Jelentősen alulteljesít az Európai Unió
A MET Csoport elnök-vezérigazgatója a fő kockázatot abban látja Európa számára, hogy miközben helyesen a zöld átállásra fókuszál, ez túl gyors, és túl sok kiadással jár. Attól tart, hogy a folyamat közben nagyon sok iparág elveszíti a versenyképességét, ezért sokan áttelepülnek Ázsiába, vagy Amerikába, így az adóbevételek csökkenése elindít egy negatív spirált, és 100 év múlva Európa sokkal kevésbé fog tudni beleszólni a világ dolgaiba, mint most.
Lakatos szerint bár nem tökéletes mutatószám, de érdemes mégis használni, mert számos alapkérdést a nominális GDP alakulása dönt(het) el. Felhívta a figyelmet arra, hogy míg az Európai Unió a brit kilépés hatásával együtt 2008-hoz képest mindössze 2%-kal tudta 2022-ig növelni a GDP-jét, addig az Egyesült Államok 72%-kal, az OECD országcsoport együtt 29%-kal, a világ pedig együtt 57%-kal.
Arra is rámutatott, hogy bár sokak szerint az energetika egy régi, idejétmúlt iparág, de ez nem így van. Úgy fogalmazott:
Európa egyik meghatározó jelentőségű iparága, és nagyon komoly szereplője a versenyképességi kérdésnek.
A holland TTF gáztőzsde, és a német áramtőzsde elmúlt két évi áralakulásának bemutatása mellett megjegyezte: az árcsúcsok máshol is jelentkeztek, de nem ilyen mértékben, mint Európában. Megjegyezte, ha az árak a 2022 nyári szinteken maradtak volna, akkor "tíz európai ország térdre esett volna 2-3 éven belül", hiszen óriási mértékű forrásokat szívott el az energiaszámlák kifizetése.
Azt az időszakot úgy írta le, hogy "a tökéleteshez közeli viharban" volt Európa, amikor ráadásul Kína nem is vett LNG-t, miközben a hedge fundok aktívak voltak, zajlott az orosz-ukrán háború, az árak magas szintjében pedig "a saját európai zavarodottságunk is szerepet játszott".
Látványos ábrával arra is rámutatott: az Európai Unió összesített kőolaj, földgáz- és szénimport számlája a 2021-es 285 milliárd euróról 604 milliárd euróra ugrott, ami az együttes uniós GDP 3,8%-át tette ki. Ez óriási forráskiáramlást jelentett az EU-ból a külső harmadik országok fosszilis energiatermelői felé. Az ábra arra is rávilágított: az elmúlt 16 évben együttesen az EU külső energiaimport számlája meghaladta a 4000 milliárd eurót, és ez jelentősen hozzájárult Európa fent jelzett relatív alulteljesítéséhez.
Az igazi feketeleves - Versenyképességi kérdések
Szerinte az igazi "feketeleves" abból származott, illetve származik továbbra is, hogy míg az uniós gázkitermelés 2022-re trendszerű és jelentős csökkenéssel mindössze 30 milliárd köbméterre esett, addig ugyanabban az évben a masszív fogyasztás mérsékléssel együtt az uniós gázfogyasztás 295 milliárd köbméterre olvadt. Emiatt rámutatott: Európa egyik fő versenyképességi kérdése abból adódik, hogy a felhasznált gáznak mindössze a 10%-át termeli ki saját maga. Emiatt úgy fogalmazott:
Ez óriási kitettséget és nagyon komoly veszélyt jelent, amit Európa felépített önmagának. Ez egy kereskedelmi veszély, ami folyamatosan csökkenti minden egyes vállalat versenyképességét Európában.
Úgy folytatta: részben ebből erednek azok a - sok uniós vezető által mondott - célok, hogy a gázt 2030-ra ki kell vezetni, de mellettük sok tanácsadó azt mondja, hogy ez nem fog ilyen gyorsan menni. Kijelentette: "a cél nem feltétlenül rossz, csak az időigénye hosszabb lesz".
Hozzátette: ahhoz, hogy mindig legyen áram, tehát az ellátásbiztonság ne sérüljön, és a megújulók integrációja mellett a kiegyenlítési szempontoknak is meg lehessen felelni,
A földgáz európai kivezetése 10-15 évvel hosszabb lesz, mint amit ma a témában megszólalók mondanak.
A világban sok helyen járva azt látja, hogy az energetikai trilemma mindenhol továbbra is a fő kérdés, azaz hogyan zárják be a szénerőműveket, hogyan vezessék ki úgy a gázalapú ellátást a megújulók terjedése mellett, hogy megmaradjon az ellátásbiztonság, "és közben muszáj versenyképesnek maradni".
Ezután kijelentette: "ha nem marad Európa és a tagállamok versenyképesek, az középtávon vissza fog hatni a globális jelenlétünkre; 100 év múlva nem fog tudni beleszólni Európa abba, hogy merre megy a világ". Megjegyezte: Európa hiába fogja visszafogni a kibocsátását, ha a többiek nem, mert attól a világ még nem fog megváltozni, így "ezért is jó vezető hatalomnak lenni és beleszólni tudni a dolgokba".
Nem véletlen, hogy mindenhol küzdenek az említett trilemmával, mert vállalatvezetői tapasztalata alapján megjegyezte: ha egy menedzser két célt tűz ki a vállalat felé, akkor már csak 50% az esély, hogy valamelyiket legalább el tudja érni, ha viszont hármat, akkor 10% alatti ennek az esélye.
Ezek alapján a trilemmára utalva leszögezte:
Az a probléma, hogy ebből nem lesz kiút.
Ezt úgy értette: a zöld átmenet Európában "egy vallásszerű meggyőződéssé vált, ami nem rossz, sőt, jó". Úgy folytatta: "azon túl, hogy környezetvédelmi hatása van, így Európa kiszolgáltatottsága megszűnik, Európa független tud lenni, de ezt nagyon nehéz okosan csinálni úgy, hogy a versenyképességünket meg tudjuk tartani".
A várható fő irányok
Elismerte, hogy a trilemma egyszerre megoldására nincs meg se neki, se senkinek a megoldása, mindössze a valószínű irányt tudja azonosítani sokakkal együtt:
- Az elektrifikáció a jövő alapja. Így tehát a kőolaj- és a földgáz kivezetésével csak az elektromos áram lesz az egyetlen energiaforrás, a hidrogén se fogja ezt a kérdést igazán megoldani, noha megjegyezte: például Németország most 10 milliárd eurós méretű forrást költ erre a célra. Kijelentette: vízója szerint „50 év múlva csak áramot fogunk használni”.
- A helyi megoldásoknak nagyon fontos szerepe lesz. Ezt úgy értette: nem az óriási erőműveknek lesz fontos szerepe, hanem a minél inkább helyben megtermelt energiának, a helyi adottságok minél jobb kihasználásának. Hozzátette: rengeteg technológia van, nincs egyenmegoldás, de arra például figyelni kell, hogy ahol megújuló erőművet telepítenek, ott a nap mellett legyen a szélnek és a tárolásnak is szerepe, lehetősége. Személyes véleményeként azt is kifejtette: hosszú távon a legolcsóbb és leghatékonyabb befektetés a vízierőmű, igaz ez Magyarországon a bős-nagymarosi bővítési tervek miatt még mindig rosszul cseng.
- Tiszta keretek kellenek a szabályozásban. Úgy fogalmazott a saját vállalatcsoportjára is értve: "nyomjuk a fekvőtámaszokat, de nem mondták meg, hogy mi lesz a sport", amiben indulni kell. Ezzel arra utalt, hogy tiszta keretekre lenne szükség a szabályozásban és a mérésekben, mert ez sokat segítene a feladatok megoldásában, amelyhez egyébként „egyesével a nemzetállamok nagyon kicsik lesznek”.
- Az időzítés nagyon fontos. Ennek kapcsán szintén karakteres kijelentést tett: "az a legnagyobb veszély, hogy túl gyorsan akarunk haladni, beleragadunk egy őrült költésbe, és így totálisan versenyképtelen lesz az ipar, mindenki át fog költözni Ázsiába, Amerikába, ami kevés adóbevételt okoz és egy lefelé menő spirál lesz."
- A kemény munka és a vállalkozói szemlélet a kulcs. Ezzel arra utalt, hogy az előttünk álló kihívások sok lehetőséget is tartogatnak, amelyek kihasználásához "kemény munka, vállalkozói szemlélet, nyitottság, tanulás kell, és a próbálás vágyát kell megtartani", mert sokszor nem elsőre jönnek majd az igazi megoldások.
Íme a 2023-as év főbb eredményei
A keddi esemény napján adta ki a MET Csoport a 2023-as évi pénzügyi eredményéről szóló tájékoztatást is, amelyből az derült ki, hogy a tavalyi volt a történetének második legjobb éve. Ez azt jelenti, hogy
24,5 milliárd eurós konszolidált árbevételével a második legnyereségesebb évét könyvelhette el.
Az árbevétel kapcsán megjegyzi a cég: ez azért csökkent a 2021-es 41,5 milliárd euróhoz képest, mert maga az árkörnyezet is csökkent. Ez alapján leszögezik: "Az eredmények azt mutatják, hogy a vállalatcsoport kevésbé volatilis piaci környezetben is képes kiváló teljesítményt elérni."
Az összefoglalóban megjegyzik: a cégcsoportnak sikerült elmélyítenie és kiszélesítenie hozzáférését a pénzpiaci forrásokhoz, ezt tükrözi – a számos kétoldalú megállapodás mellett – az új, 1,33 milliárd eurós hitelkeret elindítása is.
Felidézik, hogy a svájci székhelyű energiavállalat - összhangban növekedési stratégiájával és az energiaátmenet iránti elkötelezettségével- három új napelemparkot helyezett üzembe Spanyolországban és Magyarországon, amelyek összesen 391 MW áramtermelési kapacitással rendelkeznek. Hozzáteszik: a MET földrajzi értelemben is erősítette a megújulóenergia-fejlesztések terén elért eredményeit: új piacokra lépett be Svájcban, Németországban és Lengyelországban.
Azt is kiemelik, hogy az értékesítési és trading szegmensen belül tovább bővítette tevékenységét a cégcsoport, elsősorban a francia piacra való belépéssel. Folytatódott az LNG-üzletág növekedése is, a MET Csoport a földrajzilag leginkább diverzifikált LNG-importstruktúrával működik Európában. Kiemelik: hosszú távú kapacitásokkal bír Németországban, Spanyolországban és Horvátországban, és nyolc országba importált cseppfolyósított gázt – többek között a Földközi-tenger térségébe (Görögország, Olaszország, Horvátország, Spanyolország), Északnyugat-Európába (Egyesült Királyság, Belgium, Németország) és az északi régióba (Finnország). Az elmúlt két évben a MET éves szinten mintegy kétmillió tonna (évi 30-40 cargo) LNG-t szállított le.
Külön kiemelték azt is, hogy 2023-ban megnyílt a MET szingapúri irodája is. A MET Asia 90 százalékban a MET Csoport és 10 százalékban a Keppel tulajdonában lévő leányvállalat, és a cég LNG-portfóliójának fejlesztésére összpontosít, miközben akítvan fejleszti a helyi eszközstratégiát is.
A fentiek alapján leszögezik: a vállalatcsoport jelenleg már 15 országban közel 1000 alkalmazottat foglalkoztat, akik több mint 50 nemzetiséget képviselnek.
Az 2023-as eredményeket így kommentálta Lakatos Benjamin, a MET Csoport elnök-vezérigazgatója a közlemény szerint": 2022-ben a MET megmutatta, hogy képes sikeresen navigálni a legviharosabb energiapiacokon. 2023-ban a kevésbé volatilis piacokon bizonyította integrált üzleti modelljének erejét és jövedelmezőképességét. Továbbra is számítunk kivételes képességű, motivált nemzetközi csapatunkra, amellyel sikeresen támogatjuk majd az energiaátmenetet."
Címlapkép forrása: Getty Images
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ