Az ipar jelenleg a magyar gazdaság GDP-jének mintegy 20%-át adja, az ipari fejlődéshez viszont elengedhetetlen a gyártás és a logisztika digitális transzformációja, amelyben a magyar ágazati szereplők súlyos lemaradásban vannak. Az NTPSz (Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platform Szövetség) ennek elősegítését tűzte ki célul: az akadémiai szféra szereplőivel, a vállalkozásokkal és a szakmai szervezetek képviselőivel közösen dolgoznak azon, hogy az új technológiák elterjedjenek, és széles körben ismertté váljanak.
Az NTPSz olyan szervezetek, intézmények felett álló szakmai szövetség, amely első sorban a szereplők egymás közötti információmegosztását, az új gyakorlatok megismerését, a hazai és külföldi szervezetek közötti együttműködést segíti elő, továbbá keretet biztosít a terület gazdaságpolitikai irányítóival folytatott párbeszédre is. Ez segítségére lehet a vállalatoknak a műszaki és folyamati nehézségek, a jogszabályi elvárások közötti tájékozódás, a kibervédelmi és fenntarthatósági problémák megoldásában. Többek között ezzel a céllal rendezték meg év elején a SmartMan, azaz Smart Manufacturing Fesztivált is, amelynek keretében a szövetség tagjai – gyárak, kutatóintézetek, egyetemek – betekintést nyújtottak a náluk zajló folyamatokba a nagyközönség számára. A SmartMan Fesztivál záróeseményére április 29-én került sor, amelynek keretében a szervezet többek között kijelölte jövőbeli céljait is.
Az Ipar 4.0, amelyet a negyedik ipari forradalomként is ismerünk, egy olyan paradigmaváltást jelöl, amely az információs és kommunikációs technológiák és az automatizálás összefonódásán alapuló gyártási folyamatokat és üzleti modelleket hoz létre. Ez a digitális technológiák, mint például a mesterséges intelligencia, a nagy adatmennyiségek (BigData) kezelése, a dolgok internete (IoT), a felhőalapú szolgáltatások, a robotika és a 3D nyomtatás integrálásán keresztül valósul meg a gyártásban és a termelésben.
Jenei István, az NTPSz elnökségi tagja, a Magyar Telekom Nyrt. iparági tanácsadója szerint számos új digitális és infokommunikációs technológiai megoldás áll rendelkezésre, amelyek a hazai digitalizáció fejlődését előre mozdíthatják, például:
- a mesterséges intelligencia felhasználása a termelési és háttérfolyamatokban,
- az adatalapú döntéstámogató és prediktív analitikai megoldások,
- a rendszerek összekapcsolását és valósidejű együttműködését lehetővé tevő IoT és 5G technológiák,
- illetve a gyártási folyamatokban felhasználható autonóm robotikai és logisztikai rendszerek.
Magyarország a középmezőnyben
Ezeket a lehetőségeket egyelőre nagyon kevéssé aknázza ki a hazai ipar, különösen a KKV szektor szorul fejlesztésre, ezt mutatják a vállalati digitalizációra vonatkozó DESI (Digital Economy and Society Index) eredményeink is. Pedig a fenntartható gyártásnak is előfeltétele a digitalizáció.
A hazai vállalatok Ipar 4.0 érettségi szintje nemzetközi felmérések szerint inkább az európai középmezőny alján helyezkedik el.
A legfrissebb DESI alapján, amely az EU tagállamainak digitális fejlettségi szintjét összehasonlító mutató, Magyarország a 22. helyen áll a 27 tagállam közül, ezért is elengedhetetlen a vállalati digitalizáció fejlesztése. Hazánkban a gyártóipar GDP-ben betöltött szerepe európai összehasonlításban is igen magas, különösen a high-tech termékek aránya kiemelkedő.
A kormány is gyorsítaná a digitalizációt
A digitalizáció felgyorsításának szükségességét a kormány is érzi: tavaly szeptemberben közös nyilatkozatot írtak alá a Magyar Telekom Csoporttal, majd novemberben a 4iG Csoporttal is, amelyek értelmében a legnagyobb hazai informatikai-távközlési vállalatcsoportok a következő négy-öt évben százmilliárd forintos nagyságrendben valósítanak meg digitális infrastruktúra-fejlesztéseket Magyarországon. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a megállapodások kapcsán kiemelte, hogy
nincs versenyképesség fejlett telekommunikációs szektor nélkül, hiszen a digitális gazdaság már a teljes GDP legalább 25 százalékát, és a K+F kiadások 7 százalékát adja,
miközben a multiplikátor hatásokat is figyelembe véve a foglalkoztatottak 17 százalékának biztosít munkalehetőséget.
A SmartMan Fesztivál során is erősödött a szervezet és a kormányzat közötti együttműködés: az ipari digitalizációban élen járó vállalatok Ipar 4.0 éremmel történő díjazásán, a pályázati konstrukciók társadalmi és szakértői véleményezésén, az iparági szereplők közötti párbeszéd elősegítésén, és az érdekképviseleten is közösen dolgoznak az NTPSz és a kormány munkatársai.
A kisvállalatok számára is hasznos a digitalizáció
A kis- és középvállalatok számára számos kiaknázatlan lehetőség rejlik az ipari digitalizációban. A fenti technológiák alkalmazása a magyar gazdaság teljesítőképességét az ipari termelés területén jelentős mértékben képes fejleszteni. Mára egy fejlett Ipar 4.0 technológiákat alkalmazó rendszer kiépítéséhez szükséges eszközök - például szenzorok, robotok, IT eszközök - könnyen elérhetőek és gyorsan megtérülnek. Ennek köszönhetően lehetőség van a nagy fokú hatékonyságnövelésre, ami nem csak a termelési költségekre hat kedvezően, hanem a gyártási rugalmasságot is jelentősen növeli. Azonban a magyar termelő cégeknek jelentős segítségre van szükségük a felzárkózáshoz, ebben fontos szerepe lehet az NTPSz-nek és a Smart Manufacturing Fesztiválnak, amely éppen ezeket a megoldásokat hivatott közelebb hozni az emberekhez.
Tévedés, hogy a robotok elveszik az emberek munkáját
A szakértők egyetértenek abban, hogy alapvető tévedés azt gondolni, hogy az ipari digitalizáció negatívan hathat a munkaerőpiacra és a humán erőforrásra. A HUN-REN SZTAKI laborvezetője, Váncza József megerősítette, hogy
a robotok és mesterséges intelligencia elterjedése nem jelenti azt, hogy a humán erőforrás feleslegessé válik,
ellenben támogatja az emberi munkaerőt a feladatai elvégzésében. Várható, hogy az informatikai szakemberek iránti kereslet is jelentősen megnő, ahogy a mesterséges intelligencia egyre több területen válik dominánssá.
A cikk megjelenését az Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platform Szövetség támogatta.
Címlapkép forrása: Getty Images
