A technológiai fejlődés, a globális gazdasági válságok és a munkaerőpiaci átalakulások szinte egyetlen iparágat vagy országot sem hagytak érintetlenül az elmúlt évtizedekben, folyamatos alkalmazkodást követeltek a gazdasági vezetőktől is.
Úgy tűnik, egyre nagyobb krízisek érkeznek, és egyre gyorsabban – mindegyik szolgál azonban valamilyen rendkívül fontos tanulsággal. Összegyűjtöttük a top 10 kihívás listáját.
1. A 2008-as globális pénzügyi válság
A Lehman Brothers csődje után a világ vezetői felismerték, hogy sokkal nagyobb átláthatóságra van szükség a pénzügyi termékek és intézmények működésében, a rendszerszintű kockázatok azonosítása és kezelése pedig kritikus pont a stabilitás fenntartásában.
Azóta mindenütt nagyobb figyelmet fordítanak a stressztesztekre és az extrém kockázati helyzetek modellezésére, fejlettebb eszközöket alkalmaznak a kockázatmenedzselésre. Kiderült az is, hogy a „túl nagy, hogy elbukjon” (too big to fail) koncepció kezelése komoly kihívás a gazdasági életben. Csökkenteni kell a piaci óriások dominanciáját, mert ezek összeomlása rendszerszintű problémát okozhat.
A 2008-as válság kitörése miatt felül kellett vizsgálni az addigi vállalati stratégiákat, a rugalmasság és a gyors döntéshozatal iránti igény pedig rendkívüli módon felértékelődött. A pénzügyi rendszerbe és a hitelekbe vetett hit megingott, de a vezetőknek szembe kellett nézniük a munkavállalók kiábrándulásával és azokkal a súlyos társadalmi hatásokkal – például tömeges lakásvesztéssel – is, amely a csoportos leépítéseket követte.
2. Klímaváltozás
Az ökológiai lábnyom csökkentése és a fenntartható működés biztosítása mára elvárássá vált. A vállalatoknak azonban újra kell gondolniuk termelési folyamataikat, energiafelhasználásukat és alapanyagaik beszerzési módját is az egyre forrósodó és egyre nagyobb szélsőségekkel járó időjárási környezetben.
A klímaváltozás és az egyre extrémebb hőmérsékletek soha nem látott intézkedéseket követelnek, különben veszélybe kerül a munkavállalók egészsége, és ezen keresztül a cégek működőképessége, léte is. A fenntarthatóság és a nyereségesség közötti egyensúly megtalálása folyamatos kihívás a vezetők számára.
3. Fogyasztói elvárások változása
A fogyasztók elvárásai drámai módon átalakultak az évek során. Az átláthatóság, a fenntartható termékek iránti kereslet és a gyors, digitális alapú kiszolgálás alapelvárássá vált.
Az online térhódítása radikálisan megváltoztatta a vásárlási szokásokat. A fogyasztók gyorsabb, kényelmesebb és személyre szabottabb élményeket várnak el. A vezetők számára nyilvánvalóvá vált, hogy a digitális platformokba, mesterséges intelligenciába és adatvezérelt, valamint az e-kereskedelmi megoldásokba való befektetés kulcsfontosságú ugyanúgy, ahogy a folyamatos ügyféladat-elemzés.
A környezettudatos fogyasztók számának növekedése megmutatta, hogy a fenntarthatóság és a társadalmi felelősségvállalás már nem csak opcionális, hanem alapvető elvárás.
Mivel a vásárlók egyre inkább az értékrendjükhöz passzoló márkákat keresik, a vállalatoknak olyan világos, hiteles küldetéssel kell rendelkezniük, és olyan termékeket kell kínálniuk, amelyek értéket hordoznak/teremtenek felhasználóik számára, miközben vezetőik gyorsan és innovatív módon reagálnak a trendek változására és a válságokra is.
4. Brexit
A Brexit, az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépése szintén mélyreható gazdasági, politikai és társadalmi következményekkel járt, amely számos tanulságot kínált a gazdasági vezetők számára. A Brexit rávilágított a globalizáció törékenységére, a regionális integráció fontosságára, valamint arra, hogy a geopolitikai bizonytalanságok kezelése érdekében többféle forgatókönyvre kell felkészülni. Az üzleti stratégiákban rendszeresen felül kell vizsgálni ezeket a kockázatokat, hogy időben alkalmazkodni lehessen a változásokhoz.
A Brexit korlátozta a munkaerő szabad mozgását az Egyesült Királyság és az EU között, ami számos iparágban munkaerőhiányt okozott. A tanulság? A vállalatoknak nagyobb hangsúlyt kell helyezniük a meglévő tehetségek megtartására, és szükség esetén nemzetközi toborzási stratégiák használatával alternatív munkaerő utánpótlási piacokat kell feltárniuk, vagy automatizálniuk és biztosítaniuk kell a rugalmas munkavégzést (hibrid és távmunka lehetőségekkel). Ez új munkaerőforrásokat vonzhat be a globális piacokról.
5. Covid
A koronavírus-járvány rávilágított arra, mennyire fontos a rugalmasság, a gyors reagálóképesség, a távmunka lehetőségeinek megteremtése, valamint a munkatársak testi épségének megőrzése. A vezetők számára ezek az események nem csak a krízismenedzsmentben való jártasság fontosságát emelték ki, de azt is – vélhetően évtizedekre – tudatosították, hogy az egészégügyi óvintézkedések nem megspórolhatók.
Ha ugyanis a kollégák megbetegszenek, ne adj’Isten meghalnak, a legkiválóbb vállalati stratégia és legambíciózusabb célszám sem tartható. Végső soron tehát a legnagyobb érték még mindig maga az ember.
A legfrissebb HR trendekről szóló cikkeink itt elérhetőek. Kirúgás, harc a munkatársakkal, kiégés, kibírhatatlan kollégák, vagy éppen a Z generáció kihívásai? A munka világának változásait folyamatosan követjük.
6. Új éra a munkaerőpiacon is
Az elmúlt évtizedekben a munkaerőpiac is radikális változásokon ment keresztül. Az automatizáció és a digitalizáció átformálta a munkahelyeket, felértékelődött az élethosszig tartó tanulás igénye és a munka-magánélet egyensúlya.
A vezetőknek ma már a generációk közötti különbségekre is nagyon oda kell figyelniük, különösen az elöregedő társadalmakban, ahol nem lehet lemondani az idősekben rejlő potenciálról, és nonstop fejtörést okoz a home office, illetve a távmunka lehetőségek biztosításának kérdése is. A fiatalok ugyanis enélkül szinte már szóba sem állnak a munkáltatókkal.
7. Az inflációs robbanás
Az elszálló infláció szintén számos fontos tanulsággal szolgált a gazdasági és vállalati vezetők számára: kiemelten fontossá vált a költségek kezelése, a hatékonyság növelése és az alternatív beszállítói hálózatok kiépítése. A dráguló inputanyagok és szolgáltatások miatt elkerülhetetlenné vált az árak emelése, ám a vezetőknek meg kellett találniuk az egyensúlyt az árnövekedés és az ügyfelek lojalitása között. Itt a proaktív kommunikáció és az érték alapú árazási modellek alkalmazása kapott különösen nagy hangsúlyt.
Az infláció szükségszerűen növelte a munkavállalók bérelvárásait. A vezetők megtanulhatták, hogy a bérpolitikát hosszú távú stratégiaként kell kezelni, amely a termelékenység növelése mellett figyelembe veszi a tehetségmenedzsmentet és a munkatársak elégedettségi mutatóit is, így befolyásolva a motivációjukat.
8. Az orosz-ukrán háború
A konfliktus nemcsak az energiapiacokat és az ellátási láncokat rázta meg, hanem alapvető kérdéseket vetett fel a globális gazdasági rend fenntarthatóságával kapcsolatban is. A háború drámai sokkot jelentett különösen az energia-, mezőgazdasági és nyersanyagpiacokon.
A gazdasági vezetők számára az egyik legfőbb tanulság az lett, hogy a beszállítói hálózatokat földrajzilag diverzifikálni kell, így elkerülhető az egyetlen régiótól való túlzott függőség. A globális kockázatok minimalizálása érdekében fontos a helyi vagy regionális beszállítók előnyben részesítése, és a digitális megoldások (például a valós idejű nyomon követés vagy a digitális optimalizáció) növelhetik az ellenállóképességet.
A konfliktus ismét ráirányította a figyelmet a megújulókra való átállás szükségességére és az energiatakarékos technológiák alkalmazására.
9. Az AI forradalma
A mesterséges intelligencia robbanásszerű fejlődése az innovációról, a technológiai adaptáció és az etikus működés jelentőségéről szolgál alapvető tanulságokkal. Az AI-technológiák gyors fejlődése rávilágít a folyamatos tanulás és alkalmazkodás fontosságára.
A vezetőknek képesnek kell lenniük gyorsan felismerni az új technológiákban rejlő üzleti potenciált, és stratégiai előnnyé alakítani azt. Az AI-alapú automatizáció lehetőséget kínál a hatékonyság növelésére, de megköveteli a munkaerő átképzését és új készségek fejlesztését is, amihez a vezetők dolga megteremteni a szükséges erőforrásokat.
10. Adatvédelem és kiberbiztonság
Az AI-forradalom etikai és szabályozási kérdéseket is felszínre hozott. A vezetők ráébredtek, hogy proaktívan kell foglalkozniuk az adatvédelemmel és azzal, vajon az új technológiai megoldások kellően átláthatóak és biztonságosak-e a kollégák, illetve az üzleti partnerek szempontjából.
Az adatok védelme és a kiberbiztonsági fenyegetések elleni fellépés mára egyébként is a vállalatok egyik legfontosabb prioritásává vált. A GDPR és hasonló szabályozások betartása mellett a vezetőknek olyan rendszereket kellett kialakítaniuk, amelyek minimalizálják az adatlopások és hackertámadások kockázatait, miközben maximalizálják a személyes adatok védelmét. Ennek ellenére a világ számos pontján vállalatok elképesztő veszteségeket könyveltek el például zsarolóvírusokkal támadó csoportok tevékenysége miatt.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
