A kormány úgy döntött, hogy az Európában kialakult gabonapiaci helyzetre tekintettel kivezeti a gabona- és olajosnövények tekintetében tavaly márciusban bevezetett export bejelentési rendszert
– jelentette be Nagy István agrárminiszter. Az intézkedést indokolja az is, hogy Magyarország élelmiszer-ellátása biztosított, hazánk megtermeli a szükségleteit – közölte a szaktárca.
A tárcavezető arra emlékeztetett, hogy a 2022 februárjában kirobbant háború az akkori körülmények között a magyar gabona gyors ütemű, nagy volumenű kiáramlásának kockázatát rejtette magában, tekintettel az orosz és ukrán gabonaexport kritikus méretű fennakadása okozta globális ellátási félelmekre.
Többször meghosszabbították
Az eredeti rendelkezés tavaly május 15-ig írta elő az exportőröknek a bejelentési kötelezettséget, majd ezt április végén július 14-ig meghosszabbították. A lejárat előtti napokban megjelent rendelet szerint ezután tartóssá tették a bejelentés kötelezettségét, amely visszavonásig érvényes. Ez a visszavonás érkezett meg most.
Zavartalanul folyt az export
Fontos leszögezni, hogy néhány interpretációval ellentétben az intézkedés nem jelentett exportstopot, és nem tiltotta meg a magyar gabona kivitelét külföldre.
A bejelentései kötelezettség ugyanakkor fontos információs eszközt adott a szaktárca kezébe. Az előírás egy azonnali monitoring-eszközt biztosított a szaktárcának, hiszen az egyes tranzakciók után hónapokkal később rendelkezésre álló statisztikai adatok helyett azonnali képet adott arról, hogy mennyi gabona távozik a külpiacokra. Igaz, piaci források szerint a beérkező adatok néha duplikálódtak, nem jelentettek teljesen egzakt információs bázist a szakmának.
Amennyiben a kormányzat úgy ítélte volna meg, hogy nem marad elegendő gabona az ország ellátására, élhetett volna elővásárlási jogával – tudomásunk szerint erre azonban egyetlen esetben sem került sor.
A rendelkezés elvben 30 napot adott az Agrárminisztériumnak a döntésre, de néhány kezdeti nehézség után a tárca és a gabonakereskedők egyeztetéseinek nyomán ez a gyakorlatban 1-2 napra rövidült, ennyi idő alatt döntött tehát az Agrárminisztérium arról, hogy élni kíván-e elővásárlási jogával. Ezzel ismereteink szerint a bejelentési kötelezettség fennállása alatt egyetlen tétel esetében sem élt az Agrárminisztérium, vagyis a magyar gabona akadálytalanul mehetett az exportpiacokra.
AM: már más a helyzet
Az intézkedés kapcsán Nagy István is megjegyezte: Megteremtette az esetleges beavatkozás lehetőségét, ugyanakkor nem okozott fennakadást az exportban, hiszen az előzetes adatok alapján mindkét fő gabonafélénkből, kukoricából és búzából is 2-2 millió tonna körüli kivitelre kerülhetett sor 2022-ben.
A miniszter kifejtette, a piaci helyzet mára alapvetően megváltozott, hiszen a 2022 augusztusától fokozott ütemben beindult és a világpiacra azóta is dinamikusan növekvő módon kiszállításra kerülő ukrán export nyomán az elszívó hatás megszűnt, sőt jelentősen csökkent az összes kelet-európai uniós tagállam gabonája iránti a kereslet.
A kivezetés így nem jelent kockázatot a hazai ellátás biztonsága tekintetében
– emelte ki.
Brüsszelnek sem tetszett
Bár a rendelkezés a gyakorlatban nem avatkozott be a szabadpiaci folyamatokba, ilyesmire elvi lehetőséget adott, amely összeférhetetlen volt az uniós jogelvekkel.
Az Európai Bizottság ezért tavaly nyáron úgy határozott, hogy kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen a magyar hatóságok által a gabonaexportra vonatkozóan bevezetett előzetes bejelentési rendszer miatt.
Az Európai Bizottság álláspontja szerint az intézkedés összeegyeztethetetlen a közös piacszervezésre vonatkozó uniós szabályokkal, illetve a kivitelre vonatkozó közös szabályokkal. Érvelésük szerint a magyar intézkedés nem indokolható az uniós szinten elérendő különleges gazdasági célkitűzések nemzeti szintű követésével, és egyébként semmi sem tette szükségessé az EU-n belüli gabonaellátás biztonságát célzó beavatkozást.
Fotó: Getty Images
