A férfiaknak összességében több a bevétele és a megtakarítása, és magabiztosabban vallják magukat teljes mértékben tudatosnak pénzügyileg, mint a nők
– derül ki az Allianz Hungária áprilisi pénzügyi tudatosságot és megtakarítási szokásokat vizsgáló felméréséből. A biztosítótársaság nem reprezentatív felmérése szerint a válaszadók 77,4 százaléka ugyanannyi vagy kevesebb bevételből gazdálkodik, mint az elmúlt 2-3 évben, miközben az infláció hatására az életünk lényegesen drágább lett, hiszen márciusban a fogyasztói árak átlagosan 25,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit a KSH adatai szerint. A kitöltők ötödének (22,6%) viszont ezen időszakban nőtt a bevétele.
Jellemző, hogy közel kétszer annyi férfi vallott jövedelem-növekedésről, mint nő.
Az árak emelkedése miatt azonban ez nem feltétlenül jelent pluszban elkölthető pénzt számukra, vagyis a nominális jövedelemnövekedés a magas inflációs környezet miatt nem feltétlenül jelenik meg a reálbérek emelkedésében.
Felélték a tartalékot, vagy nem is volt soha
„A felmérés eredményeiből azt látjuk, hogy a gazdaságpolitikai kihívások, például a Covid-19, a háború vagy az infláció hatással voltak a megtakarításainkra és befektetésinkre.
A megkérdezettek 17,9 százaléka vallott úgy, hogy a mindennapi megélhetés miatt felélte korábbi megtakarításait, 15,4 százaléknak pedig korábban sem volt és most sincs megtakarítása, ami a 43-58 évesekre jellemző a leginkább. Csupán 15,8 százalék azok aránya, akik növelni tudták a pénzügyi tartalékaikat, és 5,4 százalék, akik a hosszú távú, nyugdíjcélú megtakarításaikat is.
A nemeket tekintve kirívó, hogy a férfiak a nőkhöz képest közel háromszoros arányban tudták növelni a tartalékaikat, miközben kétszer annyi nő élte fel a megtakarításait, mint férfi– mondta Bencsik Tamás, az Allianz Hungária Zrt. Személybiztosítások Igazgatóságának vezetője.
A férfiak jobban állnak
Az adatokból ugyanis kiderül:
míg a férfiak körében a tartalékaikat növelni tudók aránya 24,4 százalék volt, addig csak 9,4 százaléknyi volt a nők körében ez a szerencsésebb halmaz.
Vagyis az elmúlt évek turbulenciái közepette csaknem minden negyedik férfi, és csak kevesebb mint minden tizedik nő tudta növelni a megtakarításait.
A meglévő megtakarítások felélésében is a nők voltak a rosszabb helyzetben.
A nők több mint ötöde, 22,6 százaléka volt kénytelen a korábbi tartalékaira támaszkodni, míg a férfiak körében ez az arány csak 11,7 százalék.
Úgy érezzük értünk hozzá, de az összkép nem jó
A kitöltők közel fele, 49,1 százaléka pénzügyileg tudatosnak tartja magát, de beszédes, hogy az összes válaszadónak csak 19 százaléka állítja ezt teljes meggyőződéssel. Ennek kapcsán szintén érdekes a nemi megoszlás, a férfiak ugyanis magabiztosabban vallják magukat teljes mértékben tudatosnak, mint a nők – előbbiek körében 24,2, utóbbiak esetében csak 15,1 százalék vallott úgy, hogy jól eligazodik a pénzügyekben és átgondolt döntéseket tud hozni. Csupán 11,5 százalék azok aránya, akik inkább nem, vagy egyáltalán nem tartják magukat tudatosnak ilyen téren.
A felmérésben résztvevők gyakorlati tudatosságát tekintve ugyanakkor az eredmények árnyalt képet mutatnak. A pénzügyi tervezés fontosságát valamelyest alátámasztja, hogy a megkérdezettek komoly többségének, 67,4 százaléknak van vésztartaléka.
Ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy 10-ből három embernek nincs ilyen, rosszabb időkre félretett pénze, amely még mindig magas arány.
A többség tájékozódik
Bíztató ugyanakkor, hogy a válaszadók háromnegyede (77,1%) alaposan utánanéz és összeveti a megtakarítási, illetve befektetési lehetőségeket, biztosítási típusokat mielőtt leköti valamibe a pénzét, illetve biztosítást köt. Közülük 29,7 százalék pedig személyre szabott pénzügyi tanácsot is kér szakembertől, ami a generációk tekintetében a 18-26 évesekre a legjellemzőbb (53,3%), nemek szerint pedig inkább a férfiakra.
Ám mintegy minden ötödik megkérdezett egyáltalán nem néz utána az ilyen típusú opcióknak, 4,3 százalék pedig nem is tudja, hol keresse az ezekkel kapcsolatos információkat. Erre vonatkozóan a nők aránya mindkét esetben magasabb, mint a férfiaké.
Ezenkívül a válaszadók több mint fele, 52,7 százaléka havonta átnézi a pénzügyi számláit, befektetéseit, biztosításait, minden hatodik válaszadó, (16,5 százalék) azonban csak ritkán vagy soha nem követi nyomon ezeket.
A válaszok alapján érdekes kép rajzolódik ki a kockázatkerüléssel kapcsolatban is: a kitöltők közel fele, mintegy 47,7 százaléka kockázatkerülőnek tartja magát, 14 százalékuk teljes mértékben így érez. Azoknak az aránya is magas (39,8 százalék), akik közepesen gondolják magukat annak. A kockázattűrők száma csupán 4,3 százalék.
Korosztályi bontásban a 18-26 évesek kerülik a legkevésbé a kockázatokat, az 59-77 évesek pedig a leginkább. A felmérésből kiderül továbbá, hogy a nők jóval kockázatkerülőbbek, mint a férfiak - a nők körében 54,1 százalék, míg a férfiak körében 39,2 százalék nyilatkozott így.
Nem változott sokat a biztosításokhoz való hozzáállás
A megkérdezettek körében a legismertebb öngondoskodási konstrukciók között a biztosítások és a nyugdíjmegtakarítások vezetnek. A válaszadók az életbiztosítást 71,3, a balesetbiztosítást 59,9, az önálló nyugdíjmegtakarítási formákat 59,5, az egészségbiztosítást pedig 56,3 százalékban említették az ismert módozatok között. A havi fix banki megtakarítást 49,1, az ingatlanbefektetést 47,7 százalék ismeri. Ezt követik a befektetési alapok (44,8%), az otthon tartott készpénz (36,2%), a kriptovaluták (22,6%), illetve az egyéb, értékálló vagy idővel értéknövelő tárgyak, így például az ékszerek, műkincsek, nemesfémek, 22,2 százalékos aránnyal.
Érdekesség, hogy a felmérés egyúttal arra is rámutat, hogy az élet-, baleset- és egészségbiztosításokat a nők valamivel jobban ismerik, mint a férfiak.
Az Allianz Hungária felmérése azt is vizsgálta, hogy milyen biztosítása, pénztári megtakarítása van jelenleg a magyaroknak.
A legtöbben, mintegy 68,8 százaléknyian, lakásbiztosítással rendelkeznek, ezt követi a kötelező gépjármű biztosítás (65,9%) és az életbiztosítás (50,9%).
Casco biztosítása 30,5 százaléknak van, továbbá nyugdíj- és egészségpénztárral a kitöltők negyede rendelkezik - 23,7 és 22,6 százalék. A nyugdíj- és az egészségbiztosítás aránya még kevesebb, 15,8 és 19,4 százalék. Telefon készülékbiztosítása 11,8 százaléknak van, legmagasabb arányban a huszonéveseknek. 10 százalék felett van azok száma, akiknek semmilyen biztosítása nincs a felsoroltak közül.
Lenne még hova fejlődni
A kitöltők 93,2 százaléka ugyanannyira vagy kevésbé érdeklődik a biztosítások iránt, mint a Covid-időszak előtt, és csak 6,8 százalék azok aránya, akik számára fontosabb lett az ilyen típusú öngondoskodás.
Ezenfelül a válaszadók 90 százaléka nem tervez az idén öngondoskodási célú (nyugdíj- vagy megtakarítási célú) biztosítást kötni, pedig az ilyen típusú biztosítások már havi néhány ezer forint befizetéssel is hosszú távon jövedelmező kiegészítői lehetnek az egyéb típusú megtakarításoknak” – tette hozzá a szakember.
Az Allianz szakértői szerint a pénzügyi tudatosság területén minden olyan országban lenne hova fejlődni, ahol a biztosítótársaság jelen van, ráadásul a tudatosság különösen fontos lenne az elmúlt évek tapasztalatai, illetve a jelenlegi gazdasági körülmények tükrében. A vállalat ezért március végén Magyarországon is elindította a „Start making Cents, azaz "Az öngondoskodó” című kampányt, amelynek célja a témára való figyelemfelhívás és ismeretbővítés.
Más országokban is ez a trend
Az Allianz egy korábbi, nemzetközi kutatása szintén megemlíti a nők és férfiak közötti különbséget, valamint a fiatalok eltérő helyzetét. Az "Allianz pénzügyi és kockázati ismeretek felmérése" olyan reprezentatív felmérés volt, amely országonként ezer válaszadóval készült Németországban, Ausztriában, Svájcban, Franciaországban, Olaszországban, Spanyolországban és az Egyesült Államokban a pandémia idején. A kutatásban résztvevőket a COVID-19 világjárvány időszaka alatt a jövedelemmel, fogyasztással, megtakarításokkal és befektetésekkel, pénzügyi műveltséggel és kockázatokkal kapcsolatos tapasztalatokról kérdezték.
Ebben a felmérésben a válaszadók legalább 55 százaléka mind a hét országban úgy nyilatkozott, hogy a világjárvány volt élete legnagyobb hatással járó gazdasági eseménye. Az országok közötti különbségek elsősorban az egészségügyi és gazdasági válság mélységét tükrözik.
A német válaszadók mutatták a legmagasabb szintű ellenálló képességet, csak 20,0 százalékuk számolt be arról, hogy a világjárvány miatt csökkent a jövedelmük
- szemben a teljes minta 30,0 százalékával.
Két szempont azonban minden országban közös: a nőket és a millenial generációt aránytalanul nagy mértékben érintette a válság.
Az ezredfordulósok 37,8 százalékának, míg a nem ezredfordulósok 27,2 százalékának kellett alacsonyabb jövedelemmel megbirkóznia. A nemek közötti különbség ugyanilyen nagy: A női válaszadók 32,7 százaléka tapasztalta, hogy jövedelme jelentősen csökkent, szemben a férfi válaszadók 27,1 százalékával.
A cikk megjelenését az Allianz Hungária Zrt. támogatta.
Fotó: Getty Images
