kérdést azzal kapcsolatban, hogy a kormány milyen növekedési célokat határozott meg. Szerinte
Ha lefelé megy a lejtőn egy trabant, akkor persze átmenetileg felgyorsul, de más esetben nem. Nincsenek meg az alapvető feltételei a gyorsításnak.
Surányi György ehhez hozzátette, lehet azt mondani, hogy a költségvetési hiány csökkentése mellett a kormány támogatni tudja a növekedést.
Tipikus megszorítás, amiben most vagyunk
- hangsúlyozta a professzor. Ha a kormány jövőre tovább szeretné csökkenteni a költségvetési hiányt, akkor nem tud élénkíteni fiskális oldalról. A nemzeti bank sem tud mit csinálni, mert a pozitív reálkamat fontos az árfolyam és az infláció stabilizálása szempontjából.
Két mondat erejéig hadd lépjek be ebbe a gazdaságpolitikai MMA-ketrecbe - mondta Kurali Zoltán. Ha megnézzük a reálszférát, akkor a vállalatok elég jelentős likvid eszközökkel rendelkeznek, ráadásul a lakosság is jelentős likvid megtakarításokkal rendelkezik. A magánszférának megvan a likvid forrása arra, hogyha prosperitást lát, akkor befektessen. "Én nyugodt vagyok a finanszírozás kapcsán. Mivel jelentős a likviditás a rendszerben, ezt lehet használni a finanszírozáshoz" - fogalmazott.
Szerinte a 28%-os devizaarányt vissza kell csökkenteni egy alacsonyabb szintre a következő időszakban. Erre azért is lehet szükség, mert egy újabb válság esetén így újra lenne lehetőség arra, hogy gyorsan devizát vonjon be az ország.
Bod Péter Ákos szerint a rendszerváltás utáni tőkebeáramlás szükségszerű és védhető volt. A termelékenység ebben az időszakban jelentősen nőtt, azonban 15 évvel később már látszott, hogy az összeszerelőüzemek nem hoznak további termelékenységnövekedést, ezért új modell kell. Most, 35 évvel a rendszerváltás után vissza szeretne menni a politika a kezdeti, tőkebeáramláson alapuló növekedési időszakhoz.
Ugyanabba a folyóba, nem is folyóba, lábvízbe akar belelépni a magyar politika
- vélte Bod.
Surányi György szerint nagy probléma, hogy újra a belföldi kereslet felpörgésével szeretne növekedni a kormány. Ha a belföldi fogyasztást és a beruházást élénkítik, az növeli a GDP-t, de a nettó exportot rontja, mert ezek importigényesek.
Amit nyerünk a réven, azt elveszítjük a vámon. Ebből legfeljebb 1-2%-os növekedés jöhet ki
- mondta Surányi, hozzátéve, hogy nem vagyok optimista annak kapcsán, hogy sok pénzt kapunk az európai adófizetőktől.
Zsiday Viktor szerint a verseny hiánya a legnagyobb gond, és ez okozza az alacsony termelékenységet. Vannak olyan iparágak, amelyek államközelik, ahová nem lehet bekerülni, aztán vannak olyanok, ahol bizonyos szereplők dolgát megnehezíti az állam, forrásokat von el, miközben a kevésbé sikereseknek adja oda ezeket a forrásokat, ez olyan, mint a szocializmusban.
A magyar vállalkozások egy része arra optimalizál, hogy az állami forrásokat elnyerje, és amíg erre optimalizál, addig nem tud arra figyelni, amire kellene, a versenyre. Zsiday végül így összegzett:
Túl kevés verseny és a túl sok állami beavatkozás, ez a gond a magyar termelékenységgel
Címlapkép forrása: Portfolio