Hogyan lehet vonzóbb az ágazat a fiataloknak?
A május 27-én megtartott konferencián és az azt követő panelbeszélgetésen a szakértők közösen keresték a választ arra, hogy a rendszerváltás után fénykorát élő gépipari és energetikai szektor miként teheti vonzóbbá az ágazatot a fiatalok számára. A kérdés nem egyszerű, hiszen ahogy azt Dr. Nagy Gyula a MAGEOSZ és az Enrawell Consulting Kft. közös kutatása alapján megfogalmazta:
a fiatal, Z generáció számára a munkavállalói élmény – például trendi babzsákfotelek, nyugiszobák, csocsóasztalok – kulcsfontosságúnak számít a munkahely választás során.
Ez viszont az energetikában és gépiparban a munka jellegéből fakadóan meglehetősen nehezen megoldható. A munkaerő megszerzése és megtartása ugyanakkor nem csak emiatt okoz nehézséget 2021-ben, hanem a szektor – a köztudatban mindeddig talán láthatatlan – munkaerőigényének átalakulása miatt is.
Előrejelezhető-e az ágazati foglalkoztatás Magyarországon?
"A válasz igen és ez az emberi, valamint a mesterséges intelligencia vegyítésének köszönhető." – derült ki Szebeni Dávid projektvezető és a BME HSDSLabját vezető Dr. Molontay Roland előadásából.
Szebeni Dávid, az Enrawell stratégiai igazgatója és a cégcsoport adattudományi szolgáltatásokkal foglalkozó Sybium üzletágának alapítója úgy folytatta:
Olyan modellt próbáltunk építeni, amely akár egy-két évvel előre tudja jelezni nem csupán a magyar gépipari foglalkoztatás trendjét, hanem a foglalkoztatotti létszám szintjét is.
Emlékeztetett rá "Régebben az ökonometriai modellek építése során komoly korlátot jelentett a rengeteg adat feldolgozása és a megfelelő előrejelző erővel bíró változók kiválasztása, ez ugyanis a szakembereknek rengeteg idejét emésztette fel. Mi azonban arra gondoltunk, hogy ha a gépi tanulási módszereket is ismerő kiváló matematikusok dolgoznának együtt közgazdászokkal, akkor viszonylag rövid idő alatt lényegesen jobb modellt építhetnénk. A gazdaságban rendelkezésre álló rengeteg hazai és nemzetközi adatot így lehet tesztelni, ami adott esetben akár több ezres nagyságrendű különböző változó is lehet. Ennek részben az az oka, hogy a gazdasági-társadalmi változások hatása mindig késve jelentkezik, így nem elegendő az adott évre vonatkozó jelenségeket vizsgálni, több évre visszamenőleg a korábbi adatokra is figyelmet kell fordítani.” – mondta el Szebeni Dávid.
Dr. Molontay Roland kiemelte, hogy a modellek tesztelése során a magyar adatokon túl német, osztrák és szlovák adatokat is figyelembe vettek, ami tovább erősíti a megalapozottságot, annak ellenére, hogy gazdasági-társadalmi folyamatok előrejelzése igen nehéz feladat. A felhasználóbarátság érdekében a modellhez egyszerű kezelőfelületet is készítettek, amelynek segítségével a modell az új adatokkal bármilyen speciális tudás nélkül frissíthető és egyetlen gombnyomásra előrejelző jelentés is készíthető.
Nagy öröm, hogy sok munka után kijelenthetjük, a modellünk jobban teljesít, mint vártuk
rögzítette Szebeni Dávid.
Hozzátette: "Sikerült olyan modellt alkotni, amellyel két évre előre igen jól jelezhető előre a magyar gépipari foglalkoztatottság alakulása. Számomra a legjobb érzés az volt, amikor még a gépipari foglalkoztatás addigi trendet megtörő 2019-es esését is sikerült előre jelezni. A más ágazatokban is alkalmazható módszereink új távlatokat nyitnak meg a szakpolitikai tervezésben. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy mennyivel jobb alkalmazkodási intézkedéseket lehet meghozni az oktatásban, az ágazati fejlesztéspolitikában, a beruházásösztönzésben, ha ehhez akár két év is a kormányzat rendelkezésére áll."
Munkáltatói nehézségek
Sólyom Ferenc a tatabányai ASG korábbi ügyvezetője szerint a problémát az okozza, hogy egy generáció kiöregedett, a fiataloknak pedig már nincs lehetősége olyan szakképzésen részt venni, ahol a tanulmányaik részeként gyakorlati szaktudást is szerezhetnek. Tapasztalatai szerint ugyanis sokan csak a munkaerőpiacra kilépve találkoznak a szakma valódi feladataival, amit – nem hozva az elképzelt és elvárt munkavállalói élményt – hamar otthagynak. Sólyom szerint tehát
az utánpótlás megoldása kulcsfontosságú lenne, aminek a megoldásához a szakképző iskolák, az önkormányzatok és a kormányzat együttműködésére van szükség.
A szakképzés fejlesztését támasztja alá a MAGEOSZ és az Enrawell már említett kutatása is, amiben a szektor piaci szereplőinek munkaerőigényét vizsgálták meg. A felmérés azt mutatta, hogy a köztudatban még kevésbé elterjedt változás indult el a gépiparban. A klasszikus rutinszerű, szalag melletti összeszerelő munkakörök ideje lejárt és ma már sokkal inkább magasan szakképzett, az innovációra nyitott, önálló, tetteiért felelősséget vállaló munkaerőt keresnek, aki szereti a munkáját és ezért hosszú távon is hűséges tud lenni a cég és a szakma iránt is.
„Az általunk megkérdezett vezetők – cégmérettől függetlenül – nagy része elmondta, hogy a gépipar termelékenységének növelése érdekében új kulcskompetenciákra van szükség - rögzítette Dr. Nagy Gyula. Úgy folytatta:
Alapvető szükségük lenne arra, hogy egy szakképzett munkavállaló mérnöki, kommunikációs, informatikai és technológiai tudással egyaránt rendelkezzen, ami a jövőben elengedhetetlen, hogy kiegészüljön mérnöki informatikus és idegennyelvi kommunikációs tudással is.
A legnagyobb nehézséget minden elért siker ellenére a közepes jövedelmi csapda elkerülése jelenti. Boda György a Boda & Partners Kft. vezetője és az MKT Munkaügyi Szakosztályának elnökségi tagja szerint ez utóbbi egy közel 400 éves probléma, amely most az összeszerelés dominanciájában jelentkezett. A fiatal, magas szaktudással rendelkező munkaerő számára egy innovatív, tudás alapú, fejlesztői gépipar jelenti a megoldást és nem az összeszerelő champion státusz.
A megoldáshoz elengedhetetlen a támogatás és az összefogás
Némethné Dr. Pál Katalin a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatásvezetője kiemelte, hogy a megoldás keresése nem fordulhat át a fiatalok hibáztatásába, akik más trendi munkakörök vagy éppen a külföldi munkalehetőségek felé húznak. Véleménye szerint a fiatalok megszólítása és a bérek rendbetétele mellett a szakmának be kell látnia, hogy a gépiparban és az energetikában igenis egyre nagyobb létjogosultsága lesz a gépesítésnek, automatizációnak, robotizációnak – főként a rutinfeladatok ellátásában – különösen a MAGEOSZ legújabb kutatási eredményei alapján, ami a tudástőke felhalmozásra teszi a hangsúlyt.
A kerekasztal beszélgetésen kialakult párbeszédben Kálmán János gépészmérnök, ISO minőségügyi auditor, illetve az MKT Ipari és vállalkozási Szakosztályának elnökségi tagja ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy
a gépek kizárólag rutinfeladatokat képesek ellátni, vagyis nem lehet kizárólag gépekre építeni a szakma jövőjét.
Már csak azért sem, mert a gépeket is emberek kezelik és „tanítják be”, így ez csak egy részleges megoldás lehet a munkaerőhiányra. Majd hozzáfűzte: „Abban viszont egyetértek Némethné Dr. Pál Katalinnal, hogy nem lehet a szakmai munkaerőhiányának minden problémájáért kizárólag a fiatalokat hibáztatni és mindent – lojalitást, pontosságot, szakma iránti elköteleződést –egyoldalúan tőlük várni.
Hozzátette:
A lojalitásnak kétoldalúnak kell lennie: a dolgozók motiválására néha egy egyszerű „köszönöm” is jólesne egy vezetőtől.
Boda szerint ugyanakkor ahhoz, hogy az ágazatban az ipari forradalom idején átalakult mezőgazdaság mintájára kialakuljon a kiemelkedő termelékenység, jelentős külső – főleg állami – képzési segítségre van szükség. Elengedhetetlen, hogy a foglalkoztatást ne kizárólag önmagában vizsgálják, hanem egy modernizálódó termelési szerkezet részeként, melyben a gépipar súlya visszaszorul, hatékonysága viszont megnő.
Ahhoz tehát, hogy az elindult párbeszéd folytatódjon és a gépipari termelési szerkezet, illetve foglalkoztatás át tudjon alakulni, a szektornak világos és érthető üzeneteket kell megfogalmaznia elsőként saját magának, másrészt pedig a szakpolitika irányába is. Abban ugyanis minden szakértő egyetértett, hogy
változást csak állami támogatással érhet el az ágazat, aminek része kell, hogy legyen a szakképzés átalakítása, valamint a közepes jövedelmi csapdából való kikerülés.
Ez utóbbi pedig egy lépés lehet ahhoz, hogy a hipermobilitás csökkenjen és a szakmájukat magasfokon végző, magyarul és idegen nyelven is jól kommunikáló, informatikai és technológiai tudással rendelkező munkaerő a hazai gépipari és energetikai szektort erősítse.
Az MKT YouTube-csatornáján a teljes konferenciát és panelbeszélgetést meghallgathatja. A párbeszéd itt nem ért véget, július 8-án 14.00-tól egy újabb workshop keretében a szakértők tovább folytatják a gépiparban rejlő lehetőségek megvitatását.
A cikket a MAGEOSZ támogatta a GINOP-5.3.5-18-2018-00026 kódszámú projekt keretében.
Címlapkép forrása:
