Kilátásrontást kapott Magyarország az év első hitelminősítői döntésén

Megjött az év első hitelminősítői döntése

Az S&P Global Ratings 2025. április 11-én stabilról negatívra módosította Magyarország adósbesorolására vonatkozó kilátását. Ezzel egyidejűleg megerősítette az országra vonatkozó "BBB-/A-3" hosszú és rövid lejáratú deviza- és helyi valutában fennálló szuverén hitelminősítését.

Az ingatag külső gazdasági feltételek, az uniós források beáramlását övező bizonytalanság és a visszatérő infláció megnehezítik a magyar politikai döntéshozatalt, ami

növeli a stagfláció kockázatát

- írják az S&P elemzői. A 2026-os parlamenti választások előtti időszakban a már most is magas GDP-arányos adósság ellenére is újabb költségvetési lazítás várható - vetítik előre. 

Kamatok, infláció, devizaárfolyamok – Jegybanki mozgástér befektetői szemmel

A magyar gazdaság kilátásairól is szó lesz a következő, április 29-én esedékes Signature befektetői klubunkon. Most érdemes regisztrálni!

Információ és jelentkezés

Miért kapott hazánk kilátásrontást?

A negatív kilátás azt tükrözi, hogy a következő két évben Magyarország költségvetési és külső stabilitása növekvő kockázatoknak van kitéve, amelyek a következő tényezőkből erednek:

• növekvő kereskedelmi protekcionizmus,
• globális kereslet gyengülése,
• tőkebeáramlás szűkülése és
• választások előtti költségvetési lazítás közepette megemelkedett kamatkiadások.

Mit mond az NGM?

"A Standard and Poor’s nemzetközi hitelminősítő ismét megerősítette Magyarország államadósság-besorolását, és – hasonlóan a többi hitelminősítőhöz – továbbra is befektetésre ajánlott kategóriában tartja nyilván hazánkat" - olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium péntek késő este kiadott közleményében, melyre a hitelminősítő döntésére reagál. "A hitelminősítő, mely az elmúlt időszakban rendre borúsan értékeli az európai országok teljesítményét, ugyanakkor a korábbi stabilról negatívra módosította Magyarország államadósság-besorolásának kilátását.

A kormány álláspontja szerint ez az értékelés átmeneti, és az év második felében pozitív fordulat várható.

A magyar gazdaság biztos alapokon áll, amit a hitelminősítő értékelése is tükröz, ezért a következő időszakban a kilátás visszakerülhet a stabil kategóriába" - vetíti előre a szaktárca.

A minisztérium fontos nyugtató üzeneteket is megfogalmazott a közleményében a fiskális politikáért egyébként aggódó hitelminősítők és befektetők felé. "A Nemzetgazdasági Minisztérium leszögezi, hogy az ország finanszírozási helyzete változatlan módon stabil és biztonságos, a kormány pedig továbbra is elkötelezett az erős költségvetési kontroll fenntartása mellett, amely hozzájárul a költségvetési hiány és az államadósság csökkentéséhez. A fiskális szigorral összhangban a kormány olyan költségvetéssel tervez, amelynek elsődleges egyenlege – az államadósság után fizetett kamatok nélkül számított jövő évi költségvetési pozíció – egyensúlyi, azaz nullás. Mindez azt jelenti, hogy a gazdasági növekedésre nézve a költségvetés semleges marad, következésképpen se nem ösztönző, sem pedig visszahúzó hatású" - írta az NGM, majd részletesen felsorolja az infláció ellen közelmúltban bevetett eszközöket.

"A kormány álláspontja szerint az uniós források Magyarországnak jogszerűen járnak, azért dolgozunk, hogy minél hamarabb rendelkezésre álljanak. Az Európai Bizottság legfrissebb adatai szerint hazánk már 1,97 milliárd eurót lehívott a 2021-2027-es programozási időszakban elérhető 21,7 milliárd euróból, és ez az összeg a közeljövőben tovább emelkedhet. További 12 milliárd euró már rendelkezésre áll, amely bevonásra vár a gazdaságba, ennek felhasználása a magyar vállalkozások közreműködésével hamarosan megkezdődhet. A magyar gazdaság erős alapokon nyugszik, és továbbra is vonzó célpont a nemzetközi befektetők számára" - zárul a közlemény.

Mikor változhat a besorolásunk?

A hitelminősítő a péntek késő este megjelent közleményében külön kitér a negatív és a pozitív forgatókönyvekre az adósbesorolás kilátását illetően.

Ronthatják az ország besorolását, amennyiben Magyarország költségvetési teljesítménye gyengébbnek bizonyul előrejelzéseiknél, vagy a külső nyomás fokozódik, például a kereskedelmi háború eszkalációjának tovagyűrűző hatásai, a jelentős uniós finanszírozási juttatások végleges törlése vagy a forint árfolyamát és az inflációt befolyásoló, félrekezelt monetáris politikai lépések révén.

Stabilra módosíthatják a kilátásokat, ha a költségvetési konszolidáció az általuk előrejelzettnél gyorsabban következik be, és az adósság GDP-hez viszonyított aránya egyértelműen csökkenő pályára kerül. Szintén fontolóra vennék a kilátás stabilra történő felülvizsgálatát, ha Magyarország az elkövetkező két évben kézzelfogható előrelépést érne el az uniós finanszírozási források - köztük a helyreállítási és rugalmassági eszköz (RRF) támogatásainak - nagyobb részéhez való hozzáférésben, ami kedvezően hatna az államháztartásra és a beruházásokra.

Ma megjelent előzetes cikkünkben már előrevetítettük, hogy hazánk kaphat egy kisebb figyelmeztetést az S&P-től:

Miért döntött így az S&P Ratings?

Magyarország "BBB-" hosszú távú osztályzatának kilátását negatívra módosítottuk, mivel az ország államháztartását a bizonytalan növekedési kilátások, a magas kamatkiadások, a uniós források visszafogott beáramlása és a kiélezett választások előtt álló kiadási nyomás miatt kockázatok fenyegetik - részletezi a hitelminősítő.

A költségvetés idei aktuális helyzetéről szóló elemzésünk ide kattintva olvasható, és azt is fontos látni, hogy a kormány ezúttal is a korai költségvetés mellett döntött, amikor a 2026-os büdzsét tervezi. Vagyis a vámháború által csak felerősített hatalmas bizonytalanság sem tántorította el a kormányt attól, hogy még a nyáron kőbe vésse a jövő évi fő számokat.

"A magas GDP-arányos adósság és a tartós inflációs nyomás korlátozott politikai rugalmasságot jelent a magyar állami döntéshozók számára. A globális kereskedelmi zavarok hátterében a magyar gazdaság nyitottsága miatt - a GDP 75%-át kitevő export, amelynek jelentős részét a járművek vagy autóalkatrészek teszik ki - a sebezhetőség növekszik. A hazai kereslet kilátásai is visszafogottak, tekintettel a magas kamatlábakra, valamint a gyenge üzleti és háztartási bizalomra. Az országról szóló legutóbbi, 2024. október 25-i kiadványunkhoz képest a 2025-ös magyarországi GDP-növekedésre vonatkozó előrejelzésünket 3%-ról 1,5%-ra csökkentettük, ami jóval a kormány 3%-6%-os középtávú célja alatt van" - fejtették ki az elemzők.

Az S&P szakértői szerint az államháztartás 2024-es konszolidációja ellenére Magyarország GDP-arányos adóssága a régióban a legmagasabb, 73,5%. Ehhez társul egy olyan kamatkiadás, amely előrejelzésük szerint 2025-re a GDP több mint 4%-át teszi ki, ami az egyik legmagasabb az EU-ban. Friss prognózisuk szerint idén a GDP-arányos költségvetési hiány 4,5% lehet (a kormányzati cél 3,7%), míg jövőre 4%-ot mondanak (az új deficitcél jövőre 3,6%),

Hangsúlyozzák továbbá, hogy

a 2026-os választások előtti diszkrecionális kiadásemelések kockázatot jelentenek költségvetési előrejelzéseinkre nézve.

A hitelminősítő szerint további nyomást jelenthet az infláció és az árfolyam. Az újrainduló infláció a növekedés lanyhulása közepette szintén megnehezíti a Magyar Nemzeti Bank (MNB) gazdaságpolitikai céljainak teljesülését. "A februári 5,6%-os infláció után márciusban 4,7%-os volt a magyar infláció, ami részben a kormány inflációellenes intézkedéseinek köszönhető, de még mindig magasabb a 2024-es 3,7%-os átlagnál" - jegyzik meg a szakértők.

"Úgy véljük, hogy a kormány inflációfékező intézkedéseinek hatása csak átmeneti lesz, és most 2025-re átlagosan 4,5%-os inflációt várunk, szemben a 2024 októberi 3,6%-os előrejelzésünkkel" - fejtették ki. Úgy gondolják, hogy az MNB-nek vékony jégen kell egyensúlyoznia 2025-ben és az alapforgatókönyvükben arra számítanak, hogy a bank konzervatív és hagyományos megközelítést tart fenn a döntéseiben, és 2025 folyamán szünetelteti a monetáris feltételek enyhítését, mivel az infláció továbbra is a célérték felett ragad.

Április 29-i Signature befektetői klubunkon épp a magyar monetáris politika várható irányáról lesz szó hangsúlyosan. Előadóink között lesz Bod Péter Ákos, Kiss Péter, Árokszállási Zoltán, Becsey Zsolt és Madár István.

Nem tartjuk valószínűnek, hogy Magyarország képes lesz az RRF-alapok lehívására az érintett alapok 2026. decemberi lejárta előtt - fogalmaznak az elemzők, akik szerint az uniós források felhasználása csalódást okozott 2024-ben.

Az év során Magyarország költségvetése mintegy 1300 milliárd forintnyi európai kohéziós forráshoz jutott, ami a tervezett összeg mintegy fele, és késedelmet okozott a kormány beruházási programjában - állapítják meg a közgazdászok, akik az EU-források felszabadítása terén kevés előrelépést látnak. Várakozásaik szerint sem Magyarország, sem az EU nem fog kompromisszumot kötni politikai álláspontjaikban, ami a hitelminősítő véleménye szerint valószínűtlenné teszi az áttörést a folyósításban, különösen a 2026-os választások előtt. A 2025-2028-as időszakra vonatkozó tőkemérleg-egyenleg előrejelzésüket a GDP 0,9%-ára csökkentették a korábbi 1,5%-os várakozásukhoz képest, ami tükrözi azt a megítélésüket, hogy az RRF-beáramlás elmarad.

Arra is emlékeztetnek, hogy Magyarország 2024-ben szerény, 0,5%-os reálgazdasági növekedést ért el, a gyenge beruházási kedv volt a növekedés fő hátráltató tényezője. A beruházások 11,1%-kal csökkentek 2024-ben, mivel az aktív költségvetési konszolidáció miatt visszafogottak voltak az állami beruházások, miközben az uniós források vártnál alacsonyabb beáramlása felemésztette az általános beruházási terveket.

Az S&P várakozása szerint a magyar gazdaság 2025-ben 1,5%-kal fog növekedni, amit a magánfogyasztás élénkülése támogat, bár a magyar kereskedelemtől függő gazdaságot továbbra is kockázatok fenyegetik. Előrejelzésük szerint a beruházások és a nettó export visszafogja a növekedés érdemi beindulását. Várakozásuk szerint a beruházások 2025-ben ismét csökkenni fognak, és szerintük az MNB szigorúbb monetáris politikája pedig késlelteti a további kamat normalizálást.

Magyarország növekedési kilátásai továbbra is bizonytalanok, tekintettel arra, hogy az ország nyitott és kereskedelemintenzív gazdasága érzékeny a külső fejleményekre. Ezek közé tartozik a német gazdaság növekedése, mint Magyarország legfontosabb kereskedelmi partnere; a globális kereskedelmi vámok bevezetésének terjedelme, mértéke és tartóssága; valamint a geopolitikai feszültségek hatása az energia vagy más kulcsfontosságú importárakra.

Az amerikai vámok kockázatot jelentenek a globális gazdasági növekedésre, igaz a magyar növekedés kevésbé lehet kitéve a közvetlen hatásoknak - álapítják meg. Ennek oka, hogy az áruexportnak csak mintegy 4%-át adják el az USA-ba, ami csökkenti a magyar export sebezhetőségét. Az országot azonban elérhetik a negatív hullámok az S&P figyelmeztetése szerint a fő kereskedelmi partnere, az eurózóna alacsonyabb gazdasági növekedéséből fakadóan.

A közvetlen külföldi tőkebefektetések (FDI) beáramlása 2024-ben a GDP 2,0%-ára esett vissza, szemben a 2022-es 8,4%-kal. A 2021-2022-ben tapasztalt magas szintű beáramló közvetlen külföldi közvetlen tőkebefektetések a magyarországi elektromosjármű-ágazatba (EV) és a kapcsolódó akkumulátorgyártó létesítményekbe történő jelentős beruházásokkal függtek össze, különösen a kínai vállalatok részéről. "Úgy véljük, hogy az ezen ágazatokba történő további befektetések kilátásait érzékenyen érinti az EV-k iránti alacsonyabb európai kereslet és a kialakuló globális kereskedelmi feszültségek. Ugyanakkor az EU azon döntése, hogy vámokat vet ki a kínai EV-importra, felgyorsíthatja a közvetlen befektetéseket az európai autógyártó központokba, köztük Magyarországra" - fogalmaznak.

A szakértők kitérnek a 2026-os parlamenti választásokra is. Az elemzők arra számítanak, hogy a politikai döntéshozók most választási üzemmódba lépnek, a gyengébb költségvetési eredmények valószínűleg megnehezítenék a központi bank képességét az inflációs célok elérésére, rontva a fiskális és monetáris politika közötti koordinációt.

"Emellett az, hogy a kormány gyakran alkalmazza a szükségállapotra vonatkozó intézkedéseket - amelyeket 2020 óta különböző okokból meghosszabbítottak -, megerősíti azt a véleményünket, hogy az állami intézmények közötti fékek és ellensúlyok továbbra is korlátozottak" - állapítják meg.

Bár az energiaellátással kapcsolatos kockázatok a jelenleg magas hazai tárolási szintek közepette továbbra is visszafogottak, Magyarország Európa egyik legintenzívebb energiaigényű gazdaságával rendelkezik - emlékeztetnek az elemzők. Bár az ország továbbra is nagymértékben függ az orosz energiaimporttól, bizonyos diverzifikációs törekvések már folyamatban vannak. Magyarország 2025 márciusában megállapodást írt alá Horvátországgal 2,1 millió tonna nem orosz olajnak az Adria vezetéken keresztül történő tranzitjáról. A megállapodás 2025 végéig tart, és az orosz kőolajszállítások egyharmadát helyettesíti. Ennek ellenére úgy véljük, hogy Magyarország költségvetési és külső számlái sérülékenyek lennének a kedvezőtlen külső fejleményekre, például egy újabb energiasokkra és a globális kereskedelmi vámokra - írták.

Egyensúlytalanságok ideje?

Arra számítunk, hogy a 2026-os választások előtti további költségvetési ígéretek destabilizálhatják a kormány konszolidációs programját - figyelmeztetnek az elemzők, akik egyébként elismerően szólnak a tavaly végrehajtott fiskális konszolidációról.

A költségvetési deficit ugyanis a 2023-as 6,7%-ról 4,9%-ra javult 2024-ben, amit a kormányzati konszolidációs intézkedések és az adóbevételek erősödése támogatott szerintük. "A kormány erőfeszítései az államháztartás elsődleges egyenlegét a GDP 0,1%-át kitevő többletre változtatták, szemben a 2023-as, a GDP 2%-át kitevő hiánnyal. A kormány aktív konszolidációs intézkedései 2024-ben a GDP mintegy 1,3%-át tették ki, és a tőkekiadások csökkentését, valamint az energia- és bankszektorban az ágazatspecifikus adók módosítását foglalták magukban" - idézik fel. Ezen erőfeszítések ellenére az államháztartási hiány 2024-ben magasabb volt, mint a kormány egész évre vonatkozó, a GDP 4,5%-át kitevő felülvizsgált előrejelzése, ami a magasabb kamatkiadásoknak, az állami béreknek és a társadalombiztosítási járulékoknak tudható be.

Erről itt írtunk részletesen:

A 2026-os választások további adócsökkentési és kiadásnövelési ígéretekhez vezethetnek az S&P elemzői szerint. A kormány már bevezetett olyan intézkedéseket, amelyek a családi lakhatási támogatásokat bővítik, személyi jövedelemadó-kedvezményeket nyújtanak az anyáknak, és hozzájárulásokat nyújtanak megfizethető lakhatási projektek indításához; ezeket figyelembe vették már a költségvetési előrejelzésükben.

Az ország államháztartását az utóbbi időben - választási időszakokon kívül is - a kiadások tervezetten felüli alakulása jellemezte - állapítják meg.

Becslésünk szerint Magyarország államháztartási kamatkiadása 2025-ben is jelentős marad, igaz a 2024-es 5,0%-ról a GDP 4,1%-ára csökken. Felidézik azt is, hogy a 2024-ben tapasztalt jelentős kamatkiadások 2024-ben az államháztartási bevételek kiemelkedő arányát vitték el, 11,9%-át tették ki, ami jelentősen csökkentette a költségvetési mozgásteret.

A lakossági állampapírok átárazódása ugyanakkor idén GDP-arányosan 1 százalékponttal csökkenti a kamatterheket - prognosztizálják.

Arra is felhívják a figyelmet, hogy Magyarország közeljövőbeli költségvetési teljesítményére hatással lesz az állami tulajdonú vállalatok költekezése is.

Úgy véljük, hogy ezek a kvázifiskális csatornák (például az Eximbank és a Fejlesztési Bank) továbbra is beépülnek a kormány költségvetési hiánykezelési és finanszírozási stratégiájába.

A kormány gazdaságpolitikai cselekvési tervének végrehajtása véleményünk szerint részben állami tulajdonú vállalatokon keresztül történhet, amelyek korábban is részt vettek a kormány politikai programjainak végrehajtásában - teszik hozzá. Ez a program 2025-re mintegy 4 ezer milliárd forint, azaz a 2024-re becsült GDP mintegy 5%-ának mozgósítását célozza, ebből több mint 2,6 ezer milliárd forint a háztartásokra és 1,4 ezer milliárd forint vállalkozásokra vár.

Megítélésük szerint a gyengébb költségvetési eredmények valószínűleg megnehezítik a magyar központi bank törekvéseit az inflációs célok elérésére. Kiemelik: a magyar államkötvények hozama és a forint árfolyama érzékenyen reagált a magyar gazdaságpolitika lépéseire. Ez szerintük azt is előrevetíti, hogy a túlzott állami beavatkozások megnehezítenek minden konszolidációs gazdaságpolitikai törekvést.

Előrejelzésük szerint Magyarország nettó államadóssága 2025-ben a GDP 69,4%-a lesz, ami nagyrészt stabil a 2024-es szinthez képest. A megemelkedett adósság ellenére nem látnak közvetlen kormányzati finanszírozási kockázatot. A kormány széles körű, kipróbált hazai és külföldi finanszírozáshoz fér hozzá - ismerik el. Magyarország devizában denominált adósságállománya 2024 decemberére a teljes adósság 29,4%-át teszi ki.

Az infláció nem múlt ki

Az inflációs kockázat továbbra is fennáll

- mutatnak rá. Miután 2023 januárjában 25,7%-on tetőzött, az infláció 2024 folyamán folyamatosan csökkent, és átlagosan 3,7%-ot ért el az év folyamán - emlékeztetnek. A tendencia 2024 novembere óta megváltozott, és 2025 márciusában az élelmiszerek és a szolgáltatások átárazódása miatt 4,7%-os infláció következett be. Az infláció ellen a kormány intézkedéseket hozott, de ezek kapcsán megemlítik, hogy szerintük ezek hatása csak átmeneti lesz.

Úgy vélik, hogy az MNB-nek 2025-ben kevés mozgástere lesz enyhítési törekvéseinek folytatására, és

nem zárják ki a kamatemeléseket.

Mivel az infláció volatilis, a forint árfolyama jelenleg 400 felett mozog az euróval szemben, előrejelzésük szerint az irányadó kamatláb 2025-ig a jelenlegi 6,5%-os szint közelében marad. Emellett az MNB hitelprogramjának lejárta 2025 első felében szűkíti a piaci likviditást, és a jelenlegi monetáris kondíciók üdvözlendő automatikus szigorítását biztosítja. "Nem gondoljuk, hogy az MNB visszapótolja ezt a likviditást, legalábbis addig nem, amíg a szélesebb körű infláció nem rendeződik" - teszik hozzá. "Ennek ellenére nem zárjuk ki, hogy a nemrég kinevezett MNB-vezetés növekedéstámogatóbbnak bizonyulhat, mint az előző vezetés, de nem látjuk, hogy a magyar jegybank 2025-2026 folyamán túlzottan galamb szemléletű lenne.

2024-ben a magyar bankok az erős nettó kamatbevételnek és a stabil eszközminőségnek köszönhetően stabil, 17,9%-os rendszerszintű saját tőkearányos megtérülést értek el - állapítják meg az S&P-nél. "A 2024-es gazdasági lassulás ellenére nem tapasztaltunk lényeges romlást a hitelminőségben, mivel a háztartások hitelképessége továbbra is rugalmas, és az eszközminőség stabilizálódását támogatta a korábban fizetési moratórium alatt álló ügyletek átminősítése. Emellett a likviditási tartalékok is bőségesek, amit a háztartások megtakarításainak növekedése és a bővülő központi banki tartalékok támogatnak" - írták.

Mire érdemes figyelni mostantól?

Összességében a befektetők 3 nagy nemzetközi hitelminősítő döntéseit figyelik közelről. Ezúttal két minősítőnél, a mostani döntés nyomán az S&P-nél és a Moody's tavaly novemberi döntése után a Moody's-nál van a magyar adósbesorolás negatív kilátással ellátva. Az S&P döntéseit a következő 2 évben (általában ez alatt az idő alatt dől el egy adósbesorolással kapcsolatban, hogy a kilátás megváltozik stabilra és új besorolást kap az adott szuverén kibocsátó) azért is övezi nagyobb figyelem, mert ennél a minősítőnél a magyar adósbesorolás a bóvli határán táncol. Még egy kategóriát tartalmazó esetleges későbbi leminősítés esetén hazánk befektetésre nem ajánlott kategóriába csúszna.

Ahogy korábban, idén is összesen 6 hitelminősítői felülvizsgálat várható, a sort most a Standard and Poor's kezdte, legközelebb a Moody's mond ítéletet május 30-án, utána a Fitch június 6-án, az év végére pedig megint besűrűsödnek az események.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images