Napjainkban számos kihívással néz szembe a mezőgazdaság, amelyeknek való megfelelés lényegesen komplexebbé tette az ágazatot az elmúlt években, évtizedekben. A gyorsuló ütemben változó éghajlati feltételek, a fogyasztók mind mennyiségi, mind minőségi elvárásainak növekedése, a nemritkán hirtelen jelentkező világpiaci változások, az energia drágulása, valamint a környezetterhelésre irányuló társadalmi és politikai nyomás mind-mind olyan tényezők, amelyeket figyelembe kell venni a termelésben – akkor is, ha nem egyszer ezek a kihívások ellentétes hatásúak.
Nincs azonban más megoldás, mint ezeket a gazdálkodási környezet feltételeiként elfogadni, és a rövidtávú érdekeket alárendelni a hosszútávú elvárásoknak.
Az agrárium az egyik legmagasabb tárgyi eszközzel gazdálkodó ágazat, az egységnyi árbevételre jutó tárgyieszköz-állomány duplája, az egységnyi árbevételre jutó hitelállomány pedig két és félszerese a nemzetgazdasági átlagnak. A működés gyakran külső forrás bevonását igényli, így ezek az elvárások, kihívások nemcsak az ágazat résztvevői számára jelentenek feladatot, hanem a finanszírozók számára is.
A digitalizáció a megoldás
Az agrárium modern kihívásaira azonban éppen a technológiai fejlesztés adhat választ, hiszen ez az az innovációs megoldásokat biztosító terület, amely egyaránt képes növelni a hatékonyságot, és megfelelni a mind szigorúbb zöld elvárásoknak is.
A digitalizáció az agráriumban az egyedüli olyan technológia, ami a jelenlegi kihívásoknak eleget tud tenni
– jelentette ki a Portfolio-nak Dr. Ambrus Andrea, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem docense. Hozzátette: az Európai Unió új agrárpolitikája egy reformon megy át, amelynek hozzá kell járulnia ahhoz, hogy a közösség 2050-re CO2-semleges legyen. „Mindez nagyon komoly elvárásokat jelent az agráriumnak az inputfelhasználásban, a műtrágya és a növényvédő szerek mennyiségét is csökkenteni kell, eközben azonban nem maradhatnak le a termelők az éles piaci versenyben. Senkit ne tévesszen meg az, hogy most emelkednek a terményárak, hiszen ez jelentős részben az inputárak emelkedéséből származik, valamint a COVID-járvány okozta gazdasági leállás után a gazdaság újraindítása jelentős költségekkel jár, amely szintén áremelkedést generál.
Úgy kell gazdaságosabban, hatékonyabban termelni, hogy kevesebb legyen a növényvédő szer, a műtrágya, valamint a gázolaj felhasználása
Ezeknek az ellentétes elvárásoknak egyedül a modern technológiával, a precíziós technológia elterjedésével lehet megfelelni, ami lehetővé teszi, hogy a megfelelő időben, a megfelelő helyen, a megfelelő mennyiségű input kerüljön kijuttatásra, felhasználásra.”
Ráadásul a fejlett technológia nem csupán az inputanyagokkal való takarékoskodásban segít, hanem hozzájárul ahhoz is, hogy a termelők adatalapú döntéseket hozzanak meg.
A digitalizáció nagyban segíti a termelés stabilitását, a modern adatelemzéssel pontosabban lehet időzíteni bizonyos munkaműveleteket, amely a klímaváltozás miatt egyre nagyobb jelentőséggel bír, hiszen a munka szempontjából optimális napok száma is csökken.
Segít a döntéshozatalban is
„Nem mindegy, hogy mikor lesz a vetési időpont, mikor kell növényvédő szert kijuttatni. Például, ha előre tudja a termelő, hogy a kórokozók megjelenésére optimális meteorológiai feltételek alakulnak ki, riasztást kap a rendszertől, ilyenkor azonnal lehetősége van a beavatkozásra, megelőző jelleggel, kevésbé agresszív szerrel meg tudja kezdeni a védekezést.
Az adatgyűjtő rendszerek összekapcsolásával a nyers adatból információ nyerhető, amely fontos döntéseket segít megalapozni. A döntést a termelő hozza meg, a rendszerek adatalapú döntéstámogatásra szolgálnak
– fogalmazott a docens. Ráadásul a modern technológia nagyban képes enyhíteni a munkaerőhiányból adódó problémákat is, az automatizálás, valamint a robotika révén. További fontos előny, hogy a digitalizáció által a nyomonkövethetőség is sokkal precízebbé válik, ami szintén egyre fontosabb elvárás az élelmiszeripar és a fogyasztók részéréről egyaránt.
Összességében elmondható, hogy egy sor kemény elvárás áll a gazdákkal szemben, és azok fognak nyerni, akik ezeknek egyszerre tudnak megfelelni
– hangsúlyozta. A rendelkezésre álló, megoldást nyújtó technológiák persze még nagyon drágák – bár ez az eredeti gazdálkodási színvonaltól is függ –, az elterjedésükben ugyanakkor a támogatási rendszer, az oktatás és a megfelelő finanszírozói oldal rengeteget segíthet a docens szerint.
A gazdák készen állnak, a szabályozás még nem
Úgy tűnik, hogy az agrárium szereplői felismerték azt, hogy csak a fejlesztések révén lehet megfelelni napjaink komplex elvárásrendszerének, és a változásokra a finanszírozói intézményrendszer, a bankszektor is nyitott.
Úgy látjuk, hogy a gazdálkodó szervezetek döntéshozói fogékonyak az innováció iránt, különösen azok a szereplők, akik nagyobb területeken dolgoznak.
Ők abban gondolkodnak, hogy a technológiai fejlődéssel és az innovációval lépést tartva új eszközöket szerezzenek be, és ennek megfelelően kalkulálják a költségszerkezetüket” – mondta el a Portfolio-nak Tóth Attila, a CIB Bank kereskedelemfinanszírozási és uniós szolgáltatások vezetője. Hozzátette: a finanszírozói oldal ezt az innovációs folyamatot követi. „Fontos ugyanakkor, hogy több szabályozó tényezőnek ki kell alakulnia ahhoz, hogy ezekben az ügyletekben érdemben nemcsak finanszírozóként, hanem tanácsadóként is részt tudjunk venni.
A technológia lehetővé teszi azt, hogy nagyon sok adat álljon rendelkezésre, ám ezek finanszírozó általi hozzáférhetősége és biztonsága megfelelő jogi szabályozás kérdése.
Ezt tisztázni kell, ahogy azt is, hogy mit kezdhet ezekkel az adatokkal a finanszírozó, hogyan értelmezheti azokat, és milyen következtetéseket tud levonni arról, hogy a finanszírozott vállalkozás mennyire működik tudatosan és hatékonyan.”
A szakember szerint tehát a digitalizáció elterjedésében az is fontos megoldandó kérdés, hogy a rendelkezésre álló adattömeget megfelelően értelmezni tudjuk, és ebből hasznos következtetéseket vonjunk le. Ehhez nem csupán a technológia megfelelő használata szükséges, hanem az is, hogy a keletkezett adatokhoz – a jogi helyzet rendezése után – a finanszírozó is hozzáférjen.
Nyilvánvaló előnyök
A jelenleg nyitva álló kérdések ellenére a digitalizáció egyértelműen nagyfokú elterjedés előtt áll, hiszen az általa elérhető előnyök az inputanyagok megtakarításán túl is nyilvánvalóak. Érezhető például, hogy a nagyobb teljesítményű traktorok forgalma emelkedik. Ennek oka, hogy az időjárási szélsőségek miatt egyre kisebb a nyitva álló időablak, egyre gyorsabban kell elvégezni a szükséges műveleteket. Fontos továbbá, hogy a robotikával folyamatos műszakban is lehet dolgozni, a munkaerőhiány miatt ennek az olyan munkaintenzív ágazatokban van nagy jelentősége, mint például a kertészet vagy az állattenyésztés. Itt a precíziós technológia előnye, hogy pontosabban lehet tervezni a termelést.
Tóth Attila szerint fontos hangsúlyozni azt is, hogy az inputanyagokkal való takarékos gazdálkodás nem feltétlenül abszolút módon, hanem relatív értelemben valósulhat meg.
„Nem biztos, hogy kevesebb műtrágyát fog felhasználni a precíziós technológiával egy gazdálkodó, az viszont igaz, hogy a fajlagos mennyiség, vagyis az egységnyi termésre jutó felhasznált mennyiség csökkenhet” – szögezte le.
A cikk megjelenését a CIB Bank támogatta.
Fotó: Getty Images
